Chat Control: a vesztes szavazásból lett törvény, magyar voksokkal

Az Európai Parlament július 9-én úgy hosszabbította meg 2028. április 3-ig a Chat Control néven elhíresült üzenetszkennelési rendszert, hogy a jelen lévő képviselők többsége elutasította azt. A 607 szavazóból 314-en buktatták volna meg a tanácsi álláspontot, 276-an támogatták, 17-en tartózkodtak, a másodolvasati eljárásban viszont az elutasításhoz a teljes létszámhoz mért abszolút többség, vagyis 361 voks kellett volna.

Ezért a Meta, a Google, továbbá a Microsoft jogi felhatalmazással pásztázhatja tovább a titkosítatlan üzeneteinket, miközben a magyar képviselők közül a Tisza és a Fidesz politikusai ugyanarra az oldalra álltak.

Hogyan lett a vesztes szavazásból érvényes Chat Control

A történet 2021-ben kezdődött, amikor az EU ideiglenes kivételt fogadott el az elektronikus hírközlési adatvédelmi szabályok alól (2021/1232-es rendelet). A kivétel nem kötelezte, csupán feljogosította a szolgáltatókat arra, hogy önkéntesen átvizsgálják a felhasználók üzeneteit gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló tartalmak (CSAM) után kutatva. Ez a felhatalmazás 2026. április 3-án lejárt, mert a parlament márciusban 311:228 arányban leszavazta a hosszabbítást.

A Tanács ezután nem nyugodott bele a vereségbe. Július 2-án első olvasatban változtatás nélkül visszahozta a rendeletet, majd az Európai Néppárt kérésére Roberta Metsola házelnök sürgősségi eljárást indított. A voksolást a nyári szünet előtti utolsó ülésnapra időzítették, amikor nagyjából 112 képviselő hiányzott a teremből. Az elutasító indítvány így 47 szavazattal maradt el a kötelező 361-es küszöbtől, a rendelet pedig alapértelmezésben hatályba lépett. Markéta Gregorová, a parlament tárgyalója példátlannak nevezte az eljárást.

https://hu.euronews.com/next/2026/07/10/az-ep-a-hatso-ajton-at-fogadta-el-a-chat-control-10-t

Mit szabad mostantól a Metának, a Google-nek

A meghosszabbított rendszer önkéntes, hogy a szolgáltatók szkennelhetik, de nem kötelesek szkennelni a titkosítatlan csatornákat. A gyakorlatban ez a Gmailt, a Facebook Messengert, az Instagram üzeneteit, a Snapchatet, valamint a Skype-ot érinti, ahol a cégek automatizált szűrőkkel keresnek már ismert bántalmazó felvételeket.

A végpontok közötti titkosítást használó alkalmazások, például a Signal vagy a WhatsApp, egy elfogadott módosítás nyomán kifejezetten kimaradnak a hatály alól. A hosszabbítás 2028 áprilisáig vagy az állandó szabályozás elfogadásáig marad érvényben.

Az igazi tét azonban a Chat Control 2.0 néven emlegetett állandó rendelet, amelyről szeptemberben folytatódnak a tárgyalások. A legszigorúbb változat kötelezővé tenné a csetellenőrzést, sőt a titkosított beszélgetésekre is kiterjesztené a kliensoldali szkennelés révén. Az üzenetfigyelés hívei szerint enélkül naponta több ezer bejelentés maradna el a hatóságoknál, a bírálók viszont az online magánélet teljes felszámolásától tartanak. A mostani kétéves haladék pontosan erre a küzdelemre ad időt Brüsszelnek.

A szűrés technikailag nem azt jelenti, hogy egy alkalmazott végigolvassa a leveleket. A rendszerek úgynevezett hash-ujjlenyomatokat hasonlítanak össze, hogy minden ismert bántalmazó felvételhez tartozik egy digitális azonosító, a szoftver pedig egyezést keres a felhasználók által küldött képek azonosítóival. Találat esetén a jelzés a hatóságokhoz, többek között az Europolhoz fut be, ahol emberi mérlegelés dönt a további lépésekről. A bírálók szerint azonban a módszer akkor is tömeges megfigyelés marad, ha gép végzi, hiszen gyanú nélkül vizsgál át minden polgárt, ráadásul a téves találatok ártatlan családi fotókat is hatósági aktákba emelhetnek.

Magyar szavazatok a Chat Control mögött

A magyar delegáció voksai idehaza botrányt kavartak. A jegyzőkönyv szerint a Tisza Párt, valamint a Fidesz-KDNP képviselői egységesen nemmel szavaztak az elutasító indítványra, tehát a rendszer életben tartását támogatták. A DK-s Dobrev Klára tartózkodott, egyedül a Mi Hazánk-os Borvendég Zsuzsanna állt ki a teljes elutasítás mellett. A két nagy rivális ritkán látott egységet mutatott egy olyan ügyben, amelyet a bírálók a tömeges megfigyelés előszobájának tartanak.

