Régi arc, új NAV-elnök
Kármán András pénzügyminiszter június 29-én bejelentette, hogy az új NAV-elnök Tamásné Czinege Csilla lesz, aki a kormányváltás óta már gyakorolta az elnöki jogkört. A miniszter a kinevezést a belső megtisztulás és a korrupcióellenes fellépés jegyében hirdette meg.
Csakhogy az új NAV-elnök neve egy 2013-as adóhivatali botrányhoz kötődik, és a botrányt kirobbantó egykori ellenőr épp a kinevezés napján emelt szót ellene.
A botrányt kirobbantó ember főnöke volt
Tamásné Czinege Csilla 2011 és 2015 között a NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóságát vezette. Ugyanitt dolgozott Horváth András, az az ellenőr, aki 2013 novemberében kirobbantotta a hivatal egyik legnagyobb botrányát. Vagyis a botrányt nyilvánosságra hozó ember közvetlen felettese volt.
Horváth fő állítása az volt, hogy a NAV egy jól körülhatárolható adózói kört kivételezett helyzetben tartott. Szerinte a hivatal olyan ellenőrzési rendszert működtetett, amely évente több százmilliárd forinttal károsította meg a költségvetést, mert a vizsgálatok rendre megálltak a kiemelt státuszú adózóknál.
Horváth vádjai a NAV-elnök kinevezésekor
A kinevezés napján Horváth András a Facebookon reagált. Bejegyzésében azt állította, hogy szerinte Tamásné Czinege Csillának szerepe volt az akkori ügy eltussolásában és az ő félreállításában. Elmondása szerint ellene feljelentést tettek, adatsértéssel vádolták, majd eltávolították a hivatalból.
Garancia a változatlanságra, a kontinuitásra, arra a diszkriminatív ellenőrzési rendszerre, ami továbbra is azoknak a védett cégeknek és személyeknek fog kedvezni, akiket a mindenkori hatalom ilyen védett státuszra predesztinál.
Fontos a pontosság. Horváth állításai egy érintett egykori munkatárs nyilvános vádjai. Bíróság ezeket nem állapította meg, és az új NAV-elnök felelősségét hivatalos eljárás nem mondta ki. A Polkorrekt a vádakat ezért nem tényként, hanem Horváth András álláspontjaként közli.
A korszak, amelyben az amerikaiak is megelégelték
A 2013-as áfaügy nem önmagában állt. Egy évvel később, 2014 októberében az Egyesült Államok hat magyar köztisztviselőt tiltott ki adócsaláshoz is kötődő ügyek miatt. A hat névből nyilvánosan csak Vida Ildikó akkori NAV-elnöké vált ismertté. A sajtó később két további NAV-vezetőt valószínűsített, hogy Csillag Dezsőné elnökhelyettest és Dávida Marianna ellenőrzési főosztályvezetőt.
Ebben a beazonosított körben Tamásné Czinege Csilla neve nem szerepelt. A kitiltás tehát nem köthető hozzá, és a Polkorrekt sem állít ilyet. A korszak viszont árulkodó: ugyanaz a NAV-felsővezetés, ugyanaz a kiemelt adózókat kímélő logika, amelyet Horváth feltárt, és amelynek regionális szintjén az új NAV-elnök is dolgozott.
Három rendszer, egy karrier
A pálya átível a kormányokon. A 2016-os átszervezéskor, Tállai András NAV-vezetése idején Tamásné Czinege Csilla adóügyi helyettes államtitkárként fogta össze a hivatal szakmai munkáját. 2026. május 13-tól ő gyakorolja az elnöki hatásköröket, miután Vágújhelyi Ferenc megbízatása az új kormány megalakulásával megszűnt. Most pedig a Tisza-kormány teszi véglegessé a kinevezést.
Ugyanaz a vezető tehát három egymást váltó rendszer adóhatóságának felső szintjén járta végig az utat. Eközben minden kormány a maga megújulását hirdette meg .
Az új NAV-elnök bemutatásakor Kármán András azt írta, a NAV minden területének kizárólag szakmai alapon, politikai befolyás nélkül kell működnie. Hozzátette, hogy az itt zajló vizsgálatokat mielőbb le kell zárni, a valódi felelősöket meg kell nevezni, az adóhatóság iránti közbizalmat helyre kell állítani.
A Polkorrekt véleménye
A tisztítótűz csak akkor hihető, ha azokat is megméri, akik a régi tűz mellett melegedtek. Kármán András a megnevezetlen valódi felelősök feltárását ígéri, és ugyanabban a közleményben nevezi ki azt a vezetőt, akit a botrányt kirobbantó ellenőr épp a régi rendszer kontinuitásaként emleget. Lehet, hogy Horváth Andrásnak nincs igaza.
De az adófizetőnek joga van tudni, hogy a megtisztulás arcául miért egy olyan karriert választottak, amely három rendszeren át töretlen maradt. A kisember akkor ellenőrzi a kiemelt adózókat, amikor a vizsgálat eljut hozzájuk. Eddig nem jutott el. A kérdés az, hogy ezután eljut-e, és ki garantálja, hogy most másképp lesz.
