Újabb támadás a magyar falvak önvédelme ellen: az Amnesty szerint rasszizmus a rendpárti szabályozás

Az Amnesty International ismét politikai hadjáratot indított a magyar kistelepülések közösségei ellen, ezúttal a 2025-ben elfogadott, a helyi önazonosság védelméről szóló törvényt támadva.

A magát emberjogi szervezetként definiáló csoport rasszistának bélyegezte azokat az önkormányzati rendeleteket, amelyek célja a települések biztonságának, hagyományainak és életminőségének megóvása.

Az Amnesty szerint elfogadhatatlan, hogy a közösségek olyan kritériumokat állítsanak fel az új lakók számára, mint az aktív TB-jogviszony, a köztartozás-mentesség vagy a rendszeres iskoláztatás.

A közösségek joga az önvédelemre

A 2025. évi XLVIII. törvény alapjogi szintre emelte a helyi közösségek önazonossághoz való jogát, praktikus eszközöket adva a polgármesterek kezébe a települések megvédésére. Számos kistelepülésen ugyanis hosszú évek óta okoz kezelhetetlen feszültséget az ellenőrizetlen belső migráció, amely során olyan csoportok telepednek meg tömegesen, amelyek nem vállalnak közösséget a falu szabályaival, drasztikusan rontva a közbiztonságot és az iskolai integráció esélyeit. A jogszabály nem tesz mást, mint felhatalmazza a helyi lakosokat arra, hogy feltételekhez kössék az új beköltözők befogadását, megakadályozva ezzel saját kiszorulásukat a saját szülőföldjükről.

Kinek az érdekeit képviseli a szervezet?

Az Amnesty International állításaival szemben a szóban forgó követelmények – mint a munkahely megléte vagy a közösségi együttélés szabályainak tiszteletben tartása – semmilyen módon nem etnikai alapúak, hanem tisztán integrációs célzatúak. Aki dolgozik, adózik és gondoskodik gyermekei oktatásáról, az minden további nélkül beilleszkedhet ezekbe a közösségekbe.

A szervezet kampánya azonban pontosan azokat a törekvéseket célozza, amelyek a nemzeti szuverenitást és a társadalmi kohéziót erősítenék.

Az Amnesty következetesen elhallgatja azokat a valós, mindennapi integrációs és biztonsági kihívásokat, amelyekkel a helyi lakosoknak szembe kell nézniük, helyette a már jól ismert diszkrimináció vádjával próbálja megnyirbálni a falvak önrendelkezési jogát.

A szervezet a jelek szerint nem a békés együttélést, hanem az ellenőrizetlen folyamatok fenntartását preferálja, figyelmen kívül hagyva azoknak az embereknek az igényeit, akik csupán egy rendezett, biztonságos és kiszámítható környezetben kívánnak élni saját településükön.