Szegedi szúnyoggyérítés: beígérték, mégis elmaradt

Napnyugta után több szegedi udvarban gyűlnek a vérszívók, a teraszokat pedig alig lehet miattuk használni. A szeged365.hu olvasói panasza szerint élhetetlen a város a rengeteg szúnyog miatt, a beharangozott beavatkozás mégsem érkezett meg.

A szegedi szúnyoggyérítés így a nyár egyik legérzékenyebb helyi ügyévé vált, éppen a rekordhőség idején.

Miért marad el a szegedi szúnyoggyérítés?

Az országos központi programot a katasztrófavédelem koordinálja, a Tisza menti védekezés május második hetében indult, először a lárvák elleni biológiai kezeléssel.

A katasztrófavédelem június végi tájékoztatása szerint az esőzés utáni hőségben megerősödött a szúnyogártalom, ezért több helyen a kifejlett rovarok elleni földi kémiai gyérítés vált szükségessé. Ugyanezen a héten három budapesti kerületben, valamint nyolc vármegye hetvenhárom településének belterületén léptek fel a szúnyogok ellen.

A hőség viszont nemcsak elszaporítja, hanem védi is a vérszívókat. Pesterzsébet önkormányzatának tájékoztatása szerint a negyven fok körüli kánikulában közegészségügyi okból leállították a gyérítést, a korábban elmaradt kezelést pedig csak július 2-án, napnyugta után pótolták. A permetezést tehát hűvösebb, szélcsendes estére kell időzíteni, különben a beavatkozás egyszerűen elmarad.

A másik ok kevésbé látványos, mégis sokakat érint. A heti programot a katasztrófavédelem minden hét első munkanapján teszi közzé, kizárólag szakértői mérések alapján, így amelyik terület lemarad a listáról, az adott héten semmit nem kap. A vaol.hu beszámolója szerint Vas vármegye a júniusi ciklusban ismét kimaradt a kezelt települések közül, miközben az ottani olvasók is arról írtak, hogy estére lehetetlen megmaradni az udvaron.

Kihez tartozik a szegedi szúnyoggyérítés?

A felelősség megosztott, ez pedig sok lakost összezavar. A szegedi szúnyoggyérítés a központi, katasztrófavédelem által vezényelt program része, amit a szegedvaros.hu hirdetménye is megerősít, hogy a méhészeknek szóló figyelmeztetés szerint a város területén a központi program keretében zajlik a munka. A várost tehát nem az irtás elrendelése, hanem a jelzés, valamint a lakossági tájékoztatás terheli.

A teljes kép ennél árnyaltabb. A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a központi program mellett minden önkormányzat végeztethet saját költségén is gyérítést a településén, vagyis a nem a mi hatáskörünk típusú válasz csak félig igaz. A hőség más frontjain egyébként aktív a város hogy a szegedvaros.hu szerint Szeged 122 ivókút, valamint 124 közkifolyó üzemképességét biztosítja a kánikulában.

Miért csípnek ott is, ahol permeteztek?

Sokan tapasztalják, hogy a kezelés után is tele az udvar szúnyoggal, ennek pedig biológiai oka van. A katasztrófavédelem leírása szerint az inváziós fajok, például a tigrisszúnyog, jellemzően magánterületen, ház körüli pangó vizekben fejlődnek, a tenyészőhelyüktől mindössze 2-300 méterre távolodnak el. Az ilyen lokális ártalmat a belterületi permetezés alig éri el, így a védekezés a lakosság közreműködése nélkül csonka marad.

A módszertan is behatárolja a lehetőségeket. A katasztrófavédelem szerint a biológiai gyérítés a vízbe juttatott baktériumfehérjével a lárvákat pusztítja, a kifejlett rovarok ellen viszont a piretroid hatóanyagú kémiai kezelés hat. Városias, forgalmas környezetben az úgynevezett ULV eljárást részesítik előnyben, mert kevésbé zavarja a közlekedést, a sűrűbb növényzetnél pedig a melegködös technológia a hatékonyabb. A kezeléseket minden esetben napnyugta után, a méhek védelmében indítják.

Amit a szegediek most tehetnek

A hatékony védekezés a lakosság közreműködése nélkül nem működik. A katasztrófavédelem szerint már egy pohárnyi állóvíz is elég a lárvák kifejlődéséhez, ezért érdemes rendszeresen üríteni az esővízgyűjtőket, a virágalátéteket, a vödröket, valamint a pangó vízzel teli edényeket. A bejelentéseket az önkormányzathoz kell eljuttatni, mert a szakértői csípésszám-mérés, majd a gyérítés elrendelése is ezekre épül.

A szegedi szúnyoggyérítés hatékonysága tehát a lakók együttműködésén is múlik. Egyéni szinten a szúnyoghálók, valamint a riasztószerek segítenek a legtöbbet, az esti szabadtéri programokat pedig érdemes hűvösebb, szeles időpontra tenni. A tartós hőségben a permetezés csak lassan éri utol a szaporodást, így a türelem sajnos most a védekezés része.

A Polkorrekt véleménye

A szegedi kisembert nem érdekli, kinek a hatásköre a permetezés, csak hogy este ki tudjon ülni a saját udvarára. A jelenlegi rendszer viszont éppen ellene dolgozik: ugyanaz a hőség teszi elviselhetetlenné az estét, ami miatt a gyérítést közegészségügyi okból lefújják. A heti lista, valamint a megosztott felelősség együtt oda vezet, hogy a lakos a városnál panaszkodik, a város a katasztrófavédelemre mutat, a beavatkozás pedig a következő szélcsendes estére csúszik. Miután az önkormányzat saját forrásból is gyéríttethet, a puszta hatáskörre hivatkozás kevés: a kormányt, valamint a városvezetést ugyanaz a mérce illeti, a kiszámítható, időben közölt védekezés a dolguk.