MOL extraprofitadó: a magyar költségvetés egy tétele az orosz olaj árkedvezményén ül

A Magyar Közlöny 91. száma két olyan törvényt hirdetett ki július 18-án, amelyeket együtt érdemes olvasni. Ezek egyike, a 2026. évi XXXII. törvény átalakítja a MOL extraprofitadó néven ismert, kőolajtermék-előállítót terhelő különadót, és 2027-re is kiterjeszti.

A 2026. évi XXX. törvény pedig kihirdeti azt a magyar és szlovák kormány közötti jegyzőkönyvet, amely a Százhalombatta és Ipolyság között épülő új termékvezetékről szól, összekötve a MOL Duna Finomítót a pozsonyi Slovnafttal. Az egyik az orosz olaj árelőnyét adóztatja, a másik arra készül, ha ez az olaj egyszer nem érkezik meg.

Mit változtat a törvény

A MOL extraprofitadó alapja a Brent és az orosz Urál típusú, REBCO jelzésű kőolaj hordónkénti árkülönbözete. Minél olcsóbb az orosz olaj a világpiaci referenciánál, annál nagyobb az adóalap.

Az eddigi rendszerben az árkülönbözet hordónként 5 amerikai dollárral csökkentett összege után kellett 95 százalékot fizetni. Öt dollár alatt tehát nem keletkezett adókötelezettség. Az új szabály sávossá teszi a terhet: a 2 dollárt meghaladó, de 5 dollárt meg nem haladó részre 50 százalék, az 5 dollár feletti részre 95 százalék vonatkozik. A törvény negyedik paragrafusa emellett hatályon kívül helyezte a 5 dolláros csökkentést, vagyis a levonható küszöb megszűnt.

Hatályba a kihirdetést követő 31. napon lép, és először a 2026. augusztusi kötelezettségre kell alkalmazni. A Pénzügyminisztérium előzetes hatásvizsgálata szerint idén mintegy 6,25 milliárd, jövőre további 15 milliárd forinttal javítja a költségvetési egyenleget. Maga a MOL 2025-ben nyilvános beszámolója szerint 84 millió dollárt számolt el erre a jogcímre.

A MOL extraprofitadó története önmagában tanulságos. 2022 elején az árkülönbözet 25 százalékát, 2022 augusztusától 40 százalékát, 2022 decemberétől 95 százalékát kellett megfizetni. 2023 áprilisától hordónként 7,5 dollár levonhatóvá vált, 2024 augusztusától ez 5 dollárra csökkent, most pedig nullára. Kulcs és küszöb tehát folyamatosan mozgott, mindig aszerint, hogy éppen mennyi bevételre volt szükség.

A vezeték, amely ugyanabban a közlönyszámban jelent meg

A 2026. évi XXX. törvénnyel kihirdetett jegyzőkönyvet 2026. március 16-án írták alá Brüsszelben, a 2025. december 15-i egyetértési megállapodás alapján. Az új vezeték hivatalos neve Diesel and Naphta Interconnector, rövidítve DaNI, és a szöveg tételesen megadja a magyar és szlovák határszakasz koordinátáit is.

Fontos megkülönböztetés: ez nem nyersolajvezeték, hanem termékvezeték, tehát dízelt és benzint szállít két már meglévő finomító között. Nem beszerzési útvonalat nyit, hanem tartalékot épít arra az esetre, ha valamelyik finomító kiesik vagy az ellátás akadozik. A háttérben az az egyszerű tény áll, hogy a magyar olajellátás döntő része a szovjet időszakban épült Barátság vezetéken érkezik, amely Ukrajnán halad át.

Mit jelent ez az átlagembernek

A lényeg egy mondatban, hogy a magyar üzemanyagár és a magyar költségvetés egy tétele egyaránt azon áll, hogy az orosz olaj olcsóbb a világpiacinál. Ez kényelmes helyzet mindaddig, amíg tart.

