Kereset az Integritás Hatóság elnöke ellen: Az Állami Számvevőszék kezdeményezte Biró Ferenc felmentését

Komoly jogi és politikai feszültséget generált a hazai közéletben az Állami Számvevőszék legújabb lépése, amellyel hivatalosan is kezdeményezte az Integritás Hatóság első emberének elmozdítását a pozíciójából.

Az Állami Számvevőszék elnöke a Fővárosi Törvényszékhez fordult, keresetében kérve Biró Ferenc elnöki tisztségének azonnali megszüntetését. A drasztikus intézkedés közvetlen előzménye egy súlyos vádakat tartalmazó ügyészségi vádirat, amely bűncselekmények elkövetésével gyanúsítja az uniós források tisztaságáért felelős szervezet vezetőjét.

Ügyészségi vádirat hivatali visszaélés és okirat-hamisítás miatt

A jogi eljárás megindításának hátterében a Központi Nyomozó Főügyészség határozott fellépése áll, amely a Pesti Központi Kerületi Bíróságon nyújtotta be a hivatalos vádiratot Biró Ferenc ellen. A vádhatóság nem kisebb súlyú cselekményekkel, mint hivatali visszaéléssel, valamint közokirat-hamisítással vádolja az Integritás Hatóság elnökét. Az ügyészség korábbi tájékoztatása alapján a vizsgálatok során feltárt jogsértések nem csupán elvi jellegűek, hanem komoly anyagi következményekkel is jártak, a vád szerint ugyanis a cselekményekkel több mint száznegyvenmillió forintos vagyoni hátrány érhette a hatóságot.

Az Állami Számvevőszék a lépését az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló 2022. évi XXVII. törvény szigorú paragrafusaival indokolta. A hatályos jogszabályi környezet egyértelműen kimondja, hogy az ilyen jellegű korrupciós és hivatali bűncselekmények miatti ügyészségi vádemelés olyan kizáró körülménynek minősül, amely összeegyeztethetetlen a tisztség további betöltésével.

Fontos jogi kitétel azonban, hogy magának a jogviszonynak a tényleges megszüntetéséről és az elnök felmentéséről nem a Számvevőszék, hanem a Fővárosi Törvényszék hivatott majd végső döntést hozni.

Koncepciós eljárás vagy valós