Bajban Svédország?

Bajban Svédország?

A hadsereg szakértőit veszi igénybe a svéd rendőrség a brutális mértékben megszaporodott robbantásos merényletek és lövöldözések megfékezésére, sőt még a NATO is felajánlotta a segítségét. Ennek ellenére nincs szó arról, hogy katonákat vetnének be a bűnbandák ellen. A nyomozás szálai viszont Törökországba vezetnek. Feltehetően Erdogan hatóságainak hozzájárulásával bujkálhatnak a svédországi leszámolások kurd megrendelői, akik közül egy török állampolgárságot is szerzett. A svéd alvilági háború így akár az ország NATO-csatlakozási tárgyalásait is befolyásolhatja, bár eddig épp a törökök vádolták a svédeket kurdok rejtegetésével.

A NATO és az EU is több svédekkel kapcsolatos üggyel kénytelen foglalkozni az utóbbi időben. Törökország mindeddig arra hivatkozva gátolta például Svédország NATO-tagságának jóváhagyását, mert szerintük a skandináv ország kurd „terroristáknak” adott menedéket. Cikkünkből viszont kiderül, hogy

éppen Törökországban menedéket kapó, Recep Tayyip Erdogan elnök hatóságainak szemhunyásával tevékenykedő kurdok destabilizálják a svéd közbiztonságot.

A svédek súlyos biztonsági kihívásokkal kénytelenek szembenézni. A Lundi Egyetem kriminológusa, Ardavan Khoshnood szerint – akinek a nyilatkozatai bejárták a skandináv országok sajtóját az elmúlt egy évben – azon országok közül, ahol nem dúl háború, Mexikó után Svédországban történik a világon a második legtöbb bombamerénylet.

Ali Lorestani / TT NEWS AGENCY / AFP Stockholm, Svédország 2023. július 30-án.

„Felelőtlen bevándorlási politika”

Az áldozatok között drogkereskedő bandák tagjai és bűnözők rokonai vannak. De nagy számban esnek áldozatul a támadásoknak ártatlan járókelők vagy a felrobbantott lakások szomszédságában élő svéd polgárok. „Ártatlan embereket gyilkolnak és sebesítenek meg” – ezt nem valamiféle szélsőjobbos aktivista, hanem az ország rendőrfőkapitánya, Anders Thornberg mondja.

Sőt, az elkövetések súlyossága is egyre aggasztóbb Khoshnood szerint: kezdetben „csak” kézigránátokat használtak a támadók, majd sokkal pusztítóbb robbanóanyagokra tértek át. A kriminológus szerint azért használnak gyakran robbanóanyagot a merényletekhez a bűnözők, mert ez az elkövető szempontjából kevésbé kockázatos módszer – hiszen a helyszínt jóval a bűncselekmény előtt elhagyhatja a tettes.

A romló bűnözési mutatók mögött migrációs és etnikai problémák vannak. A világsajtót bejárta a hír, hogy Svédországban „bevetnék a hadsereget” a „migránshátterű” bandaháborúk megfékezésére. A hír abban a formában persze nem igaz, ahogyan azt sok helyen tálalták:

az utcákra a stockholmi kormány nem vezényelne ki katonákat, bár a kormányt kívülről támogató szélsőjobb ezt sem tartaná rossz ötletnek.

A Svéd Demokraták vezetője, Jimmie Akesson közölte, törvényt szeretnének módosítani, hogy az utcákon is jelen lehessen a hadsereg, ha a bűnbandák ellen kell küzdeni. Szerinte ugyanis rendszerszintű fenyegetésről van szó, ami megfelel a „belföldi terrorizmus” kritériumainak.Ám a szélsőjobb formailag nincs kormányon Stockholmban.

A hatalmon lévő koalíciót a konzervatív Mérsékelt Párt irányítja, míg vele szövetségben a kereszténydemokraták és a liberálisok kormányoznak tavaly óta. Mivel azonban így sincs elég mandátumuk a parlamentben, ezért a kisebbségi kormányt alkotó pártok a 2022-es választások után megkötötték az úgynevezett Tidö-egyezményt a Svéd Demokratákkal. Ennek értelmében a szélsőséges tömörülés nem lépett be a kormányba, de Akessonék támogatták a Mérsékelt Párt vezetőjét, Ulf Kristerssont, hogy jobboldali koalíciót alakíthasson.


Bert Van Den Broucke / Photonews / Getty Images Ulf Kristersson svéd miniszterelnök megérkezik az Európai Tanács 2023. június 29–30-i ülésére.