Nagy árkülönbözet mellett a MOL olcsón jut nyersanyaghoz, az állam pedig ennek nagy részét elvonja. Ha viszont a rés összeszűkül, két dolog történik egyszerre. Elapad a tervezett adóbevétel, és eltűnik az az árelőny is, amely eddig tompította a hazai üzemanyagárakat. A két hatás ugyanabba az irányba mutat, és mindkettőt a fogyasztó fizeti meg, egyszer a benzinkútnál, egyszer a költségvetés hiányán keresztül.

Van egy kevéssé tárgyalt tétel is. A törvény elfogadásakor a bevétel rendeltetése megváltozott, hogy a különadóból befolyó összeg a továbbiakban nem a rezsivédelmi alapot finanszírozza. Bencsik János, az Országgyűlés Pénzügyi és Gazdasági Bizottságának fideszes elnöke módosító indítványt nyújtott be, hogy a korábbi rendeltetés megmaradjon, de ez nem ment át.

https://telex.hu/gazdasag/2026/07/09/mol-adoemeles-nis-putyin-trump-szankcio

Ugyanez az alap a másik oldalon is szűkül. A Magyar Közlöny 88. számában megjelent 1221/2026. (VII. 10.) Korm. határozat 25 milliárd 900 millió forint egyszeri átcsoportosítását rendelte el a Lakossági Rezsivédelmi Alap terhére, a távhőszolgáltatók kompenzációjára, négy részletben július és október között. Aki távfűtéses lakásban él, annak ez nem elvont költségvetési technika: az a kassza, amelyből a számláját mérséklik, egyszerre kap kevesebb bevételt és ad ki többet.

Mit ígértek a kampányban, és mit ígérnek most

Magyar Péter 2026. április 13-án világosan fogalmazott az orosz olajról. Azt mondta, hogy a diverzifikáció érdekében mindent megtesznek, de ez nem jelent leválást, és hozzátette: a földrajzot még mi sem tudjuk megváltoztatni. A cél az ő megfogalmazásában a lehető legolcsóbb és legbiztonságosabb beszerzés maradt.

Kapitány István, aki ma gazdasági és energetikai miniszter, az év elején arról beszélt, hogy Magyarországnak hosszabb távon csökkentenie kell az orosz energiafüggőségét, mert üzleti és geopolitikai szempontból sem kívánatos egyetlen forrásra támaszkodni.

A most elfogadott MOL extraprofitadó ehhez képest pénzügyi eszközzel dolgozik. Elemzői olvasatok szerint minél kisebb része marad a vállalatnál az orosz árelőnynek, annál erősebb az ösztönző a beszerzés további szórására. A MOL maga arról számolt be, hogy idén tíz különböző típusú nyersolajat vásárolt.

A bilaterális mérce itt is működik, és egyik oldalnak sem hízelgő. Az extraprofitadót a Fidesz-kormány vezette be 2022-ben, és ez volt az a különadó, amelyre még a kritikusai is azt mondták, hogy van elvi alapja. Ugyanez a kormány építette be 2023-tól a levonható küszöböket, amelyek évekig enyhítették a terhet.

A Tisza-kormány most eltörli a küszöböt, ugyanakkor a bevételt kivezeti a rezsivédelmi alapból. A Fidesz most a rezsivédelmi alapot félti, miután tizennégy évig maga alakította a kulcsot és a küszöböt aszerint, hogy mennyi pénzre volt szüksége. Elvi álláspont egyik oldalon sincs, csak költségvetési helyzet.

https://hvg.hu/kkv/20260624_mol-kulonado-extraprofit-brent-urals-spread-kiterjeszt

Mi valószínűsíthető

A MOL extraprofitadó gyenge pontja a kiszámíthatatlan adóalap. A törvény indokolása maga hivatkozik arra, hogy az adóalapot jelentő árkülönbség az év eleje óta hektikusan mozog. Ez nem mellékes, hogy ha a különbözet tartósan 2 dollár alá szorul, a tervezett bevétel nem folyik be, függetlenül attól, milyen kulcsot ír elő a törvény.

