Végrehajtási vizsgálóbizottság: névsor 1994-ig
A Végrehajtási vizsgálóbizottság 2026. július 8-án tartotta második ülését. A testület két és fél órán át az ügyrendjéről, valamint a munkarendjéről vitázott, döntés nem született.
Az ülés mégis sokat elárul, hogy az elnök 1994-ig visszanyúló beidézési névsort készített, a kormánypárti tagok a múltba nézést írásos indokoláshoz kötnék, a képviselők pedig rossz dátumot mondtak a saját kényszerítő jogosítványaik hatálybalépésére.
Egyedül a végrehajtási vizsgálóbizottság dolgozik
Az Országgyűlés a kormányváltás után több vizsgálóbizottságot állított fel, Toroczkai László (Mi Hazánk) elnök ülésvezetői közlése szerint azonban egyedül ez a testület kezdte meg ténylegesen a munkát. A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottságot a 32/2026. (VI. 15.) OGY határozat hívta életre, a testület paritásos,hogy három tiszás képviselő ül benne három ellenzékivel szemben, az ülésen a Fidesz-KDNP-t Nacsa Lőrinc képviselte Balla György alelnök helyetteseként.
A paritás a gyakorlatban kölcsönös vétót jelent, a kormánypárt egyetlen döntést sem vihet át az ellenzéki tagok támogatása nélkül. A bizottságnak december 31-ig kell jelentést letennie az Országgyűlés asztalára; az elnök novemberre ígért jelentéstervezetet, ráadásul már jelezte, hogy ősszel hosszabbítást kérhetnek. Az első, július 2-i ülésről itt írtunk:
Hajnali ötkor küldött munkarend
Az ülés jelentős része arról szólt, hogy senki nem tudta elolvasni a másik anyagát. Az elnöki ügyrendjavaslat hétfőn ment ki, a Fidesz-KDNP észrevételei kedd este, Toroczkai saját munkarendje szerdán hajnali ötkor, a Tisza csomagja pedig három perccel dél előtt érkezett a délután két órakor kezdődő üléshez.
A tagok ezért abban maradtak, hogy nem szavaznak, hogy a tiszás Kiss Máté Zsolt a titkársággal dolgozza egybe a három javaslatot, a testület pedig a következő, július 22-i ülésen fogadhat el ügyrendet, munkarendet. A közbeeső szerda azért esik ki, mert az elnök több taggal együtt hivatalos parlamenti delegációval az ENSZ New York-i központjában tartózkodik.
Az ügyrendi vita pontról pontra haladt, több érdemi korrekció született. Kikerült a szövegből, hogy az elnök mulasztásáról a bizottság vita nélkül határozna, a tagok pontosították, hogy a honlapra a személyes adatok védelme miatt nem kerülhet fel automatikusan minden munkaanyag, az ügyrendben pedig rögzítenék, hogy a vizsgálat egyedi jogi felelősség megállapítására nem irányulhat.
Ez utóbbi nem udvariassági formula, hogy az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény a vizsgálóbizottsági hatáskört kifejezetten a rendszerszintű feltárásra szűkíti. A vizsgálóbizottságok alkotmányos korlátairól szóló elemzésünk itt olvasható: [BELSŐ LINK].
Névsor 1994-től, egyelőre csak az elnöktől
A három munkarend javaslat közül egyedül az elnöké tartalmaz konkrét neveket. Toroczkai a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényig, vagyis az Antall-kormány utolsó hónapjaiban kialakított, nyereségérdekelt végrehajtói modellig menne vissza.
https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9grehajt%C3%B3_hatalom
Listáján szerepel Hack Péter, aki az 1994-es parlamenti vitában egyedüliként jelezte előre a rendszer kockázatait, továbbá a korábbi igazságügyi miniszterek sora: Dávid Ibolya, Bárándy Péter, Petrétei József, Takács Albert, Draskovics Tibor, Trócsányi László, valamint Varga Judit, Völner Pál és Rogán Antal.
A lista így pártállástól függetlenül három évtized igazságügyi kormányzatait fogja át. Az elnök bankvezetőket is meghallgatna, köztük Csányi Sándort, a devizahitelezés miatt, amelyet ő következetesen csalássorozatnak nevez, emellett több miniszterelnök beidézését is tervezi. A 2007-es, még a Gyurcsány-kormány alatt indult ombudsmani vizsgálatot szintén a bizottság elé vinné.
Ide kívánkozik a jogi keret, hogy a Schadl Völner-per beismerő vádlottjainak ügye 2024-ben jogerősen lezárult, a bűnösségüket tagadó fővádlottak, köztük Schadl György és Völner Pál ügyében azonban elsőfokú ítélet sincs, őket az ártatlanság vélelme megilleti. Éppen ezért beszédes az ülésen kirajzolódott törésvonal. A Fidesz-KDNP javaslata a Schadl Völner ügyből kizárólag rendszerszintű, intézményi, szabályozási tanulságokat vonna le, Toroczkai viszont személyi, sőt politikai felelősség megállapítását is várja a jelentéstől.
Abban ugyanakkor a Tisza és a Fidesz-KDNP egyetértett, hogy neveknek nem a munkarendben a helyük, hogy előbb a tematikus vizsgálati blokkokat kell rögzíteni, majd azokhoz rendelni személyeket, iratokat, adatköröket.
