Uniós költségvetés: dohányadó és feltételes agrárpénz jöhet

Uniós költségvetés: dohányadó és feltételes agrárpénz jöhet

A 2028-tól 2034-ig tartó uniós költségvetésről október 15-16-án tárgyalnak Brüsszelben az állam- és kormányfők. A vita tétje már nem csupán a végösszeg, hanem az is, kinek a zsebéből kerül elő a pénz. Magyar szemmel két kevéssé tárgyalt tétel számít különösen: egy új, közös kasszába folyó dohányadó, valamint az, hogy 2028-tól az agrártámogatás is a jogállamiság feltételeihez kötődne.

Siegfried Mureşan román néppárti és Carla Tavares portugál szocialista európai parlamenti képviselő, a Parlament két költségvetési jelentéstevője október 8-án az EUobserver brüsszeli portálon közölt véleménycikket. Azt állítják, hogy a büdzsé megkurtításával minden tagállam veszít, mert becslésük szerint az uniós tagság gazdasági haszna kétszer-hatszor akkora, mint a befizetés. A becsléshez forrást nem csatoltak, ráadásul a két szerző maga is érdekelt fél, hiszen ők tárgyalnak a Parlament nevében. A hiányt új bevételekkel töltenék be. A Parlament a nagy digitális platformok, az online szerencsejáték és a kriptoeszközök megadóztatását is szorgalmazza, ezektől évente összesen mintegy 32 milliárd eurót, 365 forintos árfolyammal nagyjából 11 700 milliárd forintot várnak.

Kinek a zsebéből fizetnék az uniós költségvetést?

Magyarország a Reuters összesítése szerint a 2021-től 2027-ig tartó ciklus nettó kedvezményezettjei közé tartozik, ezért minden csökkentés itthon különösen érezhető. A Bizottság 2025 júliusában mintegy 2000 milliárd eurós keretet javasolt a jelenlegi hétéves büdzsé 1200 milliárdjával szemben. Az október 6-i, 365 forintos euróárfolyammal ez nagyjából 730 ezer milliárd forintnak felel meg. Változatlan árakon számolva a javaslat 1763 milliárd euró, amelyet a ciprusi soros elnökség júniusban körülbelül 2 százalékkal, 1730 milliárdra faragott le.

A bevételi oldalon a Bizottság öt új saját forrást tett le az asztalra. Kettő az uniós szén-dioxid-kibocsátási kereskedelmi rendszerre (ETS) és az importáruk karbonvámjára (CBAM) épül, a többi a nagyvállalatokra kivetett átalány (CORE), a nem újrahasznosított elektronikai hulladék utáni befizetés, továbbá a dohányjövedéki adóból származó részesedés (TEDOR). A tagállamok többsége bírálja a nagyvállalati átalányt, a dohányadót pedig szintén sokan kifogásolják a feketepiac erősödése miatt. A digitális szolgáltatási adót csak egy szűk kör tartja megfontolandónak, mivel többen amerikai kereskedelmi megtorlástól félnek.

Az uniós adókról a tagállamok egyhangúlag döntenek, ahogy a hivatalos nevén többéves pénzügyi keretről is. Ebből következik, hogy Budapest egyedül is megakaszthatja bármelyik új bevételi forrást, ha az a magyar háztartásokra aránytalan terhet rak.

Dohányadó: a trafikban is megjelenhet az uniós költségvetés

A TEDOR lényege, hogy minden tagállam a forgalomba hozott dohánytermékek mennyisége és az ott érvényes minimális jövedéki adókulcs alapján 15 százalékot befizetne a közös kasszába. A Bizottság ebből évente mintegy 11,2 milliárd euró, nagyjából 4100 milliárd forint bevételre számít. Az ír pénzügyminiszter a dublini parlamentnek adott írásbeli válaszában rámutatott, hogy a TEDOR önmagában nem változtat a tagállami adószinten. A pénz így a nemzeti költségvetésből vándorolna Brüsszelbe, nem közvetlenül a vásárló zsebéből.

