A választhatóság korlátozása: kit zár ki a szavazólapról az Alaptörvény új szabálya
Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának két rendelkezése kapott jóval kevesebb figyelmet az államfőcserénél, pedig hatásukban messzebbre nyúlnak. Az egyik a választhatóság korlátozása: aki tizenkét évig képviselő volt vagy három választáson mandátumot szerzett, a jövőben nem indulhat. A másik a hetvenedik életév visszaállítása az alkotmánybírákra, amely 2026. szeptember 1-jén négy tag megbízatását szünteti meg.
A szöveget a Magyar Közlöny 92. száma hirdette ki.
Mit mond pontosan a szöveg
Az új XXIII. cikk (2) bekezdése szerint az országgyűlési képviselők választásán nem választható, aki országgyűlési képviselői megbízatást összesen legalább tizenkét évig már betöltött, vagy az, akit legalább három választáson országgyűlési képviselővé megválasztottak.
A választhatóság korlátozása két vagylagos feltételen nyugszik, tehát bármelyik teljesülése elég. A második fordulat szövege nem kívánja meg, hogy az érintett a mandátumot ki is töltötte volna, hogy elegendő, hogy három alkalommal megválasztották. Aki tehát háromszor bejutott, de közben lemondott vagy összeférhetetlenség miatt távozott, ugyanúgy kiesik
A záró rendelkezések 39. pontja szerint a szabály nem érinti a hatálybalépéskor fennálló képviselői megbízatásokat. Ezért a jelenlegi ciklus végigvihető, a következő választáson viszont az érintettek már nem indulhatnak.
Az alkotmánybírák és a hetvenedik életév
A módosított 24. cikk (8) bekezdése három ponton nyúl az Alkotmánybírósághoz. Tagjait ezentúl kilenc évre választják a korábbi tizenkettő helyett, és nem választhatók újra. Az elnököt nem az Országgyűlés jelöli ki a teljes hivatali időre, hanem a testület választja meg saját tagjai közül három évre. A megbízatás pedig a hetvenedik életév betöltésével megszűnik.
A záró rendelkezések 36. pontja szerint annak a tagnak, aki a hatálybalépéskor már betöltötte a hetvenedik életévét, a megbízatása a hatálybalépést követő második hónap első napján szűnik meg. Ez 2026. szeptember 1-je. A sajtóbeszámolók szerint ez négy tagot érint: Polt Péter elnököt, korábbi legfőbb ügyészt, Haszonicsné Ádám Máriát, Juhász Miklóst és Lomnici Zoltánt.
Ezt a szabályt a parlamenti szakaszban kiterjesztették azokra is, akik a tizenkét éves mandátumuk lejárta előtt töltik be a hetvenet. A Portfolio és a hvg.hu beszámolója szerint ez Márki Zoltánt érinti, aki így 2033 helyett 2030-ban távozik. Czine Ágnes mandátuma életkortól függetlenül idén novemberben jár le.
Van egy áttételes hatás is, amelyről kevés szó esik. Az alkotmánybíróvá választhatóság feltétele az országgyűlési képviselővé választhatóság. Az új XXIII. cikk (2) bekezdése emiatt Hende Csaba alkotmánybírói megbízatását is megszünteti. Ugyanez a láncolat több más közjogi tisztségnél is működésbe léphet, ezt tételesen végig kell nézni a vonatkozó sarkalatos törvényekben.
Mit jelent a választhatóság korlátozása az átlagembernek
Először is, hogy ez nem elsősorban a politikusokról szól. A választójog két oldalból áll, a szavazás jogából és a jelöltség jogából. Ha a másodikat szűkítik, azzal az elsőt is szűkítik, mert kevesebb ember közül lehet választani.
A gyakorlati következmény konkrét. Ha valakinek a körzetében olyan képviselő dolgozik, akit háromszor megválasztottak, mert ismerik, mert elérhető, mert visszaszól a hivatalnak, akkor a következő választáson ez a személy nem szerepelhet a szavazólapon. Nem azért, mert a választók elégedetlenek vele. Azért, mert a törvény így döntött helyettük.
