Online csalás: itt vadásznak a csalók a magyar felhasználókra
Az online csalás Magyarországon ma leggyakrabban a Facebookon kezdődik: egy nagy pénzügyi szolgáltató adatai szerint a magyar ügyfelei által tavaly bejelentett csalások 47 százaléka innen indult. A magyar felhasználók egy becslés szerint évente mintegy 19 milliárd csaló hirdetést látnak, a csalók pedig közben a zárt csevegőalkalmazások felé mozdulnak. Az alábbiakban végigvesszük, hol és hogyan érik el a hétköznapi embert, és mi védi meg ma.
Az online csalás fele a Facebookon indul
A Revolut idén februárban közzétett, negyedik pénzügyi bűnözési jelentése szerint a magyar ügyfelei által 2025-ben bejelentett csalások 47 százaléka a Facebookon kezdődött. Ugyanitt a bejelentett esetek 71 százaléka vásárlási csalás volt, vagyis nem létező termékért vagy szolgáltatásért fizettek a károsultak. Globálisan a Meta felületei (a Facebook, az Instagram és a WhatsApp) a bejelentések 44 százalékát adták, a jelentés szerint már negyedik egymást követő időszakban.
Az adat egyetlen szolgáltató ügyfélkörét tükrözi, ezért nem az egész országét. A minta ugyanakkor nem kicsi: a Revolutnak idén márciusban már 2,2 millió magyar ügyfele volt. A cég maga is érdekelt abban, hogy a kártalanítás terhét a platformokra tolja, ezt az adatok értelmezésénél érdemes szem előtt tartani .
Évi 19 milliárd csaló hirdetés a magyar képernyőkön
A Juniper Research becslése szerint 2025-ben Magyarországon közel 19 milliárd alkalommal jelent meg csaló hirdetés a közösségi médiában, ami az európai mennyiség 1,9 százaléka.
A bevételből viszont csak 1,1 százalék jutott a magyar piacra, vagyis egy magyar megjelenésre arányosan kevesebb hirdetési bevétel jut: a magyar felhasználó olcsóbb célpont az európai átlagnál. Egy sikeres átverés áldozata a becslés szerint tavaly átlagosan közel 405 000 forintot veszített.
A kutatás szerint egy átlagos európai felhasználó havonta több mint 190 csaló hirdetéssel találkozik. A hirdetések ellenőrzése a Juniper szerint jellemzően csak a fizetés és a megjelenés után történik meg, így a csalóknak mindig marad egy időablakuk, amíg a reklámot le nem veszik.
Hamis interjú, ismert arc, klónozott hírportál
A magyar online csalás egyik legismertebb formája a hamis interjú, amely a befektetési csalás kapuja. A Facebookon futó hirdetések az Index vagy a 24.hu arculatát utánzó oldalakra vezetnek, ahol kitalált cikkek „passzív jövedelmet” ígérő befektetési alkalmazást ajánlanak. A 2024 végén terjedő változatokban Sulyok Tamás köztársasági elnök, Csányi Sándor, az OTP Bank első embere és Hernádi Zsolt, a Mol első embere neve és fényképe szerepelt. Az utóbbi egy angolból gépi fordítással készült, a Molt utánzó oldalon jelent meg. Az OTP és Csányi Sándor nyilvánosan jelezte: nem ad befektetési tanácsot, a hirdetések hamisak.
Matolcsy-ügy: letartóztatták a volt jegybankelnököt, de nem a 266 milliárd miatt
A Mol 2025 szeptemberében ismét figyelmeztetett, hogy a nevében hirdetett befektetési ajánlatokhoz semmi köze. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) leírása szerint a csalók a jelentkezőt folyamatos telefonos kapcsolatban tartják, és gyakran távoli hozzáférést biztosító programot telepíttetnek vele, amellyel aztán a bankszámlájához is hozzáférnek. Egy fogyasztói portál beszámolója szerint a hamis oldalakat sokat nézegető felhasználókat akkor is felhívták, ha a telefonszámukat nem adták meg; ennek módját a beszámoló nem tisztázza.
Az online csalás következő terepe: a zárt csevegők
A Revolut globális adatai szerint 2025-ben a Telegramról induló csalások száma 233 százalékkal nőtt, a platform így már a bejelentett esetek 21 százalékáért felel.
Az álláshirdetésnek álcázott csalások világszerte csaknem megháromszorozódtak, és 58 százalékuk a Telegramon kezdődik. A TikTok részesedése egy év alatt hatszorosára nőtt, bár mennyiségben még messze elmarad a Meta felületeitől.
Ezek az adatok nem magyar bontásúak, az irány azonban egyértelmű. Ez az internetes átverés legnehezebben követhető formája: a titkosított csevegőkben sem a platform, sem a hatóság nem lát bele a beszélgetésbe, a csaló pedig hetekig építheti a bizalmat, mielőtt pénzt kér.
Az apróhirdetés és a második átverés
Az internetes átverés nemcsak a vevőt éri el, hanem az eladót is. Az uniós bíróság idei ítéletéhez vezető lengyel ügyben és a Kúria 2026-os jogegységi határozatának alapjául szolgáló magyar perben is ugyanaz történt. Az online apróhirdetési oldalon áruló eladót a „vevő” egy banki felületet utánzó oldalra irányította, ahol az eladó megadta a belépési adatait.
A már megkárosított áldozatra pedig egy második kör is vár. Az európai pénzügyi felügyeletek közös fogyasztói tájékoztatója külön figyelmeztet az úgynevezett „recovery room” csalásra, amikor a csalók a korábbi károsultat azzal keresik meg, hogy díj fejében visszaszerzik az elveszett pénzét. Ugyanez a tájékoztató a mesterséges intelligenciával készült hang- és videóhamisítást, a hamis hírességprofilokat és a társkereső alkalmazásokat is a fő csatornák közé sorolja.
