Ömlenek Magyar Péter ötletei, de ki gondolkodik mögötte?

Bő másfél hónapja kormányoz a Magyar Péter vezette kabinet, és ez idő alatt megállás nélkül érkeztek a törvényjavaslatok, az alkotmánymódosítás és a látványos bejelentések. Egy kérdés viszont egyre élesebben vetődik fel, hogy áll-e valódi szellemi műhely a döntések mögött?

A Tisza ráadásul nemcsak ötleteket gyárt, közben módszeresen bontja le az előző kabinet közpénzből hizlalt agytröszt-hátországát. Megnézzük, mi marad a gondolkodás helyén, és mibe került eddig a magyar adófizetőnek ez az egész intézményrendszer.

Magyar Péter végeláthatatlan parlamenti beszédekkel szórakoztatja a hallgatóságot, a javaslatok pedig özönlenek. Egyetlen dolog hiányzik feltűnően a Tisza eddigi működéséből, hogy az intézményes szellemi háttér. De valódi probléma ez, vagy csak értelmiségi fanyalgás? A válaszhoz előbb tisztázni kell, mi az az agytröszt, és mire jó egyáltalán.

Mi az a politikai agytröszt, és mire való?

A modern politikában a pártok és a kormányok mellett működik egy kevésbé látványos, de annál fontosabb szereplő: az agytröszt (think tank). Ezek kutatóintézetek, szakpolitikai műhelyek és elemzőközpontok, amelyek gazdasági, társadalmi és politikai kérdésekkel foglalkoznak. Döntéseket közvetlenül nem hoznak, a meghozott döntésekre viszont komoly hatással lehetnek.

Feladatuk a kutatás, a hosszú távú stratégiák kidolgozása, a szakpolitikai javaslatok elkészítése, valamint a szakmai fórumok szervezése. Egy jól működő intézet összeköti az akadémiai világot a napi politikával. Míg a politikus a következő választási ciklusban gondolkodik, az agytröszt 10–20 éves távlatban vizsgálja az ország előtt álló kihívásokat.

A fejlett demokráciákban ezek az intézetek súlyos befolyással bírnak. Az Egyesült Államokban a Brookings Institution, a Carnegie Endowment for International Peace és a RAND Corporation rendszeresen készít elemzéseket, amelyeket kormányok és nemzetközi szervezetek is felhasználnak.

A RAND évtizedeken át alakította az amerikai védelmi és biztonságpolitikát, a nukleáris elrettentéstől a kibervédelemig és a mesterséges intelligenciáig. A brit Chatham House és a transzatlanti German Marshall Fund pedig gyakran már a jogszabályok előkészítési szakaszában megjelenik a javaslataival. A befolyásnak mégis van határa, hogy a döntést a megválasztott politikus hozza meg, az intézet legfeljebb alternatívákat kínál.

Agytrösztök magyar földön az MDF-től az MCC-ig

A magyar rendszerváltás két vezető pártja, az MDF és az SZDSZ értelmiségi körben fogant. Mindkettőnek volt ideológiai arcéle és intellektuális tőkéje. Az MDF megnyerte az első választást, de a kormányzás súlya alatt nem épített intézményeket, az 1994-es vereség után pedig kispárttá zsugorodott. Az SZDSZ ellenzékbe szorult, hátországa viszont több intézményt elfoglalt, elsősorban a médiában és a kulturális életben, önálló agytröszthálózatot azonban nem hozott létre.

A magyar politikai agytrösztök aranykora 1998 után jött el. Orbán Viktor és a Fidesz kormányzását a kezdetektől a Századvég segítette, a baloldalon a Political Capital játszott központi szerepet. 2010 után a kétharmados Fidesz mögött sokasodtak az intézetek, hogy az Alapjogokért Központ, a Nézőpont, az MCC és a Danube Institute, miközben az ellenzéki oldalnak is jutott műhely a Republikon Intézet és a Policy Solutions személyében. A napi kommunikáció ugyanis csak az egyik elem, hogy hosszabb távon szükség van olyan szakemberekre, akik kidolgozzák az oktatás, az egészségügy, az adópolitika vagy a honvédelem részletes koncepcióit.

