Home » Torzított idézetből lett a Magyar Péter elleni feljelentés

Torzított idézetből lett a Magyar Péter elleni feljelentés

Torzított idézetből lett a Magyar Péter elleni feljelentés

Elutasította a Fővárosi Nyomozó Ügyészség azt a Magyar Péter elleni feljelentést, amely hivatali visszaéléssel vádolta a miniszterelnököt. A feljelentő nem a kormányfő saját szavaira hivatkozott, hanem egy júliusi Fidesz-közleményre, amelyet a Magyar Nemzet is közölt.

Ez a közlemény viszont mást adott Magyar Péter szájába, mint amit ő valójában leírt. A történetnek van egy kevésbé kényelmes oldala is, hogy a kormányfő posztja az ügyészség szerint nem bűncselekmény, a hangneme mégsem hibátlan.

Mit írt Magyar Péter, és mi lett belőle a feljelentésben

Magyar Péter 2026. július 24-én délelőtt Facebook-bejegyzésben írt Hankó Balázsról, az Orbán-kormány volt kulturális és innovációs miniszteréről. A mondat így szólt: „Hankó Balázs néhány napig még megpróbálhat bebújni az általa utasított beosztottjai mögé, de a tettei következményét senki nem kerülheti el.” A bejegyzés börtönt nem említ, és azt sem írja, ki és milyen döntést hoz majd.

A Fidesz még aznap közleményben reagált. Eszerint a miniszterelnök a posztjában bejelentette, hogy Hankó Balázst „néhány napon belül börtönbe zárja”. A párt szerint Magyar Péter ezzel politikai utasítást ad a bűnüldöző hatóságoknak, ami bűncselekmény. Egy általános figyelmeztetésből így lett bejelentett bebörtönzés. A három hónappal később beadott feljelentés erre a közleményre épült, nem az eredeti bejegyzésre.

NKA-támogatás Nagy Ervin volt párjának: mi igaz a virális posztból, és mit hallgat el?

Miért dobta vissza az ügyészség a Magyar Péter elleni feljelentést

A vádhatóság október 21-én, szerdán közölte a döntését. Az indoklás szerint a miniszterelnöknek tulajdonított utasítás csak a Fidesz közleményében szerepel, és az ellenzéki párt álláspontját tükrözi. Az ügyészség megfogalmazásában a közlemény a párt „vélemény-megnyilvánulását tartalmazza”. A feljelentő feltételezésein kívül semmilyen adat nem utal bűncselekményre.

Mit kíván a hivatali visszaélés tényállása

A Büntető Törvénykönyv 305. §-a szerint hivatali visszaélést az a hivatalos személy követ el, aki jogtalan hátrány okozása vagy jogtalan előny szerzése érdekében megszegi a hivatali kötelességét, túllépi a hatáskörét, vagy más módon visszaél a hivatali helyzetével. A bűncselekményért három évig terjedő szabadságvesztés jár. Egy közösségi bejegyzés önmagában egyik feltételt sem teljesíti, ha senki nem kap belőle végrehajtandó utasítást.

Az ügyészség júniusban egy másik ügyben is így érvelt. Akkor Havasi Bertalan, a Fidesz kommunikációs igazgatója tett feljelentést a kormányfő ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt. A határozat szerint a bűncselekményhez olyan utasításra lett volna szükség, amely kötelező végrehajtási kötelezettséget keletkeztet.

Ki mit mond

Fidesz

A Fidesz keretezése július óta változatlan: a miniszterelnök irányítja a nyomozó hatóságot és az ügyészséget. Rogán Antal, az Orbán-kormány volt minisztere Hankó őrizetbe vétele után úgy fogalmazott, hogy aki előre kommunikál egy ügyről és maga közli a döntéseket, az politikai utasítást adott a bűnüldöző szerveknek. Augusztusban a Fidesz-frakció arra hivatkozott, hogy vezető kormányzati szereplők többször is Hankó bebörtönzését emlegették. Az elutasításra adott Fidesz-reakciót a Polkorrekt nem talált.

Összeférhetetlenség az NKA-nál: mit enged a törvény a politikusok családjának?

Tisza és a kormány

A kormányoldal sem reagált nyilvánosan a döntésre, legalábbis a Polkorrekt ilyet nem talált. A júniusi feljelentéskor Magyar Péter azt mondta, a kormány nem foglalkozik a szerinte kétségbeesett politikai támadásokkal. Egy szeptemberi parlamenti vitában pedig azzal védekezett, hogy nem fenyegetett senkit, csak arról beszélt, hogy az ügyészség politikai befolyás miatt nem indított eljárást korrupciós ügyekben.

Mi Hazánk

A Mi Hazánk erről az ügyről nem adott ki közleményt. A párt a tágabb kérdésre saját javaslattal felelt: korábbi törvényjavaslata eltörölné a politikusokat védő mentelmi jogot a közvádas ügyekben.

Mit lát a külföldi sajtó

Az elutasításról a Polkorrekt nem talált külföldi tudósítást, a háttérügyet viszont a nemzetközi sajtó követte. A Reuters hírügynökség beszámolt Hankó őrizetbe vételéről, és rögzítette, hogy a volt miniszter tagad minden jogsértést. A franciaországi Euronews összefoglalója szerint a Fidesz azzal érvel, hogy a kormányfő ismétlődő felszólításai a volt tisztségviselők megbüntetésére veszélyeztetik a bírói függetlenséget. Az OCCRP nemzetközi oknyomozó hálózat kiemelte: Hankó ellen eddig csak gyanúsítás történt, vádat nem emeltek, és bíróság nem ítélte el.

