Orosz szankciók: a magyar fordulat, amiről a kijevi csapás kapcsán hallgat a sajtó

Az orosz szankciók újabb köre azonnal címlapra került, miután július 2-án éjjel Moszkva 74 rakétával és közel ötszáz drónnal árasztotta el Kijevet, és a támadásban legalább tizenhét ember meghalt. Kaja Kallas uniós főképviselő órákon belül új büntetőintézkedéseket ígért. A magyar olvasó erről a szalagcímről mindenhonnan értesül.

Arról viszont alig, hogy közben Budapest maga fordult száznyolcvan fokot: az a kormány, amely februárig minden hasonló lépést megvétózott, ma már támogatja a Moszkva elleni fellépést. A valódi történet nem a rakétákról szól, hanem erről a csendes irányváltásról és annak áráról a magyar pénztárcákban.

Mit tartalmaznak az új orosz szankciók

Kallas nem egy monstre csomagot lengetett be, hanem egy gyorsan bevethető listát. Az Európai Bizottság még június 9-én bemutatta a 21. szankciós csomag tervezetét, amely a pénzügyi szektorra, a kriptoeszközökre, az energiára és a kereskedelemre összpontosít.

A javaslat mintegy 170 személy és szervezet listázását tartalmazza, köztük nagyjából kilencven bank vagyonának befagyasztását, továbbá tranzakciós tilalmat 31 orosz bankra és húsz harmadik országbeli bankra, kriptocégre és olajkereskedőre. Ez a nagy csomag azonban még tagállami egyeztetés alatt áll, és egyhangú jóváhagyást igényel.

A gyorsaság kedvéért Brüsszel új módszert vezetett be. Az Európai Tanács június 15-én egy úgynevezett minicsomagot fogadott el, amely a korábbi bejelentéseknek megfelelően a gördülő szankciós megközelítést valósítja meg, a szélesebb csomagok mellett működve.

A testület összesen 34 személyt és 47 szervezetet listázott, köztük hét személyt és 21 szervezetet, amelyek Oroszország hadiipari komplexumát támogatják, valamint két személyt és 24 szervezetet, amelyek részt vesznek az orosz nyersolaj és kőolajtermékek árnyékflottás szállításában. A hadiipari célpontok között kínai beszállítók is szerepelnek. Éppen ez a gördülő logika köszön vissza Kallas mostani ígéretében, hogy a Kijev elleni csapásra adott válasz nem hónapokig érlelt csomag lesz, hanem néhány szervezetet célzó, gyorsan hozzáadott lista.

A magyar fordulat, ami átírja a képletet

Itt kezdődik az igazi vakfolt. Aki a februári hírekre emlékszik, még a régi képet őrzi, hogy Orbán Viktor kormánya akkor kettős vétóval bénította meg az Uniót, a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva blokkolta a 20. szankciós csomagot és a Kijevnek szánt 90 milliárd eurós hitelt. Azóta gyökeresen megváltozott a helyzet. A Tisza Párt áprilisi földcsuszamlásszerű győzelme után Magyar Péter kormánya májusban átvette a hatalmat, és sorra szakít elődje Moszkva-barát vonalával.

A fordulat kézzelfogható  Magyarország bejelentette, hogy támogatja az Unió Oroszország elleni szankcióinak teljes egyéves meghosszabbítását, ami komoly fordulat a folyamat korábbi akadályozásához képest. Ezt a döntést az a kormány hozta, amelynek elődje évekig a szankciók kerékkötője volt.

A gördülő minicsomag és a készülő 21. csomag így most először olyan Budapesttel néz szembe, amely nem fenyegetőzik vétóval, hanem együttműködik. A magyar sajtó jó része viszont még mindig a régi, konfliktusos kereten belül tálalja a történetet, holott a mozgatórugók megfordultak.

A váltás súlyát a háttér adja meg. Az elmúlt hónapokban nyilvánosságra került dokumentumok szerint az előző kormány külügyminisztere bizalmas uniós anyagokat osztott meg orosz partnerével, ráadásul a Kreml érdekében lobbizott oroszok szankciós listáról való törléséért. A Tisza-kormány ezért nemcsak a szavazatát fordította meg Brüsszelben, hanem a teljes külügyi apparátus átvilágítását is kilátásba helyezte. Ebben az összefüggésben az orosz szankciók magyar támogatása nem pusztán technikai lépés, hanem szakítás egy egész korszak logikájával. A kérdés az, meddig terjed ez a szakítás, és hol állítja meg a gazdasági kényszer.

