Az orosz vízumtilalom a főkaput zárja, a magyar mellékajtó nyitva marad
Az Európai Unió októbertől megtagadja a rövid távú vízum kiadását azoktól, akik 2022. február 24. óta szolgálnak vagy szolgáltak az orosz fegyveres erőkben. Az orosz vízumtilalom viszont egyetlen olyan jogcímet sem érint, amelyen egy orosz szakember ténylegesen Magyarországra érkezik és itt munkába áll.
A magyar jogrendben ugyanis 2024 júliusa óta hatályban van egy kormányrendelet, amelynek országlistáján a Nemzeti Jogszabálytár hatályos állapota szerint máig ott szerepel az Oroszországi Föderáció.
Mit tilt valójában az orosz vízumtilalom
Az uniós tagállamok nagykövetei július 23-án állapodtak meg a 21. szankciócsomagról, a szöveget másnap tették közzé. A csomag a beutazási résznél alaposan felpuhult. Az eredeti javaslat mindenkire vonatkozott volna, aki kapcsolatban áll az orosz haderővel, a végleges változat viszont csak a harcolókra szűkült, miután Franciaország és Olaszország a turistaforgalom kiesését kifogásolta.
A számok magyarázzák a két főváros ellenállását. Az EUobserver ismertetése szerint Olaszország tavaly több mint 160 000 schengeni vízumot adott ki két oroszországi konzulátusán, Franciaország pedig több mint 156 000-et, ami nála 26 százalékos növekedést jelentett. Az Euractiv adatai alapján az orosz állampolgárok 2025-ben több mint 670 ezer kérelmet nyújtottak be, a tagállamok pedig több mint 620 ezer vízumot adtak ki, tízszázalékos emelkedéssel.
A szűkített szöveg jogalapot teremt, működő tilalmat viszont nem. A Tanácsnak külön határozatot kell hoznia az alkalmazás kezdetéről, ráadásul máig nincs eldöntve, milyen bizonyíték igazolja, hogy valaki ténylegesen harcolt. Egy uniós tisztviselő az őszt, azon belül októbert jelölte meg, tehát a nyári főszezon után. Az uniós indoklás nem kertel a célcsoportot illetően.
„Sok ilyen harcost korábban elítéltek, orosz börtönökből toboroztak és küldtek a frontra.”
A rendelet, amelyre az orosz vízumtilalom nem terjed ki
Itt válik el a szalagcím a valóságtól. A most elfogadott orosz vízumtilalom a rövid távú, schengeni vízumra vonatkozik, vagyis a turistára, az üzleti útra, a rokonlátogatásra. A 90 napon túli tartózkodás engedélyezése ezzel szemben tagállami hatáskör maradt, és Brüsszel ehhez a szankciócsomagban nem nyúlt hozzá.
Magyarországon ezt a hatáskört a 179/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet tölti ki tartalommal. A jogszabály 2024. július 9-én lépett hatályba, 1. melléklete pedig nyolc országot sorol fel, amelyek állampolgára Nemzeti Kártyával foglalkoztatható. A listán Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Moldova, Montenegró, Szerbia és Ukrajna mellett ott áll a Belarusz Köztársaság, valamint az Oroszországi Föderáció. A Nemzeti Jogszabálytár hatályos állapota a lekérdezés napján egyetlen módosítást sem jelez a melléklethez.
A Nemzeti Kártya nem vízum, hanem tartózkodási engedély. Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tájékoztatója szerint az okmány legfeljebb két évre szól, alkalmanként további három évvel meghosszabbítható, az ügyintézési idő pedig 21 nap. A kérelmet a munkavállaló helyett a foglalkoztató is benyújthatja, a hatóság GYIK-je alapján munkaerőigény-igazolást nem kell csatolni. A kérelmező a szálláshelyről, a megélhetésről, az egészségbiztosításról és a büntetlenségről okirattal vagy nyilatkozattal ad számot.