Mit mutatnak az adatok

  • 2026. július 23.: a Kecskeméti Járásbíróság elrendelte az NKA-ügy hetedik gyanúsítottjának letartóztatását. A Telex értesülése szerint ő Hankó Balázs volt kabinetfőnöke.
  • Július 24., délelőtt: Magyar Péter bejegyzése Hankóról. Délután Tuzson Bence volt igazságügyi miniszternek is büntetőeljárást helyezett kilátásba.
  • Július 24.: a Fidesz közleménye a „börtönbe zárja” állítással.
  • Augusztus 3.: Hankó az ügyvédjén keresztül visszautasította, hogy küszöbön állna a letartóztatása.
  • Szeptember 28.: az Országgyűlés 139 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül felfüggesztette Hankó mentelmi jogát. A volt minisztert még aznap este őrizetbe vették.
  • Október 1.: a Kecskeméti Járásbíróság elrendelte Hankó letartóztatását.
  • Október 21.: az ügyészség elutasította a Magyar Péter elleni feljelentést.

Az idővonalból két következtetés adódik. A „néhány nap” helyett több mint két hónap telt el a bejegyzés és az őrizetbe vétel között, a Fidesz által emlegetett bejelentés tehát nem is teljesült.

A poszt előtti napon viszont a nyomozás már Hankó közvetlen környezetéig ért. Ez megmagyarázza a „néhány napig még” fordulatot, de kérdést is felvet: miért mérte a kormányfő nyilvánosan egy folyamatban lévő nyomozás ütemét?

Az ártatlanság vélelme a kormányfőre is vonatkozik

Az ügyészség döntése a büntetőjogi kérdést lezárta, egy másik kérdés viszont nyitva maradt. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (2) bekezdése kimondja: „Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg.” Ugyanezt az elvet rögzíti a büntetőeljárási törvény is.

Az Európai Unió 2016/343-as irányelve ennél konkrétabb. A 4. cikk szerint a tagállamok biztosítják, hogy a közhatalmi szervek nyilvános nyilatkozatai ne utaljanak bűnösként a gyanúsítottra, amíg a bűnösségét nem bizonyították. Az Európai Bizottság 2021-es jelentése több tagállamot bírált, mert nemzeti szabályaik nem terjednek ki minden közhatalmi szervre.

Júliusban Hankó Balázs formálisan még nem volt gyanúsított, így az irányelv betűje szerint a bejegyzés nem sértett szabályt. Az ártatlanság vélelme mögötti elvvel viszont nehezen fér össze, hogy egy kormányfő ugyanazon a napon két volt miniszternek is nyilvánosan üzenjen a várható büntetőeljárásról. Tuzson Bencének azt írta, hogy ügyészek, nyomozók és bírók fenyegetése helyett inkább jó védőügyvédet kellene keresnie. A 444 szerint nem derült ki, melyik ügyre gondolt.

Mit jelent ez a hétköznapi embernek

Az ártatlanság vélelme nem a politikusok kiváltsága. Ugyanez védi a vállalkozót, akit a szomszédja feljelent, és a hivatalnokot, akiről a polgármester mond valamit egy lakossági fórumon. Ha a legfelső szinten elfogadottá válik, hogy egy vezető előre üzen egy nyomozás kimeneteléről, az a lejjebb lévőknek is mintát ad.

A feljelentésekből is van tanulság. 2025 júliusában Magyar Péter jelentette fel Orbán Viktort, az ügyészség pedig azért utasította el, mert a kormányfő szerinte csak politikai véleményt fogalmazott meg. 2026 októberében fordított szereposztásban született ugyanilyen döntés. A pártok kommunikációs eszközként használják a büntetőjogot, a vádhatóság pedig ezekre a beadványokra fordítja a közpénzből fizetett munkaidejét.

A Polkorrekt véleménye

A Fidesz egy átírt idézetre épített feljelentést, és ezzel a saját vádját tette hiteltelenné: aki egy ellenőrizhető mondatot ír át, az a valódi kérdést is elrontja. Pedig valódi kérdés van. Egy miniszterelnöknek nem dolga nyilvánosan üzengetni volt minisztereknek egy folyamatban lévő nyomozásról, akkor sem, ha a gyanú súlyos. Az elszámoltatás a bíróság dolga, nem a Facebooké, a hétköznapi ember pedig csak akkor bízhat az igazságszolgáltatásban, ha ezt a határt mindkét oldal tiszteletben tartja.

Források

Tót György

Azbeszt Szombathelyen: a város hitelből lefedte az utakat, most a támogatás csúszhat el

Azbeszt Szombathelyen: a város hitelből lefedte az utakat, most a támogatás csúszhat el

Kormánypropaganda közpénzből: a felvidéki laptól a washingtoni agytrösztig

Kormánypropaganda közpénzből: a felvidéki laptól a washingtoni agytrösztig

Árnyékflotta: nyugati hajótulajdonosok adták el a szankciókerülő tankereket

Árnyékflotta: nyugati hajótulajdonosok adták el a szankciókerülő tankereket

SZATE-BAU és a Győr-Szol: ki látta az áthidaló szerződést?

SZATE-BAU és a Győr-Szol: ki látta az áthidaló szerződést?

Exporttámogatás: kinek jut a 25 milliárd forint?

Exporttámogatás: kinek jut a 25 milliárd forint?

Tiziano-festmény 4,5 milliárdért: a becsléseket az MNB sosem mutatta meg

Tiziano-festmény 4,5 milliárdért: a becsléseket az MNB sosem mutatta meg