Olajháború a szomszédban: Szerbia keveselli a Mol egymilliárd eurós ajánlatát
Pattanásig feszült a helyzet a szerb olajvállalat, a NIS tulajdonjogai körül. Miközben a Mol egymilliárd euróért vásárolná be magát a stratégiai cégbe, Belgrád elégedetlen az ajánlattal, a háttérben pedig felbukkant egy rejtélyes, frissen alapított szerb cég, amely rögtön kétmilliárd eurót dobott az asztalra.
Aleksandar Vučić szerb elnök szerint zsarolási kísérlet zajlik.
Belgrád nem enged a finomító kérdésében
Dubravka Djedovic Handanovic szerb energiaügyi miniszter többórás egyeztetés után tette egyértelművé: a Mol jelenlegi javaslata Szerbia számára ebben a formában elfogadhatatlan. A vita középpontjában nemcsak az ár, hanem a pancsovai finomító jövője áll. Belgrád attól tart, hogy a magyar olajóriás irányítása alatt csorbulna a finomító nyersolaj-feldolgozási kapacitása, ami közvetlenül veszélyeztetné Szerbia energiabiztonságát és a hazai piac ellátását. Szerbia új, kedvezőbb ajánlatot vár Budapestről, és leszögezték: az állami érdekek védelmében nem tágítanak a korábban meghatározott keretektől.
Rejtélyes trónkövetelő: A semmiből jött kétmilliárd euró
Az ügyet tovább bonyolítja egy tavaly nyáron alapított szerbiai vállalat, a KFT Senator Treasury G.T.7 Two LLC felbukkanása. A cég tulajdonosa, Ranko Mimovic állítása szerint az orosz Gazpromnyeft már elvben el is fogadta a kétmilliárd eurós ajánlatukat az 56,15 százalékos részvénycsomagra. Ez pontosan a duplája annak, amit a Mol kínál a többségi részesedésért.
Aleksandar Vučić szerb elnök azonban kíméletlen őszinteséggel söpörte le az asztalról az ismeretlen kérőt. Kijelentette, hogy nem engedi a NIS eladását egy olyan cégnek, amelynek sem szakértelme, sem múltja nincs az olajiparban.
Vučić szerint a cég soha nem látott még kőolaj-finomítót belülről, az akciót pedig gyanúsnak, egyfajta zsarolási kísérletnek nevezte, amelynek célja Szerbia sarokba szorítása a tárgyalások alatt.
Orosz örökség és a jövő hét döntése
A NIS jelenleg többségi orosz tulajdonban van: a Gazprom és a Gazpromnyeft összesen a részvények több mint 56 százalékát birtokolja, míg a szerb állam részesedése közel 30 százalék. Az orosz fél kivonulása vagy tulajdonrészének csökkentése geopolitikai kényszer és gazdasági lehetőség is egyben, amelyben a Mol eddig a legesélyesebb szakmai befektetőnek tűnt.
A döntés már a küszöbön áll. Vučić elnök ígérete szerint a jövő héten pont kerül az ügy végére. Kérdés, hogy a Mol hajlandó-e emelni a tétet, vagy Szerbia kénytelen lesz más partnert keresni energiabiztonságának garantálására a zavaros hátterű belföldi ajánlatok árnyékában.