Ráadásul Kristersson politikai értelemben kettős szorításban van az ellenzéki szociáldemokraták népszerűsége ugyanis egyre nő, míg a Mérsékelt Párté stagnál. A kormányfő mindenesetre igyekszik politikailag mindent megtenni a helyzet kezelésére, törvénymódosítást is tervez.

Kristersson svéd miniszterelnök egy tévébeszédében azt hangsúlyozta, hogy a „politikai naivitás és a tanácstalanság sodorta ebbe a helyzetbe” az országot. Megjegyezte:

a felelőtlen bevándorlási politika és a kudarcba fulladt integrációs kísérletek juttattak ide minket.

„Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire komoly a helyzet. Svédország még sosem látott ilyesmit korábban. Egyetlen európai ország sem lát ilyet jelenleg” – mondta a kormányfő az egyik tévébeszédében, amelyben a hadsereg esetleges szerepére is kitért.

Svédországban a bűnözés most már olyan szintre fokozódott, hogy még az ellenzéki szociáldemokraták (akik 2014 és 2022 között kormányozták az országot) is felvetették, hogy a hadsereget vessék be a középületek védelmére, és ezáltal szabadítsák fel a rendőrség erőforrásait az erőszak elleni harcra. Kristersson erre válaszul csak annyit mondott, hogy „minden az asztalon van”, s hozzátette: „le kell vadásznunk a bandákat, csapást kell mérnünk rájuk… Megtesszük, amit kell, hogy visszaállítsuk a rendet Svédországban.”

A miniszterelnök azt ígéri, hogy fokozzák az ellenőrzéseket, szigorúbb büntetéseket írnak elő a fegyverviselést szabályozó törvények megsértésekor, és erőteljesebb jogosítványokat kaphatnak a kitoloncoláshoz a svéd hatóságok. Ugyanakkor a BBC szerint a kormány kritikusai azt hangsúlyozzák, hogy ezek az intézkedések nem a problémák szociális okait kezelik, így a gyermekszegénység ellen kéne fellépni, illetve az alulfinanszírozott közösségi ellátásokat kellene növelni.

Elszaporodtak a robbantások és lövöldözések

A legsúlyosabb problémákkal mégsem a parlamentben találja szemben magát a svéd miniszterelnök, hanem az utcákon. A Politico svédországi tudósítója, Charlie Duxbury például egy viszonylag csendes elővárosban lakik Stockholmban, a környéken mégis négy robbantás is történt az idén, amelyből az egyik a lakását is megrázta. A káosz miatt lassan már senki sem érezheti magát biztonságban.

Duxbury szerint idén eddig 134 robbantás történt Svédországban (tavaly 90 volt),

miközben a merényletek egy részét kiskorúak vagy fiatalkorúak követik el. A 24sata nevű horvát lap pedig arról írt, hogy a svéd rendőrség csak augusztusban 69 fiatalkorút vett őrizetbe, míg két évvel ezelőtt ugyanebben a hónapban ez a szám 14 volt. A hatóságok szerint a bandák gyakran használnak fel 18 éven aluliakat a bűncselekmények elkövetésére, miután a fiatalkorú tettesek gyakran megússzák a büntetést vagy csak enyhébb ítéleteket kapnak – erről a brit Financial Times (FT) számolt be.

Anders WIKLUND / TT HÍRÜGYNÖKSÉG / AFP
Rendőrök állnak egy megsérült épület előtt, miután 2023. szeptember 28-án kora reggel erőteljes robbanás történt a svédországi Uppsala melletti Storvreta egyik lakónegyedében.

A lövöldözések is egyre gyakoribbak: idén eddig 289 történt, tavaly pedig összesen 391 ilyen esetet regisztráltak a tízmilliós országban. A BBC szerint 2022-ben több mint hatvan ember halt meg lövöldözésekben Svédországban, ami minden idők legtragikusabb adata. Idén pedig hasonló vagy még rosszabb lehet a statisztika.

Mindezek után már nem is olyan meglepő, hogy a svéd országos rendőrfőnök, Anders Thornberg elfogadná a hadsereg segítségét. Persze ő is hangsúlyozza: a reguláris haderő szakértőit elsősorban a háttérmunkában alkalmaznák. Így a rendőrök tehermentesítésére bíznának meg katonákat

  • megfigyeléssel,
  • logisztikai feladatokkal,
  • adatelemzéssel,
  • kockázatelemzéssel,
  • a bűnözők feltérképezése
  • és az online nyomozások támogatásával.

A tehermentesítésre alighanem rászorul a svéd rendőrség. A szervezett bűnözők száma jelenleg harmincezerre tehető az országban, azaz becslések szerint több embert tud felfegyverezve kiállítani a maffia, mint a rendőrség.