Amit Magyar Péter lebont: a 694 milliárdos alapítványi hátország

A Tisza programjának egyik sarokpontja a Fidesz-éra alapítványi vagyonának visszavétele, és ezt a kormány nem ígéretként kezeli, hanem végrehajtja. Az Országgyűlés 2026. június 15-én elfogadta az Alaptörvény tizenhatodik módosítását, amelyet a Magyar Közlöny 74. számában hirdettek ki, 2026. június 19-én. A módosítás 4. cikke hatályon kívül helyezi az Alaptörvény 38. cikkének (6) bekezdését, vagyis kihúzza a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) modelljének alkotmányos talapzatát.

Az új záró rendelkezés szerint az állam által juttatott vagyon és annak hozama az alapítvány megszűnésekor ingyenesen visszaszáll az államra, az alapítói jogokat pedig az állam gyakorolja, és az alapítványt meg is szüntetheti.

A számok érzékeltetik a tétet

A K-Monitor antikorrupciós szervezet adatbázisa szerint a Fidesz politikai céljait szolgáló alapítványok együtt mintegy 694 milliárd forintnyi eszközállományon ülnek, egy év alatt 77 milliárddal gyarapodva. A balliberális Telex 2026. május 21-i összeállítása szerint 2021 óta 36 kekva jött létre, ezek közül 21 felsőoktatási, 15 pedig más közfeladatot lát el.

A nem egyetemi alapítványokat, köztük a Fidesz szellemi hátországának zászlóshajóját, az MCC-t, a szakmai eGov Hírlevél 2026. június 14-i elemzése szerint már idén nyáron, legkésőbb július 31-ig megszüntetheti a kormány, az egyetemi kekvák kivezetése pedig 2027 augusztusáig tart.

Az MCC a történet jelképe. A Mathias Corvinus Collegium Alapítvány 2020-ban kormányrendelettel kapta meg a Mol és a Richter részvényeinek 10-10 százalékát, ezt a gazdasági Portfolio is megírta. A pakett akkori értékét a kormánykritikus hvg.hu 289 milliárd forintra tette, az alapítvány teljes vagyona pedig a K-Monitor szerint 2023-ra megközelítette az 500 milliárd forintot, kastélyokkal, üdülővel és a Libri-Bookline cégcsoporttal együtt.

A jobboldali Világgazdaság 2026 áprilisi számítása szerint idén önmagában a Mol osztalékából 24,58 milliárd forint folyna be az alapítványhoz. Hogy a tehetséggondozás és a pártpolitika mennyire összeért, azt egyetlen személy is jelzi: Orbán Balázs egyszerre volt Orbán Viktor politikai igazgatója és az MCC kuratóriumának elnöke, amit a Telex és a 444 is dokumentált.

Talpra Magyarok: a Tisza beszállt a pártalapítványi gépezetbe

A Tisza a programjában nem finomkodott, hogy a megfogalmazás szerint visszaszerzik az MCC-nek juttatott állami vagyont, és felszámolják azt a gyakorlatot, amely tehetséggondozásnak álcázva, közpénzből építi a kormánypárt ideológiai bázisát. Az MCC vezetése előbb riadót fújt, Szalai Zoltán főigazgató februári körlevelében az intézmény szétveréséről írt, a belső állománygyűlésen viszont már arról beszélt, hogy nem terveznek leépítést. A balliberális G7 mindkét megnyilvánulást rögzítette.

Ki gondolkodik a Tisza-kormány mögött?

Ha a régi agytröszt hátország eltűnik, jogos a kérdés, mi áll a helyén. Magyar Péter pártja mögött nem alakult ki önálló, folyamatosan publikáló kutatóközpont. Ez önmagában nem rendkívüli egy fiatal pártnál, hiszen egy intézet felépítése évekbe telik. Szakértői hálózata viszont van, hogy  a párt honlapján külön oldal sorolja a szakpolitikusokat, a 240 oldalas választási program pedig a kormánykritikus hvg.hu 2026. február 7-i tudósítása szerint másfél év alatt, mintegy ezer szakértő és 65 munkacsoport bevonásával készült, Tanács Zoltán koordinálásában.

