Debreceni közgyűlés hátrébb sorolják a lakosság hangját

A debreceni közgyűlés június 25-én szigorította azokat a szabályokat, amelyek megszabják, mikor és hogyan szólalhatnak meg az ülésen a város lakói. A fideszes többség úgy döntött, hogy a lakossági hozzászólásokat ezentúl az ülés legvégére teszi, oda, ahol a képviselők már feltették a saját kérdéseiket.

A közmeghallgatásokon pedig új feltétel lesz a felszólalási jegy, amelyet csak név és lakcím megadásával állítanak ki.A haon.hu és a Debreceni Nap szerint a városvezetés a hatékonyságra és az átláthatóságra hivatkozott, a független Debriciner viszont a társadalmi részvétel komoly szűkítéséről írt.

Mit változtatott a debreceni közgyűlés?

A részletek beszédesek. Az új rend szerint a lakosok csak egyetlen alkalommal, legfeljebb három percben szólalhatnak fel, kizárólag helyi közügyben, egyedi vagy hatósági ügyben nem. A teljes keret továbbra is harminc perc marad, a hozzászólási szándékot pedig előzetesen, írásban kell jelezni. A közmeghallgatásokat ezentúl közgyűlési napokon, munkaidő után tartják, és legalább hét nappal korábban hirdetik meg. A felvetésekre a helyszínen vagy tizenöt napon belül kell választ adni, a képviselők pedig egyperces reakcióval felelhetnek.

Az előterjesztő Papp László polgármester szerint az elmúlt ciklusban elszaporodtak a napirendtől eltérő, sokszor az önkormányzat hatáskörén kívül eső felszólalások. A Debriciner azonban rámutatott, hogy ugyanaz a saláta-előterjesztés az alpolgármesterek fizetésének két és félszeresére emelését is tartalmazta.

A lap szerint az ötlet hátterében egy képviselői panasz állt, amely szerint a lakossági hozzászólók között feltűnően sok az ellenzékhez köthető szereplő. A leggyakrabban felszólalók sorában valóban ott voltak ellenzéki politikusok és civil szervezetek tagjai. A háttérben ott a választás utáni helyzet is: két alpolgármester, Barcsa Lajos és Széles Diána a Tisza jelöltjeivel szemben maradt alul, a mandátumát viszont megtartotta.

Kit szorít ki a debreceni közgyűlés rendje?

A változás a hétköznapi panaszost sújtja a leginkább. A csütörtöki ülésen például Papp Anikó debreceni lakos a városvezetéssel folytatott párbeszéd hiányát és egy elhúzódó kereszteződés-átépítést hozott szóba, és kitért a megélhetési árakra is.

Az ilyen felszólalónak a jövőben az ülés legvégén, három percben kell elmondania a baját, miután a képviselők már végeztek. A név és lakcím megadásához kötött felszólalási jegy ráadásul belépési küszöböt emel az elé, aki nyilvánosan szeretne kérdezni.

Korábban a kizárólag online, gyakorlatilag közönség nélkül megtartott közmeghallgatásokon sokszor szinte senki nem vett részt. A Debriciner felidézte, hogy egy 2023 végi, a Nemzeti Oltóanyaggyár ügyében tartott online fórumon egyetlen érdeklődő sem jelent meg.

A minta nem egyedi. Néhány hete a Debreceni Egyetem a város emblematikus Egyetem terét tervezte átépíteni a helyiek megkérdezése nélkül, a kifogásolt online kérdőív pedig a bírálók szerint irányított kérdéseket tartalmazott. A tiltakozás hatására végül meghátráltak. Tompa Enikő tiszás országgyűlési képviselő szerint a döntéshozók a debreceniek megkérdezése nélkül akarták átalakítani a város egyik jelképét. A városban tehát egyszerre szűkül a fórum az ülésteremben, és marad erőtlen a párbeszéd a nagy beruházásoknál.

A Polkorrekt véleménye

A demokrácia nem attól lesz gördülékeny, hogy a végére tolják és stopperrel mérik a polgár szavát. Ha egy lakos csak három percet kap az ülés legvégén, miután a képviselők kibeszélték magukat, az nem hatékonyság, hanem kényelmes elnémítás. A Polkorrekt szerint a debreceni közgyűlés nem felszólalási jeggyel, hanem valódi, idő és témakorlát nélküli meghallgatással szolgálná a polgárt. A városvezetés hangja amúgy is sokszorosan túlharsogja a padsorokból feltett kérdést.