Ezen a jogcímen a schengeni vízumkorlátozás nem fog, mert a Nemzeti Kártya birtokosa nem vízummal, hanem tartózkodási engedéllyel lép be. A konstrukció 2024 nyarán uniós tiltakozást váltott ki. Az Európai Bizottság akkori belügyi biztosa nemzetbiztonsági kockázatra figyelmeztetett, Manfred Weber pedig azonnali ellenlépéseket sürgetett. A magyar kormány válaszlevelében Pintér Sándor belügyminiszter azzal érvelt, hogy a Nemzeti Kártya elbírálása ugyanazon a migrációs és biztonsági szűrésen megy át, mint bármely más tartózkodási engedély. Kovács Zoltán államtitkár arra hivatkozott, hogy az Eurostat 2023. január 1-jei adata szerint az Európai Unióban tartózkodó több mint 718 ezer orosz állampolgárból mindössze 6193 élt Magyarországon.
Egy adat viszont hiányzik a képből. Arra, hogy 2024 júliusa óta hány orosz állampolgár kapott ténylegesen Nemzeti Kártyát, nyilvánosan hozzáférhető, tételes hatósági kimutatást nem találtunk. A jogcím nyitva áll, a mérőszáma nem látszik.
Paks, a munkaerő és a nagyságrend
A hosszú távú engedélyeknél a magyar szám kilóg a sorból. Az Eurostat adatait feldolgozó Verstka-elemzés szerint az uniós tagállamok 2024-ben 78,8 ezer első tartózkodási engedélyt adtak ki orosz állampolgároknak, szemben a 2023-as 117,6 ezerrel. A csökkenő trendből három ország lógott ki, közülük Magyarország növelt a legnagyobb mértékben, 8,6 százalékkal. Az elemzés ezt a Roszatom paksi beruházásához köti.
A bővítés azóta felgyorsult. Az első betont 2026 februárjában öntötték ki, Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatója pedig júniusban arról beszélt, hogy a vállalat kész növelni az építési volument, továbbá tervezi a munkaerő bővítését is. Az áprilisi kormányváltás után hivatalba lépett kabinet ugyanakkor rendeletben írta elő a Paks II. projekt felülvizsgálatát, a Roszatom erre diplomáciai csatornán auditot ajánlott.
Az új kormány közben egy másik ajtót becsukott. A fuvarozói érdekképviseletek tájékoztatása szerint 2026. június 6-tól nem kérelmezhető új vendégmunkás-tartózkodási engedély, mert a kabinet döntése nyomán egyetlen harmadik ország sem jogosult rá. A vendégmunkás jogcím tehát megszűnt. A Nemzeti Kártya országlistájához viszont nem nyúltak hozzá, így a szigorúbb szűrésű csatorna bezárult, a kedvezőbb feltételű nyitva maradt.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a2300090.tv
Kiket emel elitté Moszkva
Az orosz vízumtilalom indoklása annál érthetőbb, minél közelebbről nézzük az orosz veteránpolitikát. Az uniós beutazási tilalom szövege nem elvont fenyegetésről beszél, hanem a hazatérők konkrét összetételéről. Vlagyimir Putyin 2024 óta az ország új elitjeként beszél a frontról hazatérőkről, a Hősök ideje program pedig kifejezetten arra készíti fel őket, hogy állami és önkormányzati vezetői posztokat töltsenek be. A kinevezések üteme meredeken emelkedik, hogy az Origo összesítése szerint 2023-ban még néhány tucat ilyen döntés született, 2025-ben már több mint 750, 2026 első öt hónapjában pedig további több mint háromszáz.
A hazatérők köre azonban nem a válogatott tisztekkel kezdődik. Az AP tudósítása alapján 2024 szeptemberéig legalább 170 ezer elítéltet küldtek orosz börtönökből az ukrajnai frontra. A The Moscow Times bírósági iratokra hivatkozva arról számolt be, hogy 2022 februárja óta legalább 378 emberrel végeztek olyan katonák, akik a harctérről tértek vissza a civil életbe. Moszkva üzenete ezzel áll össze: az orosz állam a harctéri erőszakot társadalmi felemelkedési útvonallá alakította, és ezt nem takargatja, hanem ünnepli.