A kabinet összetétele is sokatmondó. A pénzügyminiszter Kármán András a Magyar Nemzeti Bank és a második Orbán-kormány egykori államtitkára, a külügyet Orbán Anita vezeti, aki energiabiztonsági nagykövetből lett amerikai LNG-cégek, majd a Vodafone menedzsere, a gazdasági tárca élén pedig Kapitány István, a Shell volt vezetője áll. Ez technokrata kormány, tele piaci és nemzetközi tapasztalattal, viszont a párthoz lazán kötődő, intézményesült szellemi műhely nélkül.

A jobboldal ebből építi a maga ellennarratíváját. A kormányközeli Magyar Nemzet és az Ellenpont értelmezésében a Tisza valójában a Bajnai féle technokrata, megszorító modellt éleszti újra, amelyet állítólag Bod Péter Ákos és Kapitány István vázolt fel még 2023-ban. Ez a keret a hiányzó agytrösztöt rejtett, külső műhellyé minősíti át. A vád forrása erősen elkötelezett, az viszont nehezen vitatható, hogy a Tisza szellemi hátországa kevésbé átlátható, mint amilyennek egy rendszerváltást hirdető párttól elvárható volna.

A program nagy része ráadásul nem klasszikus műhelymunkából, hanem egy kérdőívből, a Nemzet Hangja konzultációból nőtt ki, amelyet a balliberális Magyar Narancs is inkább programalkotó kampányeszköznek, mint valódi konzultációnak látott. A részvétel a TISZA Világ applikáción keresztül zajlott, néhány eldöntendő kérdésről.

Kell-e egyáltalán szellemi háttér a kormányzáshoz?

Magyar Péter javaslatainak jó részét eddig semmilyen részletes elemzés nem támasztotta alá. Ide tartozik a képviselői mandátum három ciklusra rögzítése vagy a miniszterelnöki tisztség nyolc évben maximálása, amelyet egyébként ugyanez a tizenhatodik alkotmánymódosítás ki is mondott. A forradalmi tempójú törvényhozáshoz talán tényleg nem kell szilárd talapzaton álló intézet, sőt rövid távon az csak lassítana. A párt ideológiai arcéle továbbra is bizonytalan, távlati célként legfeljebb az euró bevezetése rajzolódik ki.

A történelem azt mutatja, hogy a választást karizmatikus vezető és hatékony kampány nyeri meg, az ország tartós irányításához viszont működő intézményekre is szükség van. Csakhogy az intellektuális háttér önmagában szintén nem garancia: a legjobb koncepció is megbukhat politikai akarat vagy végrehajtási képesség híján. A valódi kérdés nem az, hogy kell-e agytröszt egy kormány mögé, hanem hogy a döntéseket mennyire alapozza meg átgondolt elemzés és világos jövőkép. Hosszú távon ez különbözteti meg a rögtönzést a kormányzástól.

A Polkorrekt véleménye

Két dolog egyszerre igaz, és egyik sem hízelgő. Az előző kormány alatt a tehetséggondozás és a tudomány címkéje mögött pártpolitikai bázist építettek közpénzből, több száz milliárd forintnyi állami vagyont, Mol és Richter-részvényeket, kastélyokat tolva át olyan alapítványokba, amelyek kuratóriumában a miniszterelnök politikai igazgatója ült.

Ennek a rendszernek a felszámolása indokolt, és nem is az új kormány találmánya, az átláthatóságot évek óta számonkérte rajta az Európai Bizottság is. Idáig a Tisza védhető terepen jár.

A baj ott kezdődik, hogy a régi gépezet lebontása mellé nem épül látható, számonkérhető szellemi motor. Egy kérdőív és egy kampányidőben összerakott szakértői névsor nem pótol egy nyíltan publikáló, a kormánnyal is vitázni képes műhelyt. A kisembernek pedig nem mindegy, hogy a róla szóló döntések, az adójától az egészségügyéig, megalapozott elemzésből vagy a napi politikai lendületből születnek-e. A 694 milliárd forintot most visszaveszi az állam. Hogy okosabb döntések születnek-e belőle, az innentől nem a vagyonon, hanem azon múlik, hajlandó-e Magyar Péter végre kívülről is megméretni a saját ötleteit. Eddig erre nem sok jel mutat.