Az orosz üzemanyagválság ezt a bizonytalanságot növeli. A finomítói kiesés a finomított termékek árát emeli, a nyersolajét kevésbé, tehát a Brent és az Urál közötti rés mozgása kiszámíthatatlanabbá válik.

Mérhető a Barátság vezeték kiszolgáltatottsága is. A szállítások 2026. január 27-én egy nyugat-ukrajnai dróntámadás után szüneteltek, majd újraindultak, de sajtóbeszámolók szerint a normál napi 165 ezer hordós szinthez képest mintegy hetvenezer hordóval kevesebb érkezik. Ennek egy része tudatos diverzifikáció, egy része nem az.

A leglényegesebb középtávú tétel viszont az, hogy az Európai Unió 2027 végéig fokozatosan megszüntetné az orosz energiaimportot. Ha ez megtörténik, a MOL extraprofitadó tárgya, vagyis maga az árkülönbözet szűnik meg. A kormány jelezte, hogy 2028-ban kivezetheti az extraprofitadókat. A két dátum egybeesése aligha véletlen.

Uniós olvasat

Brüsszel felől nézve a magyar adóemelés a helyes irányba mutat, mert csökkenti azt a gazdasági érdeket, amely az orosz beszerzéshez köti a magyar finomítót. Ez a Tisza-kormánynak jó jelzés egy olyan időszakban, amikor a helyreállítási forrásokra szeptember végéig lehet kifizetési kérelmet benyújtani.

A képhez tartozik, hogy a régió nem egységes. Szlovákia keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához az orosz gáz kivezetéséről szóló tervvel szemben, arra hivatkozva, hogy az súlyos gazdasági kárt okozna. Magyarország és Szlovákia infrastruktúrája ugyanazokon a vezetékeken fut, ezért minden uniós döntés egyszerre érinti Budapestet és Pozsonyt. Az új Százhalombatta és Ipolyság közötti termékvezeték éppen ezt a közös kitettséget ismeri el.

A Polkorrekt véleménye

Nevezzük néven, amit a törvényszöveg csak technikai nyelven mond ki. A magyar költségvetés egyik bevételi tétele abból származik, hogy Oroszország háborús kényszerből olcsóbban adja az olaját. Ez tizennégy éven át kényelmes volt az előző kormánynak, és ma is kényelmes a mostaninak. A különbség annyi, hogy most nagyobbat harapnak belőle.

Maga az adóemelés védhető. Ha van rendkívüli nyereség, adózzon utána az, aki szerzi, és nem a fogyasztó. Az ellenvetésünk nem a kulccsal van, hanem azzal, ami hiányzik, hogy senki nem mondja meg, mi lesz akkor, ha ez a bevétel elpárolog. Márpedig ez nem távoli forgatókönyv, hanem az uniós menetrend szerinti 2027 vége. Egy tizenöt milliárdos tételre tervezni jövőre, miközben az alapja jogszabályilag ki van végezve, nem költségvetési politika, hanem halasztás.

A csendes tétel pedig az, ami a legjobban érint embereket. A különadó bevétele kikerült a rezsivédelmi alapból, miközben ugyanaz a kormány 25,9 milliárdot vesz ki ugyanebből az alapból a távhőszolgáltatók kompenzációjára. Ez nem összeesküvés, hanem átcsoportosítás. De aki fűtésszámlát fizet, annak joga van tudni, hogy a kassza, amelyre a rezsicsökkentés épül, egyszerre veszít bevételt és ad ki többet. Ezt egyik kormányoldal sem szokta elmondani, mert egyik sem szeretné, ha a rezsicsökkentés véges erőforrásnak látszana. Pedig az.

A cikk a Magyar Közlöny 2026. évi 91. és 88. számának elsődleges forrásból történő feldolgozásán alapul.

Sajtóforrások tájékozódási céllal

Portfolio (semleges)

Telex (független)

Világgazdaság és Privátbankár (gazdasági sajtó)

444 (a korábbi kormánnyal szemben kritikus)

Index (semleges)