A szabály nem tesz különbséget aszerint, hogy valaki kormánypárti vagy ellenzéki, listás vagy egyéni, ismert országos szereplő vagy csendes helyi képviselő. A tizenkét év mechanikus mérce. Aki ma ezt üdvözli, mert kiszórja a régi arcokat, annak érdemes végiggondolnia, hogy ugyanez a szabály fogja kizárni azokat is, akiket most választott meg, ha kitartanak három cikluson át.
Az alkotmánybírák cseréje másképp érint. Az Alkotmánybíróság az a fórum, ahová a hétköznapi ember alkotmányjogi panasszal fordulhat, ha a bíróságok jogerősen elutasították, és úgy érzi, alapjogát sértették. Ez a végrehajtási ügyektől a birtokvitákon át a hatósági bírságokig sokféle helyzetet lefed . Ha a tizenöt tagú testületből néhány hónap alatt hat hely cserélődik, a panaszos nem tudja, milyen kialakult gyakorlatra számíthat, amikor beadja a kérelmét.
Uniós bírák a tőzsdén: olajrészvények és eltűnő vagyonnyilatkozatok Luxembourgban
Mit ígértek a kampányban, és mit ígérnek most
A Tisza Párt választási programja a kormányfői mandátum két ciklusra korlátozását tartalmazta, és az Index 2026. februári elemzése szerint általánosságban azt is, hogy a többi közjogi tisztségnél is kizárnák, hogy valaki évtizedekre kisajátítson egy pozíciót. Ilyen formában viszont nem szerepelt a kampányban a választhatóság korlátozásának konkrét, tizenkét éves vagy három választásos mércéje. Miniszterelnöki nyolcéves korlátot a tizenhatodik módosítás vezetett be, a képviselőit a tizenhetedik.
A program ugyanakkor kifejezetten vállalta, hogy biztosítanák az Alkotmánybíróság, a bíróságok és az ügyészségek függetlenségét. Ehhez képest a hetvenedik életév visszamenőleges alkalmazása négy hivatalban lévő alkotmánybíró azonnali távozását eredményezi, öt hónappal a kormányváltás után.
Itt a bilaterális mérce alkalmazása kikerülhetetlen, és mindkét irányban működik. 2011-ben a Fidesz a bírói nyugdíjkorhatárt hetvenről hatvankettőre szállította le. Az Alkotmánybíróság a 33/2012. (VII. 17.) AB határozatában alkotmányellenesnek mondta ki a szabályt, az Európai Unió Bírósága pedig a C-286/12. számú ítéletében megállapította, hogy Magyarország megsértette a foglalkoztatási egyenlő bánásmódról szóló irányelvet. Ugyanaz a technika: életkori küszöb, azonnali hatály, hivatalban lévő tisztségviselőkre alkalmazva.
A pontosság kedvéért két árnyalás jár ide. Hetvenéves felső korhatárt nem a jelenlegi kormány talált ki: a rendszerváltás utáni alkotmánybírósági szabályozás ismerte, és a 2010-es évek elején került ki a jogrendből a kivezetés pontos éve ellenőrzendő. A visszaállítás önmagában tehát védhető. Ami újdonság, az a hivatalban lévőkre való azonnali alkalmazás, amelyre a szöveg külön átmeneti rendelkezést iktatott be. Egy tisztán előretekintő szabály ugyanezt a célt elérte volna, csak lassabban.
Mi valószínűsíthető a szövegből
Szeptember 1-jén négy hely üresedik meg, novemberben egy további, és ehhez jön Hende Csaba megbízatásának megszűnése. Az Index összesítése szerint még idén hat új alkotmánybírót és új elnököt kell választani. A tizenöt tagú testület csaknem felét egyetlen politikai többség tölti fel.
Az alkotmánybírák megválasztásához kétharmad szükséges, amellyel a kormánytöbbség önmagában rendelkezik. Ellenzéki egyetértésre tehát nincs szüksége. Ez pontosan az a helyzet, amely 2011 után előállt, csak fordított előjellel.
A kilencéves, meg nem újítható ciklus ugyanakkor a csomag valódi előrelépése. Egy bíró, aki nem pályázhat újraválasztásra, nem függ attól, hogy a döntései tetszenek-e annak, aki a mandátumáról később dönt. Ez a megoldás megfelel az európai ajánlásoknak. Ugyanez igaz arra, hogy az elnököt a testület választja: 2011 előtt is így működött, és a 2011-es változtatást éppen ezen a ponton érte a legtöbb szakmai bírálat.
