Megint haragszik Brüsszel Orbánra

Az Európai Unió diplomatáinál erős ellenérzéseket váltott ki a hét elején megjelent fénykép Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel kézfogásáról, amikor az Övezet és Út konferencián egyeztettek Kínában. Ez volt az első alkalom, hogy egy uniós vezető az ukrajnai háború kezdete óta először tett baráti gesztust az orosz államfő felé. Több ország – köztük a balti államok és Németország – állandóképviseleteinek vezetői hevesen bírálták a magyar külpolitikai lépést, amely napirendre kerülhet a külügyminiszterek találkozóján is.

Litvánia állt a felháborodott csoport élére, hangsúlyozva, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsa és uniós szankciók hatálya alatt álló vezetővel való érintkezés ellentmond az EU alapelveinek. Nyolc ország, köztük Németország, a balti államok és Görögország támogatta Litvánia kritikáját a szerdai uniós nagyköveti ülésen, bár sok diplomata utalt arra, hogy a gesztust nyilvánosan elítélő országok kis száma nem tükrözi pontosan a teremben uralkodó általános hangulatot. Egyes diplomaták azt állítják, hogy a kérdést várhatóan felvetik a Külügyek Tanácsának közelgő ülésén – számolt be a Politico.

Magyarország azzal védekezett, hogy a Putyinnal folytatott találkozó elsősorban az energetikai együttműködésre és a béke erőfeszítésekre összpontosított. Bennfentesek szerint Orbán Viktor azt állította, hogy a találkozó előtt több uniós vezetővel is konzultált a magyar külügy, még Charles Michel, az Európai Tanács elnökét is bevonták az előzetes egyeztetésekbe.

Michel szóvivője megerősítette, hogy valóban kommunikáltak a találkozó előtt, de ő határozottan a kínai különtalálkozó ellen érvelt.

Az uniós diplomatákat és tagállami képviselőket nemcsak a fotó bosszantotta fel, hanem az, hogy a találkozón Orbán Viktor arról beszélt, hogy Magyarország nem akar konfrontatív álláspontot Oroszországgal szemben, és a kormány hangsúlyozta a nyílt kommunikáció iránti elkötelezettségét. Putyin is hasonlóan vélekedett, hangsúlyozva a globális és európai helyzetről való eszmecsere fontosságát, annak ellenére, hogy elismerik eltérő álláspontjaikat.

A találkozó a Hszi Csin-ping kínai elnök „Övezet és út” kezdeményezésének 10. évfordulóját ünneplő kétnapos fórumán történt, ahol Orbán és Putyin a földgáz- és nyersolajszállítás, valamint az atomenergia terén folytatott együttműködésről tárgyalt.

Kritikusok rámutattak, hogy Magyarország Oroszországgal való elmélyülő energetikai kapcsolatai –beleértve a találkozón megvitatott üzleteket – akaratlanul is meghosszabbíthatják az ukrajnai háborút. Oleg Usztenko, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gazdasági tanácsadója amiatt bírálta a magyar kormányt, hogy az ilyen energetikai megállapodásokból befolyó pénzek közvetett finanszírozást biztosítanak az orosz hadseregnek.

De nemcsak az uniós és ukrán diplomaták kérdezték fel a magyar kormányfőt a fénykép miatt:

Tehát – Putyinnak be kell fejeznie az Ukrajna elleni agresszív háborúját, be kell fejeznie a civilek bombázását, az iskolák és kórházak bombázását, a gyermekek elrablását? Ezt ugye értették és megbeszélték?

– írta Németország magyarországi nagykövete, Julia Gross a X-en a találkozóról kiadott fotóra reagálva.

Nem Orbán Viktor az első, aki magára haragította az uniós vezetőket egy hasonló üggyel: Karl Nehammer osztrák kancellár még tavaly év elején Moszkvában találkozott Putyinnal, nem sokkal azután, hogy Oroszország megindította Ukrajna elleni átfogó támadását.

Fotó: MTI Fotó/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

(portfolio.hu)