Közös adósság: Spanyolország terve magyar szemmel

Miközben Brüsszelben Spanyolország egy 850 milliárd eurós közös adósság ötletével bontja meg a régóta fennálló tabut, Magyarországon a kérdés különös fénytörésben jelenik meg: a kormány éppen a saját SAFE-hitelét várja, míg elvi szinten mindig szembeszállt az uniós közös hitelfelvétel gondolatával.

A POLITICO által megszerzett vitaanyag szerint Madrid arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vezessen be egy állandó mechanizmust, amely lehetővé tenné a tagállamok nevében történő közös hitelfelvételt. A javaslat csütörtökön az euróövezeti pénzügyminiszterek találkozóján kerül az asztalra, ahol Carlos Cuerpo spanyol gazdasági miniszter ismerteti az elképzelést.

Mit javasol Spanyolország a közös adósság ügyében

A spanyol terv lényege egy új intézmény, az Európai Szuverén Hitelkeret felállítása, amely a Bizottság nevében bocsátana ki kötvényeket, és a befolyt forrásokat hiteleken keresztül osztaná szét a tagállamok között. A vitaanyag szerint a nagyobb likviditás csökkentené a Bizottság finanszírozási költségeit, ami kezdetben évi 5 milliárd, hosszú távon akár 25 milliárd eurós megtakarítást hozhatna a részt vevő országoknak.

A rendszer 2028-tól, a következő hétéves uniós költségvetési ciklus kezdetén indulna, és csak azokra a tagállamokra vonatkozna, amelyek betartják az uniós fiskális szabályokat. Teljes részvétel esetén a keret évi 850 milliárd euróra bővülhetne, ami az eurózóna GDP-jének jelentős hányadát mozgatná meg egyetlen mechanizmuson keresztül.

Az északi fal: miért mond nemet Berlin és Hága

A közös adósság gondolata nem új keletű törésvonalat nyit meg. Németország és Hollandia a 2010-es évek eurózóna-válsága óta következetesen elutasítja az állandó közös hitelfelvételt, és a 2021-es, 750 milliárd eurós Covid-alapot is kizárólag egyszeri intézkedésként fogadta el.

A két ország alacsony adósságállománya és erős hitelminősítése miatt jelenleg olcsóbban vesz fel hitelt saját nevében, mint amennyit egy közös uniós konstrukció kínálna.

Spanyolország ezért kompenzációs mechanizmust ajánl, amely ellensúlyozná Berlin és Hága esetleges többletköltségeit, ám egy névtelenséget kérő uniós diplomata szerint az eurókötvények ötlete több tagállam számára továbbra is szóba sem jöhet.

A magyar kettősség: elvi nem, gyakorlati igen

A magyar kormány évek óta elvi éllel ellenzi az uniós közös hitelfelvétel bővítését, miközben a gyakorlatban egyre inkább rááll az ehhez hasonló konstrukciókra.

A SAFE védelmi hitelkeret esetében Magyarország a teljes uniós boríték több mint tíz százalékát, 16,2 milliárd eurót igényelt, amivel a harmadik legnagyobb kérelmező lett Lengyelország és Franciaország mögött.

Ez az ellentmondás nem véletlen. A magyar gazdaság stagnálása és a magas állami hitelfelvételi költségek miatt a kedvezményes uniós finanszírozás politikai retorikától függetlenül is vonzóvá válik, még akkor is, ha a kormány korábban nyilvánosan a saját nevünkben nem kérünk belőle álláspontot foglalt el egy hasonló, közösségi szintű hitelmechanizmussal szemben.

A spanyol javaslat elfogadása esetén Magyarország elméletileg is profitálhatna az alacsonyabb finanszírozási költségekből, hiszen az ország hitelfelvételi kondíciói lényegesen rosszabbak, mint a németeké vagy a hollandoké. A részvétel feltétele azonban az uniós költségvetési szabályok betartása, ami a magyar költségvetés jelenlegi, 8 százalék körüli hiánypályája mellett komoly kérdéseket vet fel.

SAFE-hitel: hova kerül a magyar 6.300 milliárd, és melyik hadiipari tábor keresi rajta a legtöbbet

Jogállamiság, mint láthatatlan feltétel

A közös adósság körüli vita nem független a jogállamisági feltételességi eljárástól, amely miatt Magyarország már több milliárd eurós kohéziós forrást elveszített. Ha egy jövőbeli közös hitelkeret hasonló feltételekhez kötődne, mint amilyeneket a SAFE esetében is alkalmaznak, a magyar hozzáférés újra politikai alkuk tárgya lehetne, nem pusztán gazdasági döntés.

Ez a helyzet rávilágít arra, hogy a magyar kormány számára a közös adósság kérdése kettős arcú probléma. Elvi szinten szuverenitási kérdésként kommunikálják, gyakorlati szinten azonban minden olyan mechanizmus felé nyitnak, amely olcsóbb finanszírozást kínál, még akkor is, ha az uniós feltételrendszer politikai kompromisszumokat követel.

A Polkorrekt véleménye

A közös adósság vitájában a magyar kormány retorikája és gyakorlata évek óta szétválik, hogy elvi nemet mond Brüsszelnek, amíg a hitel nem érkezik meg, aztán csendben az élre áll a lehívásban. A spanyol terv sorsa jelenleg Berlinen és Hágán dobik el, ám ha a mechanizmus megszületik,

Magyarország aligha marad ki belőle, hiszen a saját államháztartása egyre inkább rá van utalva az olcsó uniós forrásokra. A magyar közvéleménynek nem a szuverenitási szlogeneket kellene figyelnie, hanem azt, hogy a kormány mikor váltja elvi ellenállását ismét csendes hitelfelvételre.