A skandináv országban tapasztalható erőszakhullám láttán még a NATO egyik speciális központjában szolgáló szakértő is megszólalt. A védelmi szövetség robbanóanyagokkal foglalkozó kiválósági központjának törzstisztje, Raffe Thein a svéd haditengerészet kapitánya elmondta az Aftonbladetnek: a „NATO kész segíteni a svéd rendőrségnek”, hogy felderítsék a bombatámadások kitervelőinek kilétét. Bár Svédország nem tagja a NATO-nak, szorosan együttműködik az észak-atlanti védelmi szervezettel. A madridi kiválósági központban tartottak is már bombaszakértői, illetve robbanóanyagokkal kapcsolatos kiképzést a svéd rendőröknek.

Christopher C. Bartos ezredes, a madridi NATO kiválósági központ vezetője elmondta, hogy szorosan együttműködnek Svédországgal az információcserében is, miután megnövekedett a terrorveszély az országban, illetve a robbantások száma is megugrott.

A Foxtrot bűnszervezet

A svéd rendőrség szerint a bombamerényletek és lövöldözések zöme azzal függ össze, hogy vita robbant ki az ország legnagyobb drogbandájában, a Foxtrot nevű bűnszervezetben.

A drogbandát egy kurd bevándorló, Rawa Majid irányítja,

aki jelenleg Törökországban rejtőzködik nemzetközi – brit és brüsszeli – sajtóértesülések szerint. Ezt a hírt erősíti a horvát 24sata című lap is, amely szerint a 37 éves Majid iraki kurd, aki Uppsalában (Stockholmtól nem túl messze, északra) nőtt fel, és amely szintén úgy tudja, hogy a „Kurd Róka” (ez Majid neve a maffiában) jelenleg Törökországban tartózkodik. A török vonal azért is kényesebb kérdés, mert általában Törökország vádolja a svédeket „kurd terroristák” rejtegetésével.

Majid 2018-ban hagyta el Svédországot, miután halálos fenyegetéseket kapott. 2020 óta nemzetközi körözés van ellene érvényben, drogkereskedelem és erőszakos bűncselekmények miatt. 2020-ban török útlevelet vásárolt, köszönhetően az ottani befektetéseinek. Állampolgársága miatt Törökország azonban megtagadta a kiadatását Svédországnak – írja a 24sata.

Mindez azért bőszíti fel a svédeket, mert közben Törökország éppen azzal vádolja Svédországot, hogy nem tesz eleget a kurd terrorizmus megfékezésére. Sőt Ankara ezért ráadásul még Svédország NATO-tagságát is blokkolja. Svédországban a Financial Times szerint ezért most felvetődött, hogy a stockholmi kormánynak kéne Ankarához fordulnia, hogy miért ad menedéket a Törökországban bujkáló svéd bűnözőknek, akit a hírek szerint az iráni határon elfogtak (bár ezt egy hangfelvételen állítólag maga Majid cáfolja).

A Foxtroton belüli bandaháború következtében állítólag ötven ember hagyta el Uppsalát, akik közül többen külföldre távoztak. A leszámolások Majid és korábbi segítője, Ismail Abdo (beceneve „Szamóca”) emberei között robbant ki, és már halállista is terjed a TikTokon azokról, akiket likvidálni akarnak. A BBC szerint a Foxtrot mostanra gyakorlatilag kettészakadt.

Akármi is áll a mostani svédországi erőszakhullám hátterében, a helyzet tarthatatlan. A svéd rendőrség szerint – ezt is a BBC idézi – az erőszak a bevándorlók gyenge integrációjával, a gazdagok és szegények közötti szakadék növekedésével, illetve a droghasználattal függ össze.

A török szál

Mielőtt azonban Svédország magára venne minden felelősséget, érdemes megemlíteni, hogy a legtekintélyesebb finn napilap, a Helsingin Sanomat (HS) szerint nemcsak Majid, hanem fő ellenfele Abdo, azaz „Szamóca” is Törökországban tartózkodik.

Ők ketten korábban együtt irányították Törökországból a svédországi drogkereskedelmet, de valamilyen okból törés következett be a Foxtrot szervezetében, illetve közöttük. Szeptember elején Törökországban kezdődött a leszámolási hullám, ami aztán átterjedt Svédországra is. Abdo édesanyját ekkortájt gyilkolták meg, de ez is „csak” egy válasz volt arra, hogy a „Kurd Róka” rokonait erőszakos támadások érték.

