Kohéziós pénzek: mennyi jut 2028-tól a vidéknek?
A brüsszeli alkuban arról vitatkoznak, hány milliárd euró jut Magyarországnak a kohéziós pénzek közül. Arról viszont alig esik szó, hogy az új rendszerben ezek a források nem régiónként érkeznének, hanem egyetlen nemzeti tervben, és a belső elosztásról jórészt a kormány döntene.
Egy észak-magyarországi kisvárosnak ez legalább annyit számít, mint maga a végösszeg.
Mit változtatna Brüsszel a kohéziós pénzeken?
Az Európai Bizottság 2025 júliusában javasolta, hogy a 2028 és 2034 közötti időszakban a felzárkóztatási, az agrár- és a belügyi alapok egyetlen európai alapba olvadjanak. A pénzt minden tagállam egy úgynevezett nemzeti és regionális partnerségi terv alapján kapná meg. Az Európai Régiók Közgyűlése szerint egyetlen ilyen terv váltaná fel a mostani tizennégy külön programot.
A Bruegel elemzése szerint a javaslat csak a kevésbé fejlett régióknak biztosítana legalább 218 milliárd eurós minimumot. Az átmeneti és a fejlett régiókra nem szabna meg külön keretet. Az Economx összefoglalója szerint ez a központosítás a fővárosok kezébe adja a belső elosztásról szóló döntést, ami Magyarországon feszültséget okozhat a kormány és a helyi önkormányzatok között.
A kérdés még nyitott. Az Európai Parlament három jelentéstevője júniusban azt javasolta, hogy a rendeletbe kerüljön be a többszintű kormányzás kötelező feltétele, vagyis a régiók, települések beleszólási joga. A soros ír elnökség októberi javaslata a magyar kormányfő szerint nem vágta meg a kohéziós, valamint az agrárkeretet, a szerkezetről azonban a tárgyalások még folynak.
Ki mit mond a kohéziós pénzekről?
A kormány. Magyar Péter a csúcs előtt azt mondta, nemcsak a végösszeg számít, hanem az is, hogyan lehet felhasználni a forrásokat, és Brüsszel hogyan tudja őket blokkolni. A kormány a szeptemberi miniszteri ülésen rugalmasabb forrásfelhasználást kért. A kormányzati megszólalásokban a megyék, a települések szerepe nem került elő.
A Fidesz-oldal. A Magyar Nemzet úgy fogalmazott, a tét az, hogy a kormány maga döntheti-e el, mire költi a neki járó pénzt, vagy minden kifizetés a Bizottság jóindulatán múlik. A lap tehát a nemzeti mozgásteret kéri számon. Arról, hogy a kohéziós pénzekből mennyi jusson a vidéknek, a cikk nem ír.
A Mi Hazánk. A témában friss állásfoglalást a Polkorrekt nem talált.
A külföldi és szakmai kritika. A CEPS és a Jacques Delors Intézet közös tanulmánya szerint az összevont modell kérdéseket vet fel a felzárkóztatás céljai, illetve irányítása terén. Az Európai Régiók Bizottsága 2026 májusában kimondta: a városokat és régiókat nem lehet kihagyni a döntésekből.
A három magyar politikai oldal tehát Budapest és Brüsszel viszonyáról vitatkozik. Arról, hogy Budapest és a vidék között hogyan oszlik majd el a pénz, egyik sem beszél.
Észak-Magyarország és Budapest: két külön világ
Az Eurostat 2024-es adatai szerint Budapesten az egy főre jutó GDP az uniós átlag 168 százaléka, Észak-Magyarországon 47 százaléka. A KSH vármegyei táblája még élesebb képet mutat. Nógrádban az egy főre jutó GDP az országos átlag 45,7 százaléka, Szabolcs-Szatmár-Beregben 57,9, Borsod-Abaúj-Zemplénben 62,7 százaléka. Budapesten ugyanez 220,8 százalék.
