Epstein-akták: így vadászott kelet-európai lányokra a milliárdos modellügynöke
Az amerikai igazságügyi minisztérium idén télen hozzávetőleg hárommillió oldalnyi dokumentumot tett közzé az Epstein-aktákból, a magyar sajtó mégis szinte kizárólag az amerikai belpolitikai vonatkozásokra figyel.
Pedig cseh, szlovák, valamint uniós oknyomozó újságírók áprilisban feltárták, hogy Jeffrey Epstein legfontosabb toborzója, Jean-Luc Brunel modellügynök prágai modellversenyeken keresett 15 és 18 év közötti lányokat, miközben az ügynökségét maga a milliárdos pénzelte. A szál ráadásul Budapestig ér, hiszen a dokumentumokban több száz magyar vonatkozású említés szerepel.
Mit tártak fel az Epstein-akták a prágai toborzásról
Az EUobserver, a szlovák Denník N, továbbá a cseh Heroine közös nyomozása áprilisban mutatta be, hogyan működött a hálózat közép-európai utánpótlása. A 2003-as prágai Topmodel of the New Millennium versenyen Brunel a zsűriben ült, a résztvevőket pedig párizsi karrierrel kecsegtette. Egy cseh nő, akit a lapok Andrea álnéven idéznek, felidézte, hogy az ügynök közvetlenül az édesapját kereste meg, aki első látásra rokonszenvesnek találta a mosolygós, karizmatikus franciát. Az apa végül nem engedte el a lányát szülői kíséret nélkül, ezért a párizsi útból semmi sem lett.
A szervező cseh ügynökség akkoriban 15 és 18 év közötti új arcokat keresett, Brunel pedig több hasonló megmérettetésen zsűrizett Európa-szerte. Az áldozati vallomások szerint a módszer évtizedeken át változatlan maradt: sikeres karrier ígérete, a szülők bizalmának megnyerése, végül a külföldi utaztatás. Egy nő, aki Epstein áldozataként fordult az amerikai hatóságokhoz, a most közzétett iratokban úgy fogalmazott, hogy Brunel „százszor rosszabb volt, mint Maxwell”, mivel négy évtizeden át kereskedett nőkkel világszerte.
A nyomozás a szlovák Naďa Marcinková történetét is felfejti, aki ma az amerikai eljárás egyik kulcstanúja. A lány 2000-ben, tizenhat évesen lett második ugyanezen a prágai versenyen, később a Brunel vezette párizsi Karin Modelshez igazolt, végül a New York-i MC2-nél kötött ki. Egykori cseh ügynöke szerint a csendes, visszahúzódó diáklány néhány év alatt teljesen megváltozott, mert egyre inkább gazdag férfiak társaságában, partikon mozgott.
Kövesd a pénzt: egymillió dollár a hálózat mögött
Brunel a divatipar egyik legbefolyásosabb szereplőjének számított. A párizsi Karin Modelst 1978-tól vezette, 1989-ben részt vett a Next Model Management alapításában, felfedezettjei között pedig olyan világsztárok szerepeltek, mint Christy Turlington. A cseh Simona Krainová szintén nála kezdte a pályáját, bár a topmodell a lapoknak úgy nyilatkozott, hogy soha semmilyen visszaélést nem tapasztalt, a botrányokról pedig évekig nem is tudott. Ez a tekintélyes iparági múlt adta a fedezetet a párhuzamos, sötét tevékenységhez.
A pénzügyi szál a történet legkevésbé ismert része. Brunel 2005 körül alapította meg az MC2 Model Management nevű céget, amelyhez Epstein a bírósági iratok szerint egymillió dolláros hitelkeretet biztosított. Az ügynökség egykori könyvelője, Maritza Vasquez eskü alatt vallotta, hogy a milliárdos fizette a tengerentúlra hozott modellek vízumait is, a vállalkozás pedig több kontinensen foglalkoztatott tehetségkutatókat. Sajtóértesülések szerint az MC2 név a híres E=mc² képletre utalt, ahol az E betű Epsteint jelentette.
A CNN júniusi feltáró anyaga szerint a konstrukció kifelé teljesen törvényesen működött, hiszen a cég olyan megrendelőknek dolgozott, mint a nagy amerikai áruházláncok. A látszólagos tisztesség kulcsfontosságú volt, hogy a szülők ellenőrizhető, valódi szerződéseket láttak. A finanszírozás ugyanakkor függőséget teremtett, mert a fiatal modellek egzisztenciája végső soron attól a férfitól függött, aki a háttérből az egész rendszert pénzelte.
https://www.theguardian.com/us-news/2015/feb/06/modelling-scout-jean-luc-brunel-jeffrey-epstein
Magyar szálak az Epstein-aktákban
A Telex februárban több száz magyar vonatkozású említést talált az Epstein iratokban. Az e-mailek tanúsága szerint a milliárdos többször járhatott Budapesten, egy Király utca 70. szám alatti lakás átíratását pedig személyesen intézte egy magyar kötődésű norvég filmproducernél. A levelezésekben feltűnik két magyar topmodell, Barbara Palvin, valamint Mihalik Enikő neve is. Hangsúlyozzuk, hogy mindketten mások beszélgetéseiben szerepelnek, semmi sem utal arra, hogy bármelyikük kapcsolatban állt volna a milliárdossal, vagy tudott volna arról, hogy szóba hozták őket.
A térségi kép ennél is sötétebb. Szlovákiában Miroslav Lajčák kormányfői tanácsadó mondott le, miután az Epstein-dokumentumok szerint legalább huszonöt alkalommal találkozott a bűnözővel. Egy másik levélváltásban egy húszéves magyar lányt kínáltak fel a pénzembernek, tárgyként beszélve róla. A minta világos, hogy a régió a hálózat számára vadászterületnek számított, a helyi nyilvánosság viszont évtizedekig semmit sem érzékelt ebből.
Az elmaradt alku: Brunel 2016-ban vallani akart
Az Epstein akták idei csomagjának talán legsúlyosabb részlete a Wall Street Journal által feldolgozott 2016-os szál. Egy szövetségi ügyész kézzel írott feljegyzése szerint Brunel akkoriban együttműködést ajánlott, hogy mentességért cserébe fotókat, neveket, a teljes hálózat feltérképezését ígérte a New York-i ügyészségnek. A tárgyalások azonban összeomlottak, miután Epstein tudomást szerzett róluk. A milliárdos ezután még három évig szabadon élt.
Jean-Luc Brunelt végül 2020 decemberében tartóztatták le a párizsi Charles de Gaulle repülőtéren, kiskorúak sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények gyanújával. A férfi 2022 februárjában halt meg a La Santé börtönben, hogy a francia vizsgálat öngyilkosságot állapított meg. Az ügy mégsem zárult le, mivel a párizsi ügyészség 2026. február 14-én ötfős különleges csoportot állított fel, két új nyomozást indított emberkereskedelem, illetve pénzügyi bűncselekmények gyanújával, a Brunel-aktát pedig újra elővette.
Miért számít ez a magyar olvasónak
A magyar modellpiac ugyanazon a terepen működik, ahol Brunel évtizedekig vadászott. Palvint tizenhárom évesen fedezték fel, a hazai tehetségkutató versenyek ma is tizenéves lányok tömegeit mozgatják. Egyetlen magyar ügynökséget sem vádol senki, a prágai tanulság mégis általános érvényű, hiszen a módszer nem törvénytelen szereplőkre épült, hanem a teljesen szabályos iparági kapukra: versenyekre, zsűrikre, nemzetközi szerződésekre.
A szülők számára a történet gyakorlati üzenetet hordoz: a külföldi karrierajánlat önmagában nem ajándék, hanem ellenőrzendő üzleti ajánlat. Andrea esete jól mutatja, hogy egyetlen szülői döntés is védelmet jelenthet, mert az édesapja ragaszkodott a kísérethez, így a lány kimaradt a gépezetből. A hazai sajtó közben a tengerentúli politikai botrányra figyel, holott a közép-európai toborzás feltárása közvetlenül a magyar családokat érinti.
A Polkorrekt véleménye
Az Epstein-ügy nem amerikai pletykarovat, hanem a hatalom működésének tankönyvi példája, hogy a rendszer évtizedekig védte a pénzt hozó ragadozókat, miközben kelet-európai tizenévesek jelentették számukra a nyersanyagot.
Brunel már 2016-ban neveket kínált az igazságszolgáltatásnak, a gépezet mégis további három évig zavartalanul futott. Amíg a magyar nyilvánosság csak a tengerentúli szálakon csámcsog, a saját régiónk kiszolgáltatottságáról hallgat, pedig a következő tehetségkutató plakát bármelyik magyar kisváros hirdetőoszlopán megjelenhet.
Források
- EUobserver, Denník N, Heroine: „Sex trafficking in Prague” (2026. április 18.)
- CBS News: a DOJ iratközlése (2026. február)
- CNN: „She’s a gift” (2026. június 13.)
- The New Republic, Wall Street Journal: Brunel 2016-os együttműködési ajánlata (2026. február 19.)
- AP: a párizsi ügyészség új nyomozásai (2026. február 14.)
- Telex: magyar szálak az iratokban (2026. február 2.)
- Maritza Vasquez eskü alatt tett vallomása (2010)