Diamant Salihu, egy svéd bűnügyi tudósító szerint Majid a skandináv Pablo Escobar szerepére áhítozik. A volt törökországi svéd nagykövet, Michael Sahlin azt mondta, hogy elképzelhetőnek tartja, hogy Majidnak vannak kapcsolatai a török hatóságokhoz, és ezeket felhasználva tudott török állampolgárságot vásárolni magának, annak ellenére, hogy elítélt bűnözőként körözik. Sahlin arról is beszélt, hogy nem hiszi, hogy Törökország kiadná a saját állampolgárát Svédországnak, jóllehet ezt Stockholm kérte már.

Így Majid esete összefügg a svéd NATO-csatlakozással és a török-svéd vitákkal a kurdok megítéléséről. A HS és a svéd Aftonbladet szerint Törökországban immár belpolitikai vitákat is generált a „Kurd Róka” esete: török ellenzéki parlamenti képviselők felvetették a kérdést, hogyan kaphatott állampolgárságot a nemzetközi körözés alatt álló bűnöző.

Mindezek után Sahlin legutóbb a svéd közszolgálati rádiónak már arról nyilatkozott: elképzelhető, hogy Majid elveszíti a török állampolgárságát. Talán nem véletlen az sem, hogy a svéd diplomácia fellépése nyomán hirtelen felgyorsultak az események Ankarában, és Erdogan elnök hétfőn a török parlament elé terjesztette a svéd NATO-tagság jóváhagyásáról szóló tervezetet.

A törökök és a svédek közti, a kurdokról szóló viták így talán a NATO-csatlakozás ügyének rendezéséhez is hozzájárulhatnak. A török parlament esetleges jóváhagyása után pedig elképzelhető, hogy a Fidesz is megenyhülhetne a svédek iránt, akiknek a NATO-tagsága ratifikálásáról szóló előterjesztést – a korábbi ígéretek ellenére – egyelőre Budapesten nem vette napirendjére az országgyűlés.

Nem sikerült kitoloncolni a merénylőt

Az izraeli helyzet, egy franciaországi késes merénylet, illetve a két svéd drukker brüsszeli meggyilkolása után uniós igazságügyi és belügyminiszteri értekezletet hívtak össze október 19-én. Ezután derült ki, hogy a brüsszeli gyilkost, a két svéd szurkolót lelövő, tunéziai származású Abdessalem Lassouedet – akit a belga hatóságok a merénylet után halálosan megsebesítettek – tíz évvel ezelőtt már kitoloncolták Svédországból. Erről a skandináv állam igazságügyi minisztere, Gunnar Strömmer beszélt az EU-értekezlet után, hangsúlyozva, hogy egy „dublini esetről” van szó. Ezzel arra utalt, hogy a dublini szabályozás szerint oda toloncolták ki a terroristát, ahol először regisztrálták az EU területén.

A svéd miniszter szerint Lassoued az elmúlt tíz évben országról országra járt az EU-n belül. „Ez felvet bizonyos kérdéseket a dublini rendszer kapcsán” – fogalmazott Strömmer. Az EU igazságügyi és belügyminiszterei emiatt a vízumkiadás szigorítását, az irreguláris migránsok gyorsabb visszafordítását (kitoloncolását) szorgalmazták, különösen a biztonsági kockázatot jelentő személyek esetében – írta az Euronews.

A belga hatóságok által lelőtt merénylő, Lassoued édesanyja arról beszélt, hogy a svédországi Korán-égetések óta a fia „nem volt ugyanaz” az ember, mint korábban. Egy dán-svéd állampolgárságú férfi, Rasmus Paludan és bevándorlásellenes szélsőséges csoportja, a „Kemény vonal” szítja ilyen akciókkal, a szent könyv felgyújtásával a hangulatot a muszlimok által lakott svédországi városrészekben. Emiatt tiltakozások is kirobbantak a skandináv országban, az egyik áprilisi megmozduláson pedig lövések is dördültek.

A svéd hatóságok igyekeznek fellépni a provokatív akciók végrehajtói ellen, október közepén – első alkalommal – el is ítéltek egy férfit egy 2020-ban elkövetett Korán-égetés miatt. A brit Guardian szerint Paludan egyik januári akciójáról kiderült, hogy az iszlámellenes demonstrációjához szükséges engedély díját egy Chang Frick nevű férfi fizette be a hatóságoknak, márpedig Frick korábban a Russia Today orosz propagandacsatornának dolgozott, jelenleg pedig a Svéd Demokratákkal, a szélsőséges jobboldali, bevándorlásellenes párttal áll kapcsolatban. Frick tagadta ugyanakkor, hogy tudott volna arról, hogy a rendezvényen Paludan Koránt fog égetni.

(24.hu)

polkorrekt