Magyarország számára a tét nem jelentéktelen. A gazdasági kormányzat 2026-ra 579 milliárd forint bevételt vár a dohánytermékek után, ebből 320,5 milliárdot a cigarettából. A KPMG kutatására hivatkozó Economx szerint a feketekereskedelem miatt már egyetlen év alatt 175 millió eurónyi, mintegy 64 milliárd forintnyi adóbevételtől eshetett el az állam.

A cigaretta ára egy párhuzamos javaslat nyomán emelkedhet. A Bizottság a dohányadózási irányelv átdolgozásával ezer szál cigarettára 90 euróról 215 euróra, vagyis 139 százalékkal emelné a minimális jövedéki adót. Egy 20 szálas dobozra vetítve ez 4,3 euró, körülbelül 1570 forint adóminimum lenne. A küszöböt azonban az egyes tagállamok árszintjéhez igazítanák, így a magyar minimum ennél alacsonyabb lehet. Az új szabályok 2028-tól lépnének életbe, egyes termékeknél négyéves átmeneti idővel.

Az uniós költségvetés agrárpénze jogállamisághoz kötődne

A Bizottság javaslata szerint a mezőgazdasági és a felzárkóztatási (kohéziós) pénz egyetlen nemzeti és regionális partnerségi alapba olvadna össze. Az agrárium 300 milliárd, a kohézió 218 milliárd eurót kapna, és mindkét összeg elmarad a mostani ciklustól. Ennél is súlyosabb, hogy Brüsszel 2028-tól az agrártámogatások kifizetését is a jogállamisági feltételekhez kötné, ami eddig nem volt így.

A Telex számítása szerint a magyar gazdák és agrárvállalkozások egy átlagos évben nagyjából 700 milliárd forint jövedelmet termelnek, miközben körülbelül 500 milliárd forint közvetlen uniós támogatást kapnak. Ezek a pénzek 2027-ig a jogállamisági hiányosságok ellenére is megérkeznek. Az új rendszerben viszont egy elakadt hazai reform a földeken dolgozók jövedelmét is elzárhatja.

A Hungarian Conservative folyóirat elemzése arra figyelmeztet, hogy a hangsúly a felzárkóztatásról a versenyképességre tolódik. A közvetlenül Brüsszelből elosztott pályázati pénzekből Magyarország részesedése alacsony, ezért relatív pozíciója romolhat az uniós finanszírozásban.

Változott a magyar alkupozíció

Orbán Viktor 2025 júliusában még azt mondta, addig nem lesz új uniós büdzsé, amíg Brüsszel fel nem szabadítja a befagyasztott 12 milliárd eurót. A Magyar Péter vezette kormány ezzel szemben jelezte, hogy felhagy az automatikus vétópolitikával. Magyar Péter és Ursula von der Leyen május 29-én bejelentette, hogy megállapodtak egy reformcsomagról, amelynek teljesítése esetén mintegy 16,4 milliárd euró befagyasztott forrás válhat elérhetővé.

Szeptember 23-án a Bizottság azt javasolta a Tanácsnak, hogy oldja fel a 2022-ben bevezetett költségvetés-védelmi intézkedéseket. Ez 4,2 milliárd euró, mintegy 1500 milliárd forint kohéziós pénz, továbbá az Erasmus és a Horizont Európa programok teljes elérhetőségét hozná vissza. A végső szót a tagállamok mondják ki, egy hónapon belül.

Mit jelent ez a hétköznapi embernek?

Aki dohányzik, annak a végleges irányelv dönti el, hogy a cigaretta ára mennyivel nő 2028 után. Aki a földből él, annak a megélhetése többé nem csupán a termésen, hanem a kormány reformjain is múlik. A vidéki települések fejlesztési pénze attól függ, mennyi jut a felzárkóztatásra az összevont alapban. Ha a dohányadó egy része Brüsszelbe kerül, a kieső bevételt a magyar költségvetésnek más forrásból kell pótolnia, ami végső soron szintén az adófizetőt terheli.

Mire figyeljünk a következő napokban?