https://www.origo.hu/kulpol/2026/06/orosz-elit-veteranok-allami-poziciok
Mit jelent mindez a hétköznapi embernek
Aki Magyarországon dolgozik, adót fizet és a rezsiszámlát kapja, annak a turistavízum kérdése közömbös. A munkaerőcsatorna viszont nem az. Ha a paksi beruházás felpörög, az érkező orosz szakemberek nem azon a jogcímen jönnek, amelyet az orosz vízumtilalom lezárt, hanem azon, amelyről Brüsszel nem dönthet. Az orosz beutazási korlátozás így a leglátványosabb csatornát szűkíti, a leghasználhatóbbat viszont békén hagyja. A szűrés minősége ettől kezdve nem uniós, hanem magyar hatósági kérdés, 21 napos ügyintézési határidővel, a foglalkoztató által is benyújtható kérelemmel.
A kockázat visszahat a magyar utazóra is. Ha egy tagállam a magyar gyakorlat miatt látja veszélyeztetve a schengeni belbiztonságot, az ellenlépés jellemzően nem a magyar kormányt sújtja, hanem a belső határellenőrzés visszaállítását hozza magával. Azt pedig a kamionsofőr, az ingázó és a nyaraló család fizeti meg, órákban és üzemanyagban.
A Polkorrekt véleménye
Az Európai Unió évekig tárgyalt arról, hogy kitiltsa azokat, akik lőttek, majd a végén a turistabevétel győzött a biztonság felett, így az orosz vízumtilalom felénél is kevesebb maradt az eredeti javaslatból. Ez önmagában elég szégyenletes, a magyar rész viszont ennél kellemetlenebb: két kormány is hozzányúlt már a munkaerő-behozatal szabályaihoz, az Oroszországot tartalmazó országlistához azonban egyik sem. Aki a nemzetbiztonságot a kampányban emlegeti, annak a Magyar Közlönyben is vállalnia kell. A kérdés egyszerű, és nyilvános választ érdemel: hány orosz állampolgár kapott Nemzeti Kártyát 2024 júliusa óta, és mikor kerül a lista felülvizsgálat elé?
Források
- EUobserver (Belgium): Októbertől EU-vízumtilalommal nézhetnek szembe az orosz volt harcosok, 2026. július 24.
- Euractiv (Belgium): a 21. szankciócsomag beutazási részének enyhítése, orosz vízumstatisztika, 2026. július 10., valamint 2026. május (magyar ismertetésben)
- Politico (Belgium) és Euractiv nyomán mfor.hu: a tagállami képviselők megállapodása a 21. szankciócsomagról, 2026. július 23.
- 179/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet a Nemzeti Kártyával foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó országlista meghatározásáról, 1. melléklet, Nemzeti Jogszabálytár hatályos állapot, lekérdezés: 2026. július 27.
- 2023. évi XC. törvény a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról, 50. §
- Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság: Nemzeti Kártya tájékoztató, utoljára szerkesztve 2026. március 3., valamint a hatóság gyakran ismételt kérdései
- Eurostat-adatok a Verstka Projekt elemzésében, a Portfolio.hu ismertetésében, 2025. augusztus 26.
- kormany.hu: kormányzati válasz a Nemzeti Kártyát ért uniós bírálatra, Pintér Sándor belügyminiszter levele és Kovács Zoltán államtitkár közlése, 2024. augusztus
- Euronews (Franciaország): a magyar szabályenyhítés utáni beutazási adatok, 2025. április 28.
- Szabad Európa: a Nemzeti Kártya kiterjesztésének feltételei és eljárásrendje, 2024. augusztus 1.
- AP (hírügynökség): börtönökből a frontra toborzott elítéltek száma, 2024, a Világgazdaság ismertetésében
- The Moscow Times (Oroszország, Hollandiából szerkesztve): bírósági iratok a hazatért katonák által elkövetett emberölésekről, 2025. május, a Világgazdaság ismertetésében
- Origo: a veteránok állami pozíciókba emelésének éves számai, 2026. június
- Világgazdaság: Alekszej Lihacsov, a Roszatom vezérigazgatójának nyilatkozatai a Paks II. beruházásról, 2026. június 5. és 2026. július
- Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) és Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete: tájékoztatás a vendégmunkás-tartózkodási engedély kérelmezésének megszűnéséről, 2026. június
