Autópálya-koncesszió: kinek a kezében vannak a magyar sztrádák, és kinek mi lett volna a dolga

Autópálya-koncesszió: kinek a kezében vannak a magyar sztrádák, és kinek mi lett volna a dolga

Az autópálya-koncesszió körüli vita úgy fest a hírekben, mintha egyetlen szerződésről szólna: a Mészáros Lőrinc és Szíjj László magántőkealapjaihoz kötődő MKIF 2057-ig szóló megállapodásáról.

A magyar gyorsforgalmi hálózat valójában négy tulajdonosi tömbre oszlik, mindegyik más évtizedben született, más külföldi vagy hazai tőke áll mögötte, és más időpontban jár le. A Polkorrekt végignézte, ki mit üzemeltet, ki írt alá 2022-ben, és ki mit tesz ma úgy, mintha a másik három tömb nem létezne.

Négy tömb, négy történet

A hazai sztrádahálózat legnagyobb részét, 1236 kilométert az MKIF üzemelteti a Telex G7-elemzése szerint. Ide tartozik az M1, az M3, az M7 és a többi, eredetileg állami építésű pálya. Az MKIF 2022. szeptember 1-jén vette át a szakaszokat a Magyar Közúttól, a mérnökségekkel és az eszközparkkal együtt. A kormány a szerződés teljes pénzügyi hatását 23 196 milliárd forintra teszi nominális értéken; 2022 óta 870 milliárd forint kifizetés történt.

A második tömb az M5-ös: 156,5 kilométert az AKA Alföld Koncessziós Autópálya Zrt. kezel. A szerződést 1994. május 2-án kötötték, 1996. január 4-én lépett hatályba, 35 évre, azaz 2031. január 4-ig tart. Az AKA ma száz százalékban a Strabag-csoporthoz tartozó, bécsi székhelyű M5 Holding GmbH tulajdona.

A harmadik tömb az M6-os 202 kilométere, amelyen három PPP-társaság osztozik. Az Érdi-tető és Dunaújváros közötti szakaszt az M6 Duna Autópálya Koncessziós Zrt. viszi, a Dunaújváros és Szekszárd közöttit az M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt. 2038-ig, a Szekszárd és Bóly közötti szakaszt az M60-assal együtt a Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt. A Mecsek mögött a Strabag, a Colas és az Intertoll áll, az M6 Tolna 2015 decemberétől az Aberdeen Asset Management, az EBRD és az Egis tulajdona.

A negyedik tömb maradt csak közvetlen állami kezelésben: a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a G7 2024-es számítása szerint 291 kilométer autóutat és autópályát üzemeltet, köztük az M0 több szakaszát, továbbá az M6-os M0 és Érdi-tető közötti részét.

Az autópálya-koncesszió mint magyar hagyomány: háromszor vette vissza az állam

Az autópálya-koncesszió modellje nem 2022-ben született. Az M1 és az M15 Győr és Hegyeshalom közötti szakaszát a kilencvenes években az Első Magyar Koncessziós Autópálya Rt., az ELMKA építette, sorompós díjszedésre alapozva. Lemesánszky Zoltán szakmai előadása szerint a társaság néhány év után megszűnt, bukása a sorompós üzleti modell magyarországi csődjét jelentette. Az államnak kellett kivásárolnia.

Az M5-ös még kétszer járta meg ezt az utat. 2004-ben az állam 80 millió euróért, akkori árfolyamon 21 milliárd forintért megvette az AKA részvényeinek 40 százalékát, hogy a pálya matricás legyen; cserébe évi 15 és 20 milliárd forint közötti rendelkezésre állási díjat vállalt. 2008 januárjában aztán ugyanezt a csomagot 28,7 milliárd forintért eladta a Raiffeisennek, amely továbbadta a Strabagnak.

Az Index 2019-ben a G7 számítására hivatkozva azt írta, hogy az M5 és az M6 PPP-szerződései 2040-ig 2853 milliárd forintjába kerülnek az államnak; csak 2018-ban 114 milliárd forintot fizetett ki a két pálya tulajdonosainak.