Mi véd ma a hétköznapi embernek?
Az MNB honlapján 2025 novemberére mintegy 43 ezer figyelmeztetés szerepelt jogosulatlan szolgáltatókról, ezért a befektetési csalás elkerüléséhez egy ajánlat előtt itt érdemes először keresni. Az európai felügyeletek azt is javasolják, hogy senki ne telepítsen távoli hozzáférést adó programot, ne ossza meg a képernyőjét, és a feladót mindig önállóan, ne a csaló által megadott elérhetőségen ellenőrizze. Aki már áldozattá vált, annak azonnal a bankjához és a rendőrséghez kell fordulnia .
Volánbusz-ügy: Jellinek bűnügyi felügyeletbe került, Szivek letartóztatásban marad
A Polkorrekt véleménye
A csatornák jól ismertek: a magyar ügyfelek bejelentett csalásainak közel fele a Facebookon indul, a közszereplők arcával futó hamis interjúk pedig évek óta ugyanazzal a sémával dolgoznak. A cégek és a jegybank újra és újra figyelmeztetnek.
A felelősség mégis a felhasználónál landol, akinek a csaló reklámok tömegében kellene kiszúrnia a veszélyt, miközben a magyar piacon a csaló hirdetés még olcsóbb is az európai átlagnál. Amíg a hirdetést csak a megjelenés után ellenőrzik, a figyelmeztetés mindig egy lépéssel lemarad a csalók mögött. Ezt nem a hétköznapi embernek kell megoldania, hanem annak, aki a reklámhelyet eladja.
Források
- Pénzcentrum: Sok magyar itt bukja el a pénzét: elképesztő számok jöttek a legnépszerűbb oldalról, 2026. február 27., https://www.penzcentrum.hu/tech/20260227/sok-magyar-itt-bukja-el-a-penzet-elkepeszto-szamok-jottek-a-legnepszerubb-oldalrol-1194359 (a Revolut-jelentés magyar és globális adatai: 47 százalék, 71 százalék, Telegram, TikTok, álláscsalások)
- [FORRÁS: Revolut: Consumer Security and Financial Crime Report (2025-ös adatok), a 2026. februári kiadás elsődleges közleménye – beszerzendő]
- Telex: Rekordnyereség a Revoluttól, aminek már 2,2 millió magyar ügyfele van, 2026. március 24., https://telex.hu/gazdasag/2026/03/24/nyereseg-revolut-fintech-banki-tranzalcio-csalas (a magyar ügyfélszám)
- Economx: Elképesztő: milliárdokat lopnak el tőlünk a közösségi oldalak, 2026. február 24., https://economx.hu/tudatos-penzugyek/kiberbiztonsag-kozossegi-media-csalasok-bunozok.824364.html (a Juniper Research magyar adatai: 19 milliárd megjelenés, 1,9 százalék, 405 000 forintos átlagos kár, a havi 190 hirdetés)
- HVG: Egy friss felmérés szerint 48 millió euró nyereségük volt a közösségi oldalaknak a csaló hirdetésekből Magyarországon, 2026. február 19., https://hvg.hu/gazdasag/20260219_kozossegi-media-csalo-hirdetes (a magyar piac 1,1 százalékos bevételi részesedése)
- Decision Marketing (Egyesült Királyság): Scam ads cost Brits £44m but tech giants made £430m, 2026. február, https://www.decisionmarketing.co.uk/news/scam-ads-cost-brits-44m-but-tech-giants-made-430m (a hirdetések utólagos ellenőrzése a Juniper szerint)
- Bank360: Csak elolvasott egy kamu elnöki interjút, máris hívják a csalók, 2024. december 5., frissítve 2025. október 31., https://bank360.hu/blog/csak-elolvasott-egy-kamu-elnoki-interjut-maris-hivjak-a-csalok (a hamis interjúk, a klónozott hírportálok, az OTP figyelmeztetése, a hívások)
- Economx: a Mol figyelmeztetése a nevében hirdetett befektetésekről, 2025. szeptember 13., https://www.economx.hu/gazdasag/2025/09/13/csalas-mol-atveres-hirdetes-facebook-816022/ (a Mol 2025-ös figyelmeztetése)
- MNB, dr. Nebehaj Erika: Hamis ígéretek, valódi kockázatok a jogosulatlan befektetéseknél, 2025, https://www.mnb.hu/letoltes/dr-nebehaj-erika-hamis-igeretek-valodi-kockazatok-a-jogosulatlan-befekteteseknel.pdf (a csalók módszerei, a 43 ezer figyelmeztetés)
- Az Európai Unió Bírósága: 147/26. sz. sajtóközlemény, C-70/25. sz. ügy, 2026. október 15., https://curia.europa.eu/site/upload/docs/application/pdf/2026-10/cp260147en.pdf (az apróhirdetési adathalász eset)
- Kúria: 1/2026. JEH (Jpe.IV.60.032/2025/11.), 2026. március 2., https://kuria-birosag.hu/hu/joghat/12026-jeh-jpeiv60032202511-szam (az alapügy: adathalász oldal egy apróhirdetés után)
- EBA, EIOPA, ESMA: Online pénzügyi csalások és átverések a mesterséges intelligencia korában, fogyasztói tájékoztató, magyar változat, 2025, https://www.eba.europa.eu/sites/default/files/2026-01/fa63af9a-bafd-4821-baee-48c7c8fb6490/Online%20financial%20frauds%20and%20scams%20in%20an%20AI%20world_HU.pdf (a csatornák, a „recovery room” csalás, a tanácsok)