A Tisza féke: a múltba nézéshez indokolás kell
A kormánypárti javaslat legfontosabb eleme egy szűrő, hogy a 2015 előtti, különösen az 1994-ig visszanyúló meghallgatási, iratbekérési indítványok csak akkor kerülhetnének napirendre, ha az indítványozó írásban megjelöli, milyen konkrét hatáskör vagy jogszabály köti az adott időszakot a mai rendszerhibákhoz. A kimondott cél, hogy a vizsgálat a jelenlegi felügyeleti és kinevezési láncra összpontosítson, ne pedig az elmúlt évtizedek igazságügyi kormányzatainak általános áttekintésévé váljon. Csaknem szó szerint azonos rendelkezést a Fidesz-KDNP is benyújtott.
Az elnök a devizahitelezés feltárását e szűrő mellett is kikényszerítené. A tiszás Kiss Máté Zsolt válasza kijelölte a kormánypárti határt, hogy a bizottság a devizahitelezés kialakulását nem, csak annak végrehajtási következményeit vizsgálhatja, a kormány pedig a devizakárosultak ügyében már lépett a bírósági eljárások felfüggesztésével, a végrehajtások szüneteltetésével.
Ez a lépés valóban megtörtént, a hatálya azonban szűk, hogy a 2026. évi XVI. törvény a 2014 és 2015 közötti devizahiteles törvényekhez kötődő eljárásokra terjed ki, a végrehajtások túlnyomó része tovább fut. Akinek az ügye nem a megjelölt devizahiteles törvényekhez kapcsolódik, annál a letiltás, a foglalás, az árverezés változatlanul folytatódik. A moratórium tényleges hatályáról szóló cikkünk itt olvasható.
A végrehajtási vizsgálóbizottság kényszerítő eszközei, hogy nem augusztus 20., hanem 26.
Az ülésen többször elhangzott, hogy a végrehajtási vizsgálóbizottság kényszerítő eszközei, valamint a velük szembeni jogorvoslat augusztus 20. után lépnek hatályba, ezért Nacsa Lőrinc javaslata szerint addig önkéntes adatszolgáltatásra kell építeni, három szakaszban haladva, hogy feltérképezés, irat és adatbekérés, majd célzott meghallgatások.
A logika jogállami szempontból helyes, a dátum viszont nem. A Magyar Közlöny 2026. évi 80. számában június 26-án kihirdetett 2026. évi XXIII. törvény szerint az elővezetést, illetve a bírósági felülvizsgálatot bevezető 3. § a kihirdetést követő 61. napon, azaz 2026. augusztus 26-án lép hatályba.
A törvény többi része
Már június 27. óta hatályos, hogy az együttműködésre kötelezett az idézés utáni első mulasztásért százezer, minden további mulasztásért egymillió forint bírsággal sújtható, az idézést legalább öt nappal a meghallgatás előtt kell közölni, a Btk. új 350/B. §-a pedig két évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti a vizsgálóbizottság munkájának akadályozását.
Ebből két dolog következik. Egyrészt június 27. és augusztus 26. között a bírság úgy szabható ki, hogy a Fővárosi Törvényszékhez benyújtható felülvizsgálat még nem él, a jogalkotó tehát olyan átmeneti sávot hagyott, amelyben a szankció már működik, a bírói kontroll viszont még nem. A kormánypárti óvatosság ezért indokolt.
Másrészt az elnök videós felvezetőjében ígért, akár miniszterre vagy miniszterelnökre is kiterjedő rendőri elővezetés a törvény szövege szerint nem lehetséges: a mentelmi jog hatálya alá eső személlyel szemben elővezetés nem rendelhető el.
Politikai csörte az ülés végén
Az ülés zárásaként Molnár Zoltán (Tisza) az elnök hétvégi interjúját kérte számon, amelyben Toroczkai Orbán Viktort államférfinak, történelmi személyiségnek nevezte, ami a tiszás képviselő értelmezése szerint egy Fidesz-Mi Hazánk együttműködés lehetőségét vetette fel.
Toroczkai tagadta, hogy koalícióról beszélt volna, majd visszafordította a hitelességi kérdést, hogy felidézte, hogy a kormánypárt több politikusa, köztük a miniszterelnök, korábban a most vizsgált időszak kormányzatának része volt, míg őt 2012-ben a banki károsultak melletti tüntetés után bilincsben vitték el, ráadásul egy évtizedre kitiltották az Országgyűlés épületéből. Az adok-kapok egyik napirendi ponthoz sem kapcsolódott.
A Polkorrekt véleménye
A második ülés hű képe annak, ahogyan a magyar politika a végrehajtási válsághoz nyúl. A rendszer, amely a Schadl ügyig jutott, az elmúlt három évtized összes kormánya alatt épült, a 2015-ös átalakítás, illetve a felügyeleti mulasztások pedig a Fidesz éra számláját terhelik.
A Tisza-kormány ehhez képest azt ígérte, hogy azonnal leállítja a végrehajtásokat, ehelyett szűk moratóriumot alkotott, a politikailag mérgező feltárást egy ellenzéki kispárt elnökére bízta, a bizottságban pedig most a kormánypárt szabna időbeli korlátot a múlt vizsgálatának.
Toroczkai eközben névsorolvasással kampányol egy olyan testület éléről, amely egyedi felelősséget nem állapíthat meg, kényszerítő eszközei hetekig jogorvoslat nélkül állnak, a legvédettebb célszemélyekkel szemben pedig egyáltalán nem alkalmazhatók.
Az adósnak, akinek a fizetéséből ma is letiltás megy, ebből a két és fél órából egyetlen mondat sem segített. A végrehajtási vizsgálóbizottság akkor végez majd érdemi munkát, ha ősszel nem a névsort, hanem a rendszert kezdi bontani, hogy a díjmodellt, a kinevezési láncot, a felügyelet felelősségét, kormányzati ciklusokra tekintet nélkül.