Ahol a fordulat megáll: az olaj

A szimbolikus váltás azonban nem jelent teljes szakítást. Az energiapolitikában a magyar kormány jóval óvatosabb, mint a retorikában. Magyar Péter első nemzetközi sajtótájékoztatóján Magyarország földrajzi realitásaira hivatkozott, és bár az importforrások diverzifikálását tűzte ki célul, kormánya a legolcsóbb és legbiztonságosabb olajat keresi. Gazdasági és energiaügyi minisztere, a korábbi Shell vezető Kapitány István szerint az orosz fosszilis energiát nem hagyják el teljesen, mert a háború várhatóan 2027 végén zárul.

A számok magyarázzák az óvatosságot. A Barátság vezeték déli ága január 27. óta hónapokig egyetlen csepp orosz nyersolajat sem szállított a százhalombattai MOL-finomítóba, míg a MOL április végén jelentette a szállítások újraindulását. A kritikusok szerint a horvát JANAF által üzemeltetett Adria vezeték fedezné Magyarország és Szlovákia együttes szükségletét, ám Budapest ezt vitatja.

Az orosz nyersolaj a nyugati szankciók miatt kedvezményes áron érkezik, ezért bármilyen váltás drágább lenne. Ebből fakad a magyar kormány kettős beszéde: Moszkva politikai elszigetelését támogatja, az olcsó orosz olajról viszont egyelőre nem mond le.

Orosz szankciók és a magyar benzinár

A kisember számára nem a brüsszeli listák a lényegesek, hanem az, hogy mindez mennyibe kerül a kútnál. A friss szankciós hullám itt kapcsolódik össze egy másik, párhuzamos fejleménnyel, amely közvetlenül a magyar árakat fenyegeti. Az Unió dinamikus olajársapka-mechanizmusa a közel-keleti feszültségek miatt automatikusan emelkedne. A mechanizmus a hormuzi szoros térségének ellátási feszültségei miatt hordónként 44,10 dollárról akár 70 dollárra ugrana július 15-ig, ezért Brüsszel a G7-partnerekkel egyeztetve az emelést 2027 januárjáig halasztaná.

A halasztás célja kettős. Egyfelől megakadályozná, hogy a közel-keleti eredetű drágulás Moszkva bevételeit növelje, másfelől stabilan tartaná a piacot. A magyar háztartásnak ez azt jelenti, hogy az üzemanyagár most nem elsősorban a szankciós listáktól függ, hanem a hormuzi szorosban gyűrűző feszültségtől és attól, sikerül-e Brüsszelnek befagyasztania az ársapkát. A távoli konfliktus így néhány lépésben eljut a magyar benzinkútig, függetlenül attól, hány orosz drónbeszállítót tesz listára az Unió a következő héten.

Egy másik óra is ketyeg a magyar fogyasztó feje fölött. Novemberben lejár az a mentesség, amellyel Washington eddig megkímélte Magyarországot az orosz olajra kivetett amerikai másodlagos szankcióktól.

Ha a felmentést nem hosszabbítják meg, a MOL orosz nyersolajra épülő beszerzése hirtelen jóval kockázatosabbá válik, és a diverzifikáció költsége azonnal megjelenik az árakban. A magyar kormány óvatos energiapolitikája így kettős szorításban mozog: Brüsszel a szankciók szigorítását sürgeti, Washington pedig egy közelgő határidővel emeli a tétet.

A Polkorrekt véleménye

A kijevi rakéták valódi tragédiát takarnak, a magyar olvasót azonban a hazai fordulat érinti közvetlenül, és éppen erről esik a legkevesebb szó. Az új kormány élvezi a nyugati szövetségesekkel helyreállított bizalom politikai hasznát, közben az olcsó orosz olajról nem mond le, vagyis a régi függőség az új retorika alatt tovább él. A magyar háztartás pedig azt tapasztalja majd, hogy a benzinárát nem a hangzatos brüsszeli bejelentések mozgatják, hanem a háttéralku arról, ki fizeti meg a közel-keleti válság számláját. A hatalom váltott, a kiszolgáltatottság maradt.