Gödi akkugyár a sajtóban: mérgezés februárban, felmentés áprilisban
Februárban még hazugságkampányt emlegetett a kormányt védő sajtó, áprilisban ugyanez a lapkör már a Tisza Párt lelepleződését ünnepelte. A gödi akkugyár ügye így vált a magyar nyilvánosság görbe tükrévé, hogy a tények alig változtak, a keretezés viszont teljesen megfordult a választás után.
A Polkorrekt az elejétől a végéig összeszedte, ki mit mondott akkor, ki mit mond most.
Előzmények: bírságok, hiányzó kutak, néma hatóságok
A történet nem 2026 februárjában kezdődött. A Göd-ÉRT Egyesület már 2022-ben magzatkárosító NMP-oldószert mutatott ki a helyi kutak vizében, a Greenpeace pedig 2024 februárjában literenként 200 mikrogramm NMP-t mért a gyár melletti szennyvízben.
Az Átlátszó feltárta, hogy a telephelyen öt éven át egyetlen monitoringkút sem működött, mert a hatóság a gyár környezeti hatását nem jelentősnek minősítette.
A Pest vármegyei kormányhivatal az évek során több mint 400 millió forint bírságot szabott ki az üzemre, kifelé mégis azt kommunikálta, hogy a gyáron kívül semmilyen hatás nem érte a lakosságot. Az Átlátszó arról is beszámolt, hogy a külső védelmi tervet öt éve nem frissítették, a veszélyességi övezeteket pedig nyolc éve nem jelölték ki, miközben az üzem a többszörösére nőtt.
Február: titkosszolgálati jelentés, 510-szeres túllépés
Február 9-én a Telex azt írta, hogy titkosszolgálati jelentés készült arról, hogy a gyárban a nikkel-kobalt-mangán por koncentrációja a határérték akár 510-szeresét is elérte, a kormány pedig évek óta tudott a dolgozók veszélyeztetéséről.
A Forbes tudósítása szerint Gulyás Gergely kampánykamunak, rémhírterjesztésnek minősítette az értesülést, a gyár kapuján kívüli történéseket pedig hazugságnak nevezte. Szijjártó Péter a 444 beszámolója alapján rágalmazás miatt feljelentette Magyar Pétert, a Samsung jogi lépéseket helyezett kilátásba a sajtóval szemben.
Orbán Viktor márciusban az ATV műsorában úgy fogalmazott: a telepen kívül nem merült fel probléma. A kormányközeli lapok hűen közvetítették ezt a vonalat, a Világgazdaság például a miniszterelnöki tisztázásról adott hírt. A 444 azt is megírta, hogy Dobrev Klára az Európai Bizottsághoz fordult, uniós eljárást sürgetve a cég ellen.
A gödi akkugyár mint központi kampánytéma
Az ügy ezután a választási kampány központi témájává vált. Magyar Péter a gyár melletti játszótéren tartott rendezvényén a NER szimbólumának nevezte az üzemet, amely több mint 500 milliárd forint adófizetői támogatást kapott.
Környezetvédelmi minisztériumot, önálló akkumulátoripari szakhatóságot, továbbá az összes szennyezési ügy kivizsgálását ígérte.
A Publicus felmérése szerint a magyarok 75 százaléka hallott az ügyről, a válaszadók 70 százaléka a Samsung vezetését tartotta felelősnek. A téma tehát átütött, a botrány az Index által idézett adatok alapján a bizonytalan szavazókig is eljutott. A körzetben a Tisza jelöltje, Miskolczi Orsolya áprilisban legyőzte a mandátumát 2014 óta őrző Tuzson Bencét.
Áprilisi fordulat: ugyanaz a lapkör, ellenkező előjel
Négy nappal a választás után a Greenpeace közzétette márciusi vízmintáinak eredményét. Tíz lakossági kútból vettek mintát Gödön, Komáromban, Sóskúton, valamint Tárnokon, egyikben sem találtak határértéket meghaladó vagy egészségügyi szempontból jelentős szennyezést.
Egyetlen komáromi mintában mértek enyhén magasabb lítiumszintet, ez a szervezet szerint nagyságrendekkel elmarad a veszélyes szinttől. A korábban a kormányt védő lapkör azonnal új keretet talált. Az Origo hatalmas lebukásról írt, a Világgazdaság totális fordulatról, a Ripost egyszerűen azt a címet adta, hogy hazudtak.
A Magyar Nemzet szerint fehéren-feketén kiderült, hogy a Tisza nem mondott igazat, Dömötör Csaba pedig azt kérdezte, vajon hány hasonló ügy lehetett még. Ugyanazok az orgánumok, amelyek februárban a kormány cáfolatait visszhangozták, most a zöldszervezet mérését emelték perdöntő bizonyítékká.
Amit a gödi akkugyár ügyében a kútvíz nem dönt el
Csakhogy a kútvízminta szűkebb kérdésre válaszol, mint amiről a botrány szólt. Az üzem elleni legsúlyosabb vád a dolgozók munkahelyi expozíciója volt, ezt talajvízmérés nem cáfolhatja, hiszen az a gyár falain belüli levegőt érinti.
Maga a Greenpeace is úgy fogalmazott az Origo által idézett közleményében, hogy a mostani mérés nem zárja ki, hogy más helyszíneken vagy más anyagok esetében előfordul környezeti terhelés.
A HVG tudósítása szerint a szervezet szakértője, Simon Gergely a májusi gödi lakossági fórumon elmondta, hogy a korábbi NMP leletet évekkel ezelőtt jelezték a kormányhivatalnak, választ máig nem kaptak, a vegyület bomlástermékeit pedig senki nem vizsgálta. A friss zajmérésekről ráadásul a helyszínen az derült ki, hogy a gyár éjszaka nem felel meg a jogszabályi feltételeknek.
Ami azóta történt, ami pedig elmaradt
A Tisza-kormány két hónap alatt részben szállította a gödi ígéreteket. Létrejött az önálló környezetvédelmi tárca Gajdos László vezetésével, a kabinet júniusban bejelentette az országos környezetvédelmi főhatóság felállítását, a Portfolio szerint az új szerv ősszel kezdi meg a munkát. Megszűnik az a jogkör, amellyel egy miniszter egyedi döntéssel jelölhette ki az akkumulátor újrafeldolgozó üzemek helyszínét, Debrecenben pedig a hatóság azonnali hatállyal visszavonta a Semcorp gyártási engedélyeit.
Gödön eközben a Samsung kommunikációs offenzívát indított: az Index szerint nyilvánossá tette méréseit, háromhavonta lakossági fórumot ígér.
A hvg.hu tudósítása szerint Kammerer Zoltán polgármester környezetvédelmi munkacsoportot helyezett kilátásba, Miskolczi Orsolya pedig vállalta annak nyomon követését. A kampányban belengetett gödi kivizsgálásról, a lakossági kártalanításról, valamint a választás előttre ígért további bizonyítékokról ugyanakkor azóta sem hallani.
A Polkorrekt véleménye
A gödi történet mindent megmutatott, amit a magyar sajtó betegségeiről tudni kell. Ugyanaz a lapkör, amely februárban a hatalom cáfolatait szajkózta, áprilisban egyetlen kútvízmérésből gyártott felmentő ítéletet, miközben a saját korábbi hallgatásáról egy szót sem ejtett.
Az embernek egyik keretezés sem segít, hogy a gödiek ma is zajban alszanak, a dolgozók expozíciójáról szóló kérdések ma is nyitottak. A Polkorrekt szerint a hatalomnak mindig kérdés jár, tapsvihar soha, függetlenül attól, éppen ki ül a kormányban.