A választhatóság korlátozása szempontjából a következő országgyűlési választás lesz az első éles teszt, addig pedig nyitott kérdés marad a szabály hatóköre. Addig várható, hogy a szabály áttételes hatásait sarkalatos törvényekben rendezik, mert jelenleg nem világos, hány tisztségre gyűrűzik be a képviselővé választhatóság feltételén keresztül.
Európai és uniós mérce
A választhatóság korlátozása, vagyis a passzív választójog szűkítése, az Emberi Jogok Európai Egyezménye első kiegészítő jegyzőkönyvének 3. cikke alá tartozik. Az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatában az államok mérlegelési szabadsága ezen a téren széles, de a korlátozásnak legitim célt kell szolgálnia és arányosnak kell lennie. A Zdanoka kontra Lettország ügyben a bíróság elfogadta a korlátozást, a Tanase kontra Moldova ügyben viszont jogsértést állapított meg. Nem az tehát a mérce, hogy lehet-e korlátozni, hanem hogy mi az igazolása és mennyire szűk a hatóköre.
A Velencei Bizottság véleménye októberre várható, és a testület megkeresése kiterjed a tizenhetedik módosítás egészére, nemcsak az államfői rendelkezésre. Az alkotmánybírák megbízatásának idő előtti megszüntetése és a mandátumkorlát is a vizsgálat körébe eshet.
Az Európai Bizottság 2026. évi jogállamisági jelentése július 17-én jelent meg, és az igazságszolgáltatás területén további alkotmánymódosítások előkészítéséről ír anélkül, hogy kifogásolná azokat. Ez éles ellentétben áll a 2012-es helyzettel, amikor a bírói nyugdíjkorhatár miatt kötelezettségszegési eljárás indult. Ugyanaz a jogi szerkezet, két különböző reakció. Ezt a különbséget a magyar ellenzék és több európai jobboldali politikus is szóvá tette
A Polkorrekt véleménye
Ezt a csomagot ketté kell választani, mert nem egyforma darabokból áll.
A kilencéves, meg nem újítható alkotmánybírói ciklus és az, hogy az elnököt a testület választja, jó irány. Ezek olyan megoldások, amelyeket a szakma évek óta kért, és amelyek egy jövőbeli kormánnyal szemben is védenek. Ezért érdemes volt megcsinálni.
A hetvenedik életév visszamenőleges alkalmazása viszont nem jogi érvelés, hanem eszköz. Ha az a baj Polt Péterrel, hogy legfőbb ügyészként milyen ügyeket nem vitt végig, akkor azt kell megvizsgálni, dokumentálni és következtetést levonni belőle. A születési éve nem bizonyíték semmire. Aki azt gondolja, hogy ez most rendben van, mert a megfelelő embereket találja el, ugyanezt fogja megkapni fordítva, amint más lesz többségben.
A választhatóság korlátozásáról pedig ennyi a véleményünk: a szabály a választót fosztja meg egy döntéstől. Egy demokráciában alapesetben a szavazó dönti el, hogy elege van-e valakiből három ciklus után. Aki azt állítja, hogy a demokráciát védi azzal, hogy csökkenti a választható emberek számát, annak nagyon erős indokkal kell előállnia. A puszta tizenkét év nem az. Ha a probléma az volt, hogy a rendszer bebetonozta a hatalmon lévőket, akkor a választási rendszert kell arányosabbá tenni, ahogy egyébként a kormánypárt maga is ígéri. Azt viszont másfél-két évre halasztották, a jelöltek kizárását pedig azonnal hatályba léptették. Ez a sorrend sokat elárul.
Magyar Közlöny 2026. évi 92. számának elsődleges forrásból történő feldolgozásán alapul.
Sajtóforrások tájékozódási céllal
- Index (semleges),
- Portfolio (semleges),
- hvg.hu (kormánykritikus a korábbi kormánnyal szemben),
- hirado.hu (közmédia), Origo (a jelenlegi kormánnyal szemben kritikus).
- https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarorsz%C3%A1g_alapt%C3%B6rv%C3%A9nye