Ezek a számok azért fontosak, mert a mostani vitában mindkét oldal úgy beszél, mintha az autópálya-koncesszió mint jogi forma volna a bűnös, holott az állam már három alkalommal vett vissza ilyen szerződést, és mindháromszor fizetett érte.

2022 nyara: ki írt alá, ki koordinált, ki ült az igazgatóságban

Az MKIF-szerződést 2022. május 17-én kötötte meg a magyar állam a THEMIS, a KONZUM PE, az OPUS New Way, az OPUS Bridge, a CRONUS, a VESTA és a VIA magántőkealappal, ahogy az 1310/2026. (IX. 18.) Korm. határozat rögzíti. Az állam nevében Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter írt alá. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szerint 2023 decemberében szintén Rogán aláírásával került a konstrukcióba a háborús beruházási többletköltség-kompenzáció, amely a miniszter számítása szerint legalább 5000 milliárd forinttal növelte a futamidő alatt kifizetendő összeget.

A Fidesz-frakció szeptember 18-i közleménye ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a szerződés hatálybalépéséhez szükséges intézkedéseket Vitézy Dávid koordinálta, aki 2022. május 25-től volt közlekedési államtitkár a Technológiai és Ipari Minisztériumban.

Az aláírás tehát nyolc nappal Vitézy kinevezése előtt történt. A miniszter novemberben, a minisztérium megszűnésével távozott, a közlekedés Lázár János tárcájához került. Vitézy azt állítja, Lázárral egy napot sem dolgozott együtt, és a módosítások idején már nem dolgozott az államnak. Hogy a hatálybalépés előkészítésében mi volt az államtitkár konkrét feladata, arról egyik fél sem tett közzé dokumentumot.

Magyar Péter miniszterelnök 2022 augusztusától a Magyar Közút Nonprofit Zrt. igazgatóságának tagja volt. A Fidesz szerint az 1237 kilométer, a mérnökségek és a dolgozók átadását igazgatósági tagként vitte végig. Az időzítés valóban egybeesik: az átadás 2022. szeptember 1-jén történt. Hogy az igazgatóság mit tárgyalt, és a tagok hogyan szavaztak, azt kizárólag az ülések jegyzőkönyvei mutatnák meg, ezek nem nyilvánosak. A Polkorrekt közérdekű adatigénylést készít elő a 2022. augusztus és szeptember közötti igazgatósági jegyzőkönyvekre.

Az M6-os északi szakasza: 44 vagy 149 milliárd

Az autópálya-koncesszióról szóló vita egy 59 kilométeres szakaszon robbant ki. Az M6 Duna 2004-ben 22 évre kötött szerződése 2026 októberében jár le. Vitézy szerint Lázár János 2025-ben úgy döntött, hogy a szakasz üzemeltetését a lejárat után az MKIF kapja. Ezt a Fidesz szeptember 14-én tagadta, mire a miniszter másnap közzétette Bartal Tamás helyettes államtitkár levelét, amely szerint 2026. október 8-án 0 óra 0 perctől az MKIF látja el az Érdi-tető és Dunaújváros közötti szakasz, továbbá az M8 73+750 és 78+300 kilométerszelvény közötti részének üzemeltetését.

A számok itt élesen ütköznek. Vitézy szerint az M6 Duna 2026 októbere és 2037 októbere között 44 milliárd forintért vállalta az üzemeltetést a szükséges burkolatfelújítással, az MKIF ugyanerre 149 milliárdot kért. Az MKIF augusztusi közleménye ezzel szemben azt állítja, hogy a szakaszra nyílt közbeszerzési eljárásban pályázott, ahol a legmagasabb szolgáltatási szintet és a teljes pályaszerkezet többszöri felújítását kérték tőle. A társaság szeptember 21-én hozzátette, hogy Vitézy az M6 Duna visszaadási paramétereit veti össze az ő üzemeltetési feltételeikkel. A két állítás nem fér össze: az egyik oldal versenyeztetés nélküli megbízásról beszél, a másik nyílt eljárásról. A közbeszerzési iratok döntenék el, ezekhez nem fértünk hozzá.

