Földtörvény módosítás: a tüntetés napján csendben visszakozott a kormány

A földtörvény módosítás ügyében hátraarcot hajtott végre a Tisza-kormány, méghozzá éppen aznap, amikor mindenki a Fidesz Stop Önkény tüntetését figyelte. A parlament törvényalkotási bizottsága július 9-én úgy döntött, hogy a földtörvény meg a nemzeti vagyon védelméről szóló törvény mégis a sarkalatos jogszabályok között marad (MTI, Infostart, 07. 09.). Az Alaptörvény 17. módosításának eredeti szövege még kivette volna ezeket a kétharmados körből. A fordulatról a Sándor-palota előtti színpadon senki sem beszélt.

Pedig a tét nem apróság. Az Alaptörvény P) cikke ma sarkalatos törvényhez köti a termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzését meg használatát. Az eredeti javaslat ezt a kikötést törölte volna, így a földforgalmi szabályokat a mindenkori kormány egyszerű többséggel átírhatta volna (Világgazdaság, 07. 10.).

Ki mit mond a földtörvény módosítás ügyében

A Fidesz-oldal

Áder János a tüntetésen az öt vádpontja egyikeként éppen azt sorolta fel, hogy Magyar Péter megszüntetné a magyar föld és a nemzeti vagyon minősített alkotmányos védelmét (Index, 07. 09.). A vád aznap már részben okafogyottá vált, a bizottság ugyanis visszaemelte a védelmet. A Fidesz erről mégsem szerzett közvetlen tudomást a helyszínen, hogy a párt képviselői bojkottálták a bizottsági ülést, a testület vita nélkül fogadta el a javaslatot (Telex, 07. 09.). A saját részgyőzelménél sem voltak jelen.

A kormányoldal

A Tisza-kormány nem hirdette meg a visszakozást, sajtótájékoztató és bejelentés nélkül, bizottsági módosítóval rendezte az ügyet. Magyar Péter aznap Áder János közpénzköltéseivel foglalkozott a nyilvánosság előtt, nem a saját hátraarcával. A csomag többi vitatott eleme közben maradt, hogy Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetése, az alkotmánybírói korhatár, a képviselői mandátum tizenkét éves korlátja. A Világgazdaság mindezt így összegezte, hogy „itt az első nagy Tisza-hátraarc” (07. 10.).

A gazdaszervezetek

A Magosz gazdaszövetség korábban határozottan tiltakozott a tervezet ellen. Érvelésük szerint a termőföld véges, nem helyettesíthető nemzeti erőforrás, amelynek sorsa nem válhat rövid távú politikai alkuk tárgyává (Világgazdaság). A visszakozást eredményként könyvelték el, ugyanakkor jelezték, hogy a föld ügye számukra a jövőben is vörös vonal marad. A gazdatársadalom nyomásgyakorlása tehát működött, csak éppen a hír veszett el a tüntetés zajában.

Mit mutatnak az adatok

A bizottsági fordulat három elemből áll. Először, hogy a földtörvény és a nemzeti vagyon védelme sarkalatos marad, vagyis módosításukhoz továbbra is kétharmad kell (MTI). Másodszor, hogy kikerült a csomagból az önálló szabályozó szervek, például az energetikai hivatal alaptörvényi szabályozásának megszüntetése is (Infostart). Harmadszor, hogy bővül a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal feladatköre, a jogellenesen kezelt közvagyon felkutatása meg visszaszerzése is hozzá kerül (Portfolio, 07. 09.). A parlament rendkívüli ülésen, július 13-14-én szavazhat a teljes módosításról (10perc.hu, 07. 09.). Bóna Szabolcs agrárminiszter korábban azt a célt jelölte meg, hogy ne csak örökléssel lehessen valaki gazda (Világgazdaság), vagyis a kormány továbbra is hozzányúlna a földszabályokhoz, ehhez azonban most már kétharmad kell.

Mit jelent a földtörvény módosítás vidéken és a városban

Budapesten a kérdés elvont közjogi vitának hat, egy tanyán viszont egzisztenciális ügy. A kétharmados védelem kiszámíthatóságot ad a földpiacon, hogy a gazdálkodó tudja, hogy a birtokpolitika alapszabályait nem írhatja át bármelyik kormány egyetlen szavazással. Ez leginkább a nagy agrárvármegyéket érinti, Bács-Kiskuntól Békésen át Hajdú-Biharig és Szabolcsig, ahol családok tízezreinek megélhetése épül a földre. A pártnarratívák regionális vakfoltja itt kettős. A Fidesz országos jogállami drámát kiáltott, miközben a gazdáknak szóló jó hírt észre sem vette. A kormány pedig a vidéknek kedvező döntését is szégyellte bejelenteni.

Mit jelent ez az átlagembernek

A földszabályok stabilitása a földárakon és a bérleti díjakon keresztül közvetve az élelmiszer-előállítás költségeit is érinti, tehát nem csak a gazdák ügye. A történet nagyobb tanulsága azonban a hatalomgyakorlásról szól. A kétharmados kormány képes visszavonulni társadalmi nyomásra, vagyis a tiltakozásnak van értelme. A fontos döntések ugyanakkor akkor is megszületnek, amikor a figyelem máshol jár, ezért a hangos színpadok helyett a bizottsági jegyzőkönyveket érdemes olvasni.

A Polkorrekt véleménye

A Tisza-kormány jól tette, hogy visszakozott, de rosszul, hogy eltitkolta: egy kétharmados hatalomnak a korrekcióit is nyíltan kell vállalnia. A Fidesz olyan részgyőzelmet hagyott az asztalon, amelyről a saját bojkottja miatt majdnem lemaradt, mert a színpad fontosabb volt neki a bizottsági teremnél. A Magosz csendes nyomásgyakorlása egyetlen nap alatt többet ért el a gazdáknak, mint a Sándor-palota előtti hangosbeszélő. Számunkra ez a nap igazi híre, a többi színház.

https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%B6ldforgalmi_t%C3%B6rv%C3%A9ny