Bírósági vezetők a célkeresztben: indítvány az OBT-nél

Bírósági vezetők azonnali felmentését követeli egy frissen benyújtott indítvány az Országos Bírói Tanácsnál (OBT). A beadvány a Miskolci Törvényszék elnökét és a Kazincbarcikai Járásbíróság elnökét vádolja igazgatási mulasztásokkal, a történet hátterében pedig egy állítólag fél éve elbírálatlan kizárási indítvány áll.

A Polkorrekt tételesen megvizsgálta, mely állítások ellenőrizhetők nyilvános forrásokból, és melyek maradnak egyelőre bizonyítatlan narratívák.

Mit állít az indítvány a bírósági vezetőkről?

A dr. Komjáti Zsolt által jegyzett szöveg az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum (EBFF) közösségi oldalán jelent meg, szerkesztőségünkhöz az indítványozói oldal juttatta el. Az EBFF nagyjából egy évtizede működő civil fórum, amelyet Szepesházi Péter volt bíró alapított, és rendszeresen bírálja a bírósági igazgatást. A fórum tehát nem semleges hírforrás, hanem érdekérvényesítő szervezet, ezt az olvasónak érdemes szem előtt tartania.

Az indítványozó állítása szerint a Kazincbarcikai Járásbíróság elnöke ellen 2025. december 22-én kizárási indítványt nyújtottak be, amelyet a mai napig senki nem bírált el. A beadvány szerint a Miskolci Törvényszék elnöke ennek ellenére nem indított fegyelmi vagy ellenőrzési eljárást, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke pedig 2026. június 16-i tudomásszerzés után július 13-án újabb 30 nappal hosszabbította meg a döntési határidőt, iratbeszerzésre hivatkozva. A szöveg egy 2026-os elnöki ügyszámra is hivatkozik.

Az indítványozó értelmezése ennél tovább megy, hogy szerinte a halasztás valódi célja az, hogy az OBH kivárja a törvényszéki elnök vezetői megbízatásának szeptember 30-i lejártát, és a szöveg a két vezető közötti régi miskolci szakmai kapcsolatot sejtet a háttérben. Fontos rögzíteni, hogy ez az indítványozó saját következtetése.

A Polkorrekt az alapul szolgáló iratokat nem látta, a hivatkozott dátumokat és az ügyszámot független forrásból nem tudta megerősíteni, az érintett bírósági vezetők és az OBH álláspontját pedig egyelőre nem ismerjük. A szándékos időhúzás és az összefonódás vádja jelenleg bizonyítatlan állítás, nem megállapított tény.

Bírósági vezetők kinevezési naptára: ami ellenőrizhető

A személyi és időrendi váz ugyanakkor nyilvános forrásokból pontosan rekonstruálható. Dr. Tuzáné dr. Papp Szilvia vezetői megbízatása a bíróságok hivatalos közlése szerint valóban 2020. október 1. napjától 2026. szeptember 30. napjáig szól, a kinevezést még az OBH elnöke adta a bírói kar többségi támogatása mellett. A szeptemberi lejáratra épülő érvelés ténybeli alapja tehát stimmel, a mögé illesztett szándék viszont nem ellenőrizhető. Dr. Kertész Gábor András a birosag.hu adatbázisa szerint jelenleg is a Kazincbarcikai Járásbíróság elnöke, 2024-ben még elnökhelyettesként kapott bírói szolgálati elismerést.

Az indítvány egy ponton pontatlan. Az OBT elnökét, dr. Pecsenye Csabát a szöveg a Miskolci Törvényszék beosztott bírájaként említi, valójában a törvényszék tanácselnöke, akit 2024 decemberében három évre választottak meg a bírói önigazgatás csúcsszervének élére. A miskolci kötődés ténye tehát igaz, a beosztás megnevezése nem. Az OBT-hez most benyújtott indítványt a testület még nem vizsgálta, így annak megalapozottságáról semmilyen testületi döntés nem született.

A Miskolci Törvényszék és a politikai erőtér

Az ügy nem légüres térben zajlik. Pecsenye Csaba megválasztása a 2024. decemberi bírósági bérmegállapodás körüli botrány után történt, amikor a bírói kar példátlan tiltakozása nyomán az OBT korábbi elnöke lemondott. Az OBH elnöke, Senyei György 2019 decembere óta tölti be kilencéves mandátumát, és a kormányváltás óta erős politikai nyomás alatt áll, hogy Magyar Péter miniszterelnök május 31-ig adott időt több, még az előző rendszerben kinevezett tisztségviselőnek a távozásra, Senyei azonban a helyén maradt. A hivatal minden mostani döntését ebben az átpolitizált közegben olvassa mindenki, ami önmagában is rombolja a bizalmat.

A pártok reakcióját kerestük, de nem találtuk: sem a Tisza-kormány, sem a Fidesz, sem a Mi Hazánk nem kommunikált a miskolci ügyről. Az elhallgatás itt beszédes. A bírósági vezetői kinevezések rendszerét az elmúlt másfél évtizedben a Fidesz-kormányok alakították ki, a mostani kormányoldal pedig nyilvános ultimátumokkal gyakorol nyomást az igazságszolgáltatás vezetőire. A bírói függetlenségre mindkét irányból érkező hatás kockázatot jelent, és ezt egy mércével kell mérni.

Kizárási indítvány fél évig fiókban? Mit mond a szabály

Az eljárási törvények a kizárási indítványok soron kívüli elbírálását írják elő, a bírósági igazgatási határidők pedig nem az érintett vezetők kényelmét szolgálják. Ha az indítványban leírt időrend igaz, az valóban súlyos igazgatási kérdéseket vet fel.

A feltételes mód azonban kötelező: a Polkorrekt keresései során sem az OBH, sem a Miskolci Törvényszék, sem független sajtóforrás nem közölt semmit az ügyről. Ez az információs vákuum önmagában is hír, mert a bírósági igazgatás átláthatóságának hiányát mutatja. Szerkesztőségünk kérdéseket küld az OBH-nak, az OBT-nek és a törvényszéknek, válaszaikat megérkezésük után közöljük.

Mit jelent ez Borsodban és az átlagembernek?

A Miskolci Törvényszék illetékessége Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye több mint félmillió lakosára terjed ki, a kazincbarcikai bíróság pedig az ország egyik leginkább hátrányos helyzetű térségének járásait szolgálja ki. Az itt élő ügyfél számára a kérdés nagyon földközeli, hogy ha egy kizárási indítvány hónapokig fekszik elbírálatlanul, addig az ő pere, végrehajtási vagy büntetőügye áll, vagy olyan bíró tárgyalja, akinek pártatlanságát épp vitatják. A bírósági vezetők közötti igazgatási viták árát így végső soron a borsodi pereskedő fizeti meg, időben és jogbiztonságban egyaránt.

A Polkorrekt véleménye

A névvel vádolt bírósági vezetőket megilleti az ártatlanság vélelme, és a motívumokról szóló találgatás nem pótolja a bizonyítékot. A hallgatás viszont senkit nem véd meg: az OBH és az OBT tartozik a nyilvánosságnak azzal, hogy dokumentáltan megcáfolja vagy elismerje az indítvány időrendi állításait.

Amíg az igazgatási döntések zárt ajtók mögött, indoklás nélkül születnek, addig minden határidő hosszabbítás összeesküvésnek látszik, akár az, akár nem. Az átlagember bíróságba vetett bizalmát nem a civil indítványok rombolják, hanem a válasz nélkül hagyott kérdések.