Budapesten kívül minden magyar régió a „kevésbé fejlett” kategóriába tartozik, így a garantált minimum elvben Észak-Magyarországot is védené. A minimum azonban országos összeg. Hogy ebből mennyi jut Nógrádnak és mennyi egy országos nagyberuházásnak, azt a nemzeti terv dönti el.
Mit jelent ez az önkormányzatoknak?
A mostani ciklusban a területi fejlesztések fő csatornája a TOP Plusz. A program mintegy 2000 milliárd forintjából a vármegyei kereteket a lakosság száma és a gazdasági fejlettség alapján súlyozva állapították meg, hogy a legkevésbé fejlett vármegyék kapják a legtöbbet. A vármegyei önkormányzatok saját integrált területi programot írtak, és ebben döntöttek arról, melyik város és térség mennyit kaphat.
Ez a rendszer kiszámítható volt: a vármegyék és az önkormányzatok előre tudták, mekkora keretre pályázhatnak. A szakmai elemzések szerint a Bizottság javaslata ilyen vármegyei vagy régiós keretet nem tesz kötelezővé. A területfejlesztési törvény ugyan előírja a partnerség elvét, vagyis a helyi és regionális szereplők bevonását, de azt nem, hogy mekkora pénz felett dönthetnek.
Mit jelent ez vidéken és a városban?
Budapest a garantált minimumból elvben kimarad, mert fejlett régió. A vidéki megyeszékhelyek eddig a fenntartható városfejlesztési keretből jutottak pénzhez. A kis falvak a vármegyei keretek vidékfejlesztési részéből újíthattak fel utat, óvodát, orvosi rendelőt.
Ha a nemzeti tervben nincs elkülönített vidéki keret, a falvak pályázatai ugyanabból a közös keretből részesednek, mint a nagy állami beruházások. Akkor már nem egy előre rögzített vármegyei összegre pályáznak, hanem országos versenyben.
Mit jelent ez a hétköznapi embernek?
Annak, aki egy nógrádi faluban él, a következő hét évben a felújított orvosi rendelő, a járható bekötőút vagy a bővített óvoda lesz a kohéziós politika kézzelfogható eredménye. Ezek a beruházások eddig a vármegyei keretből valósultak meg. Ha a keret helyett egyetlen központi terv lesz, a település sorsa azon múlik, hová húzza a kormány a vonalat.
A Polkorrekt véleménye
A kormány Brüsszeltől rugalmasságot kér, a Fidesz nemzeti döntési jogot. Egyik sem mondja meg, hogy ezt a jogot hogyan osztaná meg a vidékkel. Aki több beleszólást követel Brüsszelben, annak itthon is garantálnia kell az önkormányzatok beleszólását, különben a centralizáció csak Brüsszelből Budapestre költözik. Mielőtt a nemzeti terv elkészül, a kormánynak nyilvánosan rögzítenie kell, mekkora rész jár biztosan a leszakadó vármegyéknek.
Források
- Institut Jacques Delors / CEPS: Navigating the Commission’s MFF Proposal for 2028-2034
- Európai Régiók Közgyűlése (AER): MFF 2028-2034, Regional Development at Stake
- Bruegel: National plans, regional voices
- Economx: von der Leyen terve és a kohéziós források, 2026. május 14.
- Agence Europe: MEPs insist on guaranteeing role of regions, 2026. június
- Index: Magyar Péter a csúcs előtt, 2026. október 15.
- 444: nemzeti boríték, 2026. október 15.
- Pénzcentrum: a magyar feltételek, 2026. szeptember 23.
- Magyar Nemzet: Birodalmi büdzsé készül Brüsszelben, 2026. október
- Eurostat regionális GDP-adatok 2024 (Wikipedia-összesítés)
- KSH 21.1.2.2.: Egy főre jutó GDP vármegye és régió szerint
- Index: a TOP Plusz kerete és elosztása, 2023. április 13.
- 2023. évi CII. törvény a területfejlesztésről
