Vegyes kép: Magyar egyetemek a 2027-es QS-világranglistán

Vegyes kép: Magyar egyetemek a 2027-es QS-világranglistán

A legfrissebb Quacquarelli Symonds (QS) World University Rankings 2027-es kiadása kihívásokkal teli évet mutat a magyar felsőoktatás számára.

A listára felkerült tíz magyar intézmény közül hat pozíciója romlott, háromé stagnált, és mindössze egy egyetemnek sikerült javítania a korábbi eredményén.

ELTE: Visszavette a vezető helyet

Az idei rangsor egyik legfontosabb változása, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) újra Magyarország legjobban rangsorolt intézménye. Bár az ELTE az 584. helyről az 595.-re csúszott vissza, így is megelőzte a tavalyi listavezetőt, a Debreceni Egyetemet, amely az 563. helyről a 600. helyre esett vissza. A dobogó harmadik fokát a Szegedi Tudományegyetem őrizte meg, amely globálisan az 597.-ről a 633. helyre került.

  • Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE): 595. hely
  • Debreceni Egyetem: 600. hely
  • Szegedi Tudományegyetem: 633. hely
  • Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem: 751–760. hely
  • Pécsi Tudományegyetem: 791–800. hely
  • Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem: 1001–1200. hely
  • Széchenyi István Egyetem: 1001–1200. hely
  • Óbudai Egyetem: 1001–1200. hely
  • Pannon Egyetem: 1001–1200. hely (ez az egyetlen intézmény, amely javított a korábbi pozícióján)
  • Miskolci Egyetem: 1401+ hely

A listán egyedül a Pannon Egyetem ért el pozitív elmozdulást, amely az 1201–1400-as kategóriából az 1001–1200-as sávba lépett előre.

Erősségek és fejlesztendő területek

A QS módszertana szerint a magyar intézmények továbbra is az nemzetközi kutatási együttműködésekben teljesítenek a legjobban. Az ELTE ebben a kategóriában a 293. helyet érte el globálisan. A munkáltatói hírnév tekintetében a BME, a diplomások elhelyezkedési esélyeit nézve pedig az ELTE érte el a legjobb magyar eredményeket.

A jelentés ugyanakkor rámutatott a jelentős hiányosságokra is:

  • Kutatási hatás és tudományos hírnév: Egyetlen magyar egyetem sem tudott bekerülni a legjobb 600 közé a kutatási idézettségek tekintetében, ami jelzi a magyar kutatások nemzetközi láthatóságának korlátait.
  • Nemzetközi oktatói állomány: Ebben a kategóriában egyetlen hazai intézmény sem érte el a világ legjobb 800 helyezését.
  • Nemzetközi hallgatók: Bár a Pécsi és a Debreceni Egyetem a top 300-ban szerepel a külföldi hallgatók arányát tekintve, az összesített rangsorban ez a mutató romlott a legtöbbet.

A hazai felsőoktatás előtt álló fő feladat a jövőben a tudományos elismertség növelése, a kutatások hatásfokának javítása, valamint a nemzetközi oktatói gárda arányának növelése lesz.

Farkas Eszter