Az ír soros elnökség a várakozások szerint október 10-én teszi le a tárgyalási keretdokumentum („negotiating box”) új változatát, amelyről a vezetők október 15-16-án vitatkoznak. A cél az, hogy az év végéig megszülessen a megállapodás, és 2027-ben elfogadhatók legyenek a végrehajtó jogszabályok. Dublin maga is úgy látja, hogy az októberi szöveg még nem a végjáték, csupán annak kezdete.

A Polkorrekt véleménye

A két jelentéstevő arról ír, hogy a nagy globális cégeknek kell megfizetniük az egységes piac hasznát, a tárgyalóasztalon fekvő legkézzelfoghatóbb javaslat mégis a trafikpultnál csapódhat le. A magyar kormánynak nyilvánosan kell vállalnia, mekkora dohányadó-részt enged át Brüsszelnek, és mekkora áremelést fogad el, mielőtt a hétköznapi ember zsebére köt alkut. Az agrárpénz jogállamisághoz kötése tisztességes elv, csakhogy a kockázatot most a gazda viseli, nem az a politikus, aki a reformokkal késlekedik. Ha Budapest valóban felhagyott a vétópolitikával, akkor a szavazatát ne a földeken dolgozókkal és a dohányosokkal fizettesse meg.

Források

  1. Az Európai Unió Tanácsa: Multiannual Financial Framework (MFF) 2028-2034, 12922/26, 2026. szeptember 14., data.consilium.europa.eu
  2. Az Európai Unió Tanácsa: AOB item for the meeting of the General Affairs Council on 14 July 2026, 11658/26, 2026. július 8., data.consilium.europa.eu
  3. Reuters (MarketScreener-átvétel): How does the EU decide and fund its long-term budget, 2026. április 28., marketscreener.com
  4. Euronews (Franciaország): EU countries discuss realistic, acceptable volume for Europe-wide taxes, 2026. szeptember 8., euronews.com
  5. Euronews (Franciaország): Brussels targets tobacco products with a new set of eurotaxes, 2025. július 17., euronews.com
  6. Dáil Éireann (Írország): írásbeli válasz, Question 261 [65433/25], a Health Research Board drugsandalcohol.ie archívumában, drugsandalcohol.ie
  7. Tobacco Asia (szakmai lap): European Commission proposes sweeping tobacco tax hikes, 2025. július, tobaccoasia.com
  8. Telex: Brutális áremelést készít elő az EU a dohánytermékeknél, 2025. június 20., telex.hu
  9. Economx: Se Orbán, se Magyar nem kegyelmez a dohányosoknak, 2025. december 30., economx.hu
  10. 444: Ursula von der Leyen jelentős mértékben növelné az uniós költségvetést, 2025. július 17., 444.hu
  11. Economx: Mindent boríthat von der Leyen terve, 2026., economx.hu
  12. Telex: Csődbe taszíthatja a magyar vidék jelentős részét, ha sokkal kevesebb uniós pénz jön, 2025. augusztus 21., telex.hu
  13. Hungarian Conservative: Reallocated EU funds in the 2028 budget period, 2026., hungarianconservative.com
  14. The European Conservative (Belgium): Orbán: No EU Budget Deal Without Hungary’s €12 Billion, 2025. július, europeanconservative.com
  15. Portfolio: MFF témaoldal, Magyar Péter első brüsszeli csúcsáról szóló összefoglaló, 2026., portfolio.hu
  16. Economx: Magyar Péter versenyt fut az idővel, 2026., economx.hu
  17. Economx: Ursula von der Leyen rábólintott: több milliárd eurót kaphat vissza Magyarország, 2026. szeptember 23., economx.hu
  18. A&L Goodbody (Írország, ügyvédi iroda): Ireland’s presidency of the Council of the European Union: Competitiveness at the halfway point, 2026. október 6., algoodbody.com
  19. EU Perspectives (Belgium): Dublin pushes governments to find room for compromise on the MFF, 2026. szeptember, euperspectives.eu
  20. Matheson (Írország, ügyvédi iroda): MFF negotiations enter a critical phase for Ireland’s presidency, 2026. június 10., matheson.com

Tót György