Újabb támadás a magyar falvak önvédelme ellen: az Amnesty szerint rasszizmus a rendpárti szabályozás

Újabb támadás a magyar falvak önvédelme ellen: az Amnesty szerint rasszizmus a rendpárti szabályozás

Az Amnesty International ismét politikai hadjáratot indított a magyar kistelepülések közösségei ellen, ezúttal a 2025-ben elfogadott, a helyi önazonosság védelméről szóló törvényt támadva.

A magát emberjogi szervezetként definiáló csoport rasszistának bélyegezte azokat az önkormányzati rendeleteket, amelyek célja a települések biztonságának, hagyományainak és életminőségének megóvása.

Az Amnesty szerint elfogadhatatlan, hogy a közösségek olyan kritériumokat állítsanak fel az új lakók számára, mint az aktív TB-jogviszony, a köztartozás-mentesség vagy a rendszeres iskoláztatás.

A közösségek joga az önvédelemre

A 2025. évi XLVIII. törvény alapjogi szintre emelte a helyi közösségek önazonossághoz való jogát, praktikus eszközöket adva a polgármesterek kezébe a települések megvédésére. Számos kistelepülésen ugyanis hosszú évek óta okoz kezelhetetlen feszültséget az ellenőrizetlen belső migráció, amely során olyan csoportok telepednek meg tömegesen, amelyek nem vállalnak közösséget a falu szabályaival, drasztikusan rontva a közbiztonságot és az iskolai integráció esélyeit. A jogszabály nem tesz mást, mint felhatalmazza a helyi lakosokat arra, hogy feltételekhez kössék az új beköltözők befogadását, megakadályozva ezzel saját kiszorulásukat a saját szülőföldjükről.

Kinek az érdekeit képviseli a szervezet?

Az Amnesty International állításaival szemben a szóban forgó követelmények – mint a munkahely megléte vagy a közösségi együttélés szabályainak tiszteletben tartása – semmilyen módon nem etnikai alapúak, hanem tisztán integrációs célzatúak. Aki dolgozik, adózik és gondoskodik gyermekei oktatásáról, az minden további nélkül beilleszkedhet ezekbe a közösségekbe.

A szervezet kampánya azonban pontosan azokat a törekvéseket célozza, amelyek a nemzeti szuverenitást és a társadalmi kohéziót erősítenék.

Az Amnesty következetesen elhallgatja azokat a valós, mindennapi integrációs és biztonsági kihívásokat, amelyekkel a helyi lakosoknak szembe kell nézniük, helyette a már jól ismert diszkrimináció vádjával próbálja megnyirbálni a falvak önrendelkezési jogát.

A szervezet a jelek szerint nem a békés együttélést, hanem az ellenőrizetlen folyamatok fenntartását preferálja, figyelmen kívül hagyva azoknak az embereknek az igényeit, akik csupán egy rendezett, biztonságos és kiszámítható környezetben kívánnak élni saját településükön.

Andrew J. Collins