A Közlekedési és Beruházási Minisztérium augusztus végén különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tett a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen; a rendőrség szeptember 21-én megerősítette, hogy a nyomozás megindult. Vitézy szerint Lázárnak a döntéshez joga sem lett volna, mert a koncessziós hatáskör az akkori nemzetgazdasági minisztert illette. A kormány szeptember 4-i határozatával végül további 11 évre az M6 Dunánál hagyta a szakaszt.

A „németek embere” és a magyar érdek

Orbán Viktor volt miniszterelnök a HírTV Bayer show című műsorában „a németek emberének” nevezte Vitézyt. Az eredeti felvétel szövege a rendelkezésünkre álló forrásokban nem szerepel; Vitézy szeptember 13-i visszaidézése szerint Orbán magyar és külföldi közti vitáról beszélt, és azt mondta, aki nem adja Mészárosnak háromszoros áron az autópálya-működtetést, az gyarmatosítja Magyarországot.

A jelző ténybelileg sántít. Az M6 Dunát 2004-ben valóban a német Bilfinger Berger alapította az osztrák Porrral és a Swietelskyvel, a mai tulajdonosi kör azonban a Világgazdaság szerint a holland Intertoll, a brit Aberdeen és az osztrák Swietelsky. Német tulajdonos ma nincs a képben. A „magyar és külföldi” keret ráadásul csak az egyik irányban működik: az osztrák Strabag M5-ös koncessziójához, amely 2031-ig él, az Orbán-kormány tizenhat éven át nem nyúlt, Lázár 2025 októberében rendelt el rendkívüli auditot az AKA ellen, amikor a társaság hosszabbítást kért. Az egyetlen ténylegesen állami szereplő, a Magyar Közút a Világgazdaság értesülése szerint a második körben ajánlatot sem tett az M6-os szakaszra.

https://hvg.hu/gazdasag/20260915_vitezy-david-m6-autopalya-uzemeltetes

A Világgazdaság saját összevetése szerint az állam 2026-ra 180 milliárd forintot irányzott elő az M5 és az M6 rendelkezésre állási díjára, az MKIF hálózatára pedig 386 milliárdot, ami kilométerenként 507, illetve 312 millió forint. A lap ugyanezt az MKIF-tételt szeptember 6-i cikkében még 210 milliárdnak írta; a két szám közötti különbséget a lap nem magyarázza. Vitézy ellenérve, hogy az M6 PPP-díjaiban az építés finanszírozása is benne van, az MKIF pedig eddig alig épített, ezért a fajlagos összevetés félrevezető. Az AKA esetében ez az ellenérv nem áll meg, mert az M5 rég elkészült.

Az autópálya-koncesszió jövője: választottbíróság és lejáratok

Az 1310/2026. (IX. 18.) Korm. határozat feltűnően értékaránytalannak és jogilag súlyosan aggályosnak nevezi az MKIF-szerződést és módosítását. A határozat nem azonnali megszüntetést rendel el: Vitézynek előbb tárgyalnia kell a koncesszorokkal, és csak ezek sikertelensége esetén kell javaslatot tennie a jogviszony lezárására. Az MKIF Németh Tamás vezérigazgató aláírásával jogi levélben jelezte, hogy fenntartja minden jogát és igényét; keresetet a nyilvános forrásokból megállapíthatóan eddig nem nyújtott be. A szerződés a jogviták rendezésére nemzetközi választottbíróságot jelöl ki.

Ami az autópálya-koncesszióval a következő hónapokban történhet, azt csak előrejelzésként lehet leírni. A kormány 2026 végét tűzte ki a lezárás céldátumaként. Vitézy szerint ha az MKIF nem működik együtt, többéves választottbírósági eljárás következhet. A visszavételt az is nehezíti, hogy az MKIF 2022-ben a Magyar Közút mérnökségeit és gépparkját is átvette, ezeket vissza kellene adnia. A többi tömbnél a naptár dönt: az AKA szerződése 2031-ben, az M6 Tolnáé 2038-ban jár le; a Mecsek Autópálya lejáratát a rendelkezésünkre álló nyilvános forrásokban nem találtuk meg.

https://www.vg.hu/vilaggazdasag-magyar-gazdasag/2026/09/magyar-peter-mkif-autopalya-halozat-koncesszio

Amit nem tudunk

Öt adat hiányzik ahhoz, hogy az autópálya-koncesszió képe teljes legyen. Nem nyilvános a Magyar Közút 2022. augusztusi és szeptemberi igazgatósági jegyzőkönyve, amely megmutatná, mit tárgyalt a testület az átadásról. Nem nyilvános az ITM 2022-es feladatkiosztása, amelyből kiderülne, mi volt a közlekedési államtitkár dolga a hatálybalépés körül. Nem hozzáférhető az M6-os északi szakaszára vonatkozó eljárás iratanyaga, amely eldöntené, nyílt közbeszerzés vagy versenyeztetés nélküli megbízás történt. Nem tudjuk a Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt. szerződésének lejáratát. Végül nem ismert Orbán Viktor HírTV-ben elhangzott mondatainak pontos szövege sem.

A Polkorrekt véleménye

Aki ma 2026 szeptemberében a másik oldalra mutogat, az ugyanazt a sztrádát használja, mint a hétköznapi ember, aki matricát vesz, díjat fizet, és harmincöt évig nem lát mást a szerződésből, mint a költségvetési sort. Az autópálya-koncesszió megkötése Rogán Antal és az Orbán-kormány döntése, a legdrágább módosítás szintén ezt a felelősséget a Fidesz nem tudja átpasszolni egy államtitkárra és egy igazgatósági tagra. Vitézy Dávid és Magyar Péter viszont pontosan akkor és pontosan ott ült a gépezetben, amikor a már aláírt szerződést végre kellett hajtani, és erről egyikük sem beszél a saját dokumentumaival. Amíg az igazgatósági jegyzőkönyvek és az államtitkári feladatkiosztás nem nyilvános, addig a „nem én voltam” pontosan annyit ér, mint a „ti is benne voltatok”. A Polkorrekt ezért adatigénylést nyújt be, mert a hétköznapi ember pénzéről nem sajtóközleményben, hanem iratban szokás elszámolni.

Források

  1. A Kormány 1310/2026. (IX. 18.) Korm. határozata az autópálya-koncessziós szerződés megszüntetéséről, Magyar Közlöny, 2026. szeptember 18.
  2. H/4014. számú országgyűlési határozati javaslat az M6 Szekszárd és Bóly, valamint az M60 Bóly és Pécs közötti szakaszának koncesszióba adásáról, előadó Kóka János, 2007. október, parlament.hu
  3. Bartal Tamás helyettes államtitkár levele az MKIF Zrt. részére az M6 Érdi-tető és Dunaújváros közötti szakasz üzemeltetéséről, Vitézy Dávid által közzétéve, 2026. szeptember 15.
  4. Lemesánszky Zoltán: A hazai autópályakoncesszió tapasztalatai, Közlekedéstudományi Egyesület előadás, 2023. január, ktenet.hu
  5. Telex, G7: Annyit bukik a magyar állam egyetlen autópályán, mint amennyit gyesre költ, 2024. október 31.
  6. Index: Ezermilliárdokat veszteget el az állam a koncesszióba adott autópályákkal, 2019. július 23.
  7. Index: Még sok százmilliárdba kerülhet az M5-ös, 2004. február 12.
  8. Origo: Eladta az állam az M5-ös csomagját, 2008. január 12.
  9. M6 Tolna Autópálya Koncessziós Zrt. honlapja: Szervezet, m6tolna.hu
  10. Mecsek Autópálya Koncessziós Zrt. honlapja: Partnereink, mecsekautopalya.hu
  11. Economx: A Fidesz szerint Vitézy Dávid és Magyar Péter is részt vettek az autópálya-koncessziós szerződés létrejöttében, 2026. szeptember 18.
  12. Magyar Nemzet: Vitézy Dávid beismerése az autópálya-koncesszióról: „Ott voltam!”, 2026. szeptember 18.

Tót György