Magyar Péter miniszterelnök a Redditen gyermekvédelmi érvekkel indokolta pártja döntését, hogy az Europol adataira hivatkozott, amelyek szerint folyamatosan nő az interneten terjesztett bántalmazó tartalmak mennyisége. A kormányfő társadalmi egyeztetést ígért az állandó szabályozás elfogadása előtt, a magyarázat mégis komoly támadási felületet nyitott. A Fidesz eközben nehezen bírálhatja a döntést, hiszen saját képviselői ugyanígy szavaztak Strasbourgban.

Az államfőhöz fordult a Mi Hazánk: ne írja alá a Meta reklámadójának jogszabályellenes eltörlését!

Ugyanezek a cégek formálták a magyar kampányt?

A szavazásnak van egy ritkán kimondott hazai háttere: a szkennelési jogot kapó óriáscégek a magyar politikai verseny megkerülhetetlen szereplői. Kormánypárti kötődésű elemzések, köztük az Ellenpont, a lengyel Ordo Iuris vezetője, továbbá az MCC Brussels azzal vádolják a Metát meg a Google-t, hogy a 2026-os kampányban algoritmikusan felerősítették Magyar Péter tartalmait, míg a jobboldali oldalak elérését visszafogták.

Orbán Viktor kormánya áprilisban nyíltan a Facebookot okolta, a Meta viszont határozottan tagadta a vádakat, mondván, rendszerei minden felhasználót egyformán kezelnek. Az állítások bizonyítása máig várat magára, mert független vizsgálat nem zárult le az ügyben.

Vannak azonban dokumentált tények is. A Facebook 2019-ben indoklás nélkül törölte Toroczkai László 207 ezer követős oldalát, 2020-ban, majd a 2022-es választási hajrában a Mi Hazánk hivatalos oldalát is elérhetetlenné tette. A pártelnök 2024 végén nyolc napig térhetett vissza a platformra, mielőtt a Meta „veszélyes személyre” hivatkozva ismét letiltotta. A cég ráadásul sajtóbeszámolók szerint egy jogerős magyar bírósági ítéletet sem hajtott végre, amely az Instagram oldal visszaállítását rendelte el. Egy parlamenti párt így gyakorlatilag kiszorult a legnagyobb hazai nyilvánosságból, bármit gondoljunk is a mozgalom politikájáról.

Ki keres rajta

Kövessük a pénzt. A techcégek eddig is szkennelték a szervereiken átfolyó tartalmakat, a rendelet lejárta után azonban jogi védőháló nélkül tették volna. A hosszabbítás ingyen jogbiztonságot ad nekik egy olyan gyakorlathoz, amely adatot, kockázatkezelési előnyt, valamint brüsszeli jóindulatot termel.

A leendő kötelező rendszer ráadásul belépési korlátot emelne: a szűrőinfrastruktúra kiépítését a Meta méretű óriások könnyen kigazdálkodják, egy kisebb európai vállalkozás viszont aligha. A szabályozás így paradox módon éppen az amerikai platformok piaci fölényét betonozná be.

A gyermekvédelmi haszon eközben vitatott. A képviselők többsége (322:255 arányban) azt is megszavazta volna, hogy a szűrés csak bíróság által gyanúba hozott személyekre vonatkozzon, ám ez a módosítás szintén elbukott az abszolút többség hiányán. Patrick Breyer polgárjogi aktivista szerint a válogatás nélküli átvilágítás a nyomozói kapacitást ártatlanok millióinak átvizsgálására pazarolja, ahelyett hogy a tényleges elkövetőkre irányulna. A magyar felhasználó számára a képlet egyszerű, hogy a Gmailben vagy a Messengerben írt üzenete átvizsgálható, a Signalon küldött nem.

Mit tehet a magyar felhasználó, ha nem kér a pásztázásból? A legegyszerűbb lépés a végpontok között titkosított alkalmazásokra váltás, hiszen ezeknél a szolgáltató technikailag sem fér hozzá a tartalomhoz. Érdemes emellett figyelni az őszi brüsszeli tárgyalásokat, mert az állandó szabályozás akár a titkosított csatornákat is elérhetné, ez pedig már minden okostelefont érintene. A magyar kormány ígérete szerint társadalmi egyeztetés előzi meg a végleges álláspont kialakítását, ennek formájáról azonban egyelőre semmilyen részlet nem nyilvános. Aki tehát véleményt akar formálni, annak szeptemberig van ideje tájékozódni, utána Brüsszelben nélküle döntenek.

A Polkorrekt véleménye

Egy parlament, ahol a vesztes szavazás is győzelemmé válik, nem a polgárok bizalmát erősíti, hanem az eljárási trükkök hatalmát. A Tisza meg a Fidesz látványosan egymásra talált, amikor a magyar kisember üzeneteinek átvilágításáról kellett dönteni, miközben mindkettő a másik brüsszeli szervilizmusáról szónokol.

A valódi nyertesek a platformok, hogy övék az algoritmus, amely eldöntheti, melyik politikus látszik, mostantól pedig újra övék a jogi pecsét is, hogy belenézzenek a leveleinkbe. A gyerekek védelme szent ügy, ám aki erre hivatkozva épít ellenőrizhetetlen megfigyelési gépezetet, az nem a gyerekeket óvja, hanem a saját hatalmát.