Drága külföldi vendégmunkások?

A sorozatban induló új zöldmezős beruházások, illetve a feszes munkaerőpiac miatt a hazai gazdaságnak várhatóan hosszú távon lesz szüksége vendégmunkásokra, akik a korábbi évekkel ellentétben már nem Szerbiából vagy Ukrajnából, hanem főként ázsiai országokból érkeznek Magyarországra – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) online kerekasztal-beszélgetésén, amelyen két munkaerő-kölcsönző cég vezetője, valamint a HR-vezetőket összefogó HR-Network Egyesület elnöke vitatta meg a munkaerőimport aktuális kérdéseit. A fórumon elhangzott: az ázsiai vendégmunkások költsége ugyan 10-20%-kal meghaladja a hazai munkaerőét, viszont a termelékenységük is 20-30%-kal nagyobb.

A jelenlegi feszes hazai munkaerőpiaci helyzetben, amelyet 4 százalékos munkanélküliség és több tízezer üres álláshely jellemez, sokszor nincs más megoldás a hazai vállalatok előtt, minthogy külföldi vendégmunkásokkal fedjék le munkaerőigényüket – emelte ki előadásában Kovács Endre, a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Prohumán 2004 Kft. EU-n kívüli munkavállalókért felelős igazgatója.

Egy vendégmunkás három munkahelyet ment meg

A Prohumán 2004 tapasztalata szerint a kékgalléros munkavállalók esetében az átlagos fluktuáció mértéke jelenleg 50 százalék, ami hatalmas terhet ró a cégekre. Ez azt jelenti, hogy egy éven belül 100 pozícióra 150 embert kell beléptetniük. „Ezzel nagyon nehézzé válik a termelés tervezhetősége, ami a cégek fejlesztési terveire is kihathat, legrosszabb esetben pedig úgy dönthetnek, hogy elviszik a termelést más országba.

Számításaink szerint minden egyes EU-n kívüli harmadik országból érkező vendégmunkás három magyar munkahelyet ment meg azáltal, hogy a cégek továbbra is Magyarországon maradnak, és itt terveznek bővíteni

– magyarázta Kovács Endre.

Azzal kapcsolatban, hogy a kormányzat számításai szerint a következő években 500 ezer új munkavállalóra lesz szükség a hazai munkaerőpiacon, a kerekasztal-beszélgetés résztvevői kiemelték, hogy bár ez nem kizárólag vendégmunkások behozatalát, hanem a hazai munkaerőpiac tartalékainak kiaknázását is jelenti, a magyar gazdaságnak nemcsak rövid, hanem valószínűleg közép távon is jelentős mértékben lesz szüksége külföldi munkavállalókra. A mostanában elindított, illetve tervezett számos új zöldmezős beruházás (köztük az akkumulátorgyár-építések) kapcsán Pinczés Balázs, a HR-vezetőket összefogó HR-Network Egyesület elnöke megjegyezte:

ezen beruházásoknál szinte lehetetlenség kikerülni a vendégmunkások foglalkoztatását, mivel egyik félévről a másikra nagyon nehezen lehet több száz főt toborozni a hazai munkaerőpiacról.

Szerbia, Ukrajna helyett ázsiai országokból érkeznek

Míg 2017 körül még jellemzően Ukrajnából, illetve Szerbiából érkező dolgozókkal indult meg a munkaerőimport, addigra mára e két országból szinte megszűnt a munkavállalók behozatala. Szerbiában ugyanis az átlagbér már csak 10-20 százalékkal marad el a magyarországitól, így a szerbek tovább mennek Nyugatra dolgozni, míg Ukrajna esetében a háború miatt olyan könnyítések jelentek meg a nyugati EU-tagállamok munkaerőpiacán is, ami miatt Magyarország már nem olyan vonzó helyszín az ukránok számára. Ennek ellenére a Magyarországon dolgozó mintegy 100-110 ezer külföldi munkaerő-állományon belül – amelynek nagy hányada más EU-tagállamból érkezett – még mindig jelentős arányt képviselnek az ukránok, csak új munkavállalók már nemigen érkeznek a szomszédos országból. Manapság már jellemzően ázsiai országokból (például Fülöp-szigetekről, Vietnámból, Indonéziából) hoznak munkavállalókat Magyarországra a munkaerő-kölcsönző cégek.

A kormányzat 2017-ben először a szomszédos két EU-n kívüli ország (Szerbia és Ukrajna) esetében engedélyezte, hogy onnan vendégmunkásokat egyszerűsített eljárás keretében lehessen behozni Magyarországra, majd 2021, illetve 2022 folyamán további 15 EU-n kívüli országra terjedt ki ez a lehetőség. Az utóbbi országok közé tartozó Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia és Montenegró esete nagyon hasonlít Szerbiához, vagyis aki elmegy ezekből a nyugat-balkáni országokból külföldre dolgozni, az ma már jellemzően nem Magyarországra jön, vagy csak ugródeszkának használja hazánkat, és megy tovább Nyugatra.

Érdekes jelenséget emelt ki Kovács Endre Kazahsztánnal kapcsolatban is: a kazah átlagbér ugyanis magasabb, mint a magyar, miután jelentős állami beruházások zajlanak a közép-ázsiai országban. „Így azok a cégek, akik magyar átlagbérért szeretnének kazah vendégmunkásokat alkalmazni, nem feltétlenül a legjobb, legszakképzettebb munkaerőt kapják meg” – jegyezte meg. Azt is hozzátette azonban, hogy a megfelelően képzett kazah munkaerővel viszont jók a tapasztalataik.

A kormány október elején visszavonta a vendégmunkások foglalkoztatására vonatkozó, az Országgyűlés által júniusban elfogadott törvényt. A szabályozás az eredeti tervek szerint november 1-jétől lépett volna hatályba. A visszavont jogszabály egyik fontos szabályozása arra vonatkozott, hogy kettő plusz egy évig lehessen vendégmunkásokat az országba hozni. „A jelenlegi szabályok értelmében 2-5 évig lehet vendégmunkásokat behozni oly módon, hogy az első körben megengedett kettő éves időszakot egyszer 2, egyszer pedig 1 évvel lehet meghosszabbítani” – magyarázta Kovács Endre.

A fülöp-szigeteki vendégmunkások a legnépszerűbbek

Mára a fülöp-szigeteki vendégmunkások lettek a magyarországi munkaerő-import slágertermékei, mert amellett, hogy megfelelő a munkamoráljuk, nagy részük angolul jól beszél és keresztények

– ezt már Horváth Tamás, a Menton Jobs munkaerő-kölcsönző cég tulajdonosa emelte ki. Rajtuk kívül azonban például az indonéz, a vietnámi és a kirgiz munkavállalókkal kapcsolatban is kedvező tapasztalatokról számolnak be a termelő vállalatok

Az ázsiai vendégmunkások ugyanis alapvetően igen szorgalmasak, kitartóak, jó munkamorállal bírnak

– jegyezte meg.

Kovács Endre ezzel kapcsolatban kiemelte: tapasztalataik szerint az EU-n kívüli harmadik országból érkező vendégmunkások szívesen vállalnak túlórát, és az átlagosnál kevésbé jellemző rájuk a betegszabadság kivétele.

Pinczés Balázs a HR-Network Egyesület 23 tagvállalatának véleményét tükröző januári felmérésből azt emelte ki, hogy a harmadik országból érkező vendégmunkások közül sokan fizetésük nagyobb hányadát hazautalják, és nem költenek tartós javakra. Többen hitelt is törlesztenek a keresetükből, és nem probléma nekik a több műszakos vagy a változó, akár rendszertelen munkabeosztás sem.

Azzal kapcsolatban, hogy az EU-n kívüli harmadik országokból érkező vendégmunkások körében mekkora mértékű a cserélődés, Kovács Endre elmondta: cégük tapasztalata szerint 1-3 százalék között mozog a fluktuációs ráta, aminek főként egészségügyi oka van.

Az eltűnés kockázata igen alacsony

– jegyezte meg.

Korábban azonban hallani lehetett olyan esetről, hogy vietnámi vendégmunkások mihelyst a ferihegyi repülőtérre értek, eltűntek az őket behozó munkaerő-kölcsönző cég szeme elől, és Nyugatra mentek tovább. Horváth Tamás elmondta: tavaly cégüknél is igen magas volt a fluktuáció a Vietnámból érkezett munkások körében, azonban most már nagy figyelmet fordítanak arra, hogy kiszűrjék azokat, akik valójában nem Magyarországra szeretnének jönni dolgozni, hanem tovább állnának Nyugat-Európába. Mostanra így náluk 10-15%-ra csökkent a vietnámiak körében mért fluktuáció mértéke.

Többe kerülnek, de növelik a termelékenységét

Az ázsiai vendégmunkásokkal kapcsolatos tévhitekről szólva Horváth Tamás megjegyezte: a gyakran hallott vélekedésekkel ellentétben az ázsiai munkaerő nem olcsóbb, mint a magyar, sőt drágább, ugyanis figyelembe kell venni a behozatalukhoz, a szállásoltatásukhoz kapcsolódó kiadásokat, illetve a munkaerőimport kapcsán felmerülő adminisztrációs költségeket is.

Valójában a magyar munkavállalókhoz képest 10-20 százalékkal drágább munkaerőről beszélünk az esetükben. Ezt a 10-20 százalékos többletköltséget viszont kompenzálja a cégek részére az, hogy a behozott ázsiai vendégmunkások termelékenysége 20-30 százalékkal haladja meg az addig ott dolgozó kollégáikét

– jegyezte meg Horváth Tamás. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az ázsiai vendégmunkások megjelenése egyben magával húzza a többi munkavállaló termelékenységét is, miután érthető módon utóbbiak nem akarják elveszíteni a munkahelyüket. Kovács Endre hasonló jelenségről számolt be: a Prohumán 2004 Kft. számításai szerint a harmadik országból érkező munkavállalók majdnem 30%-kal emelik meg a termelést bizonyos szegmensekben, ami a többi munkavállaló termelékenységének növekedést is kiváltja.

Felmerülhet a kérdés, hogy a vendégmunkások behozatalának többletköltséget a cégek miért nem költik inkább a meglévő munkavállalóik bérfejlesztésére. Erre reagálva Horváth Tamás kiemelte: ha a cégek fizetésemelésre fordítanák ezt az összeget, akkor nem javulna a termelékenységük, viszont azáltal, hogy magasabb munkamorállal bíró dolgozókat alkalmaznak, javul a cégek produktivitása, és így összességében pluszt mutat a vendégmunkások foglalkoztatásának mérlege.

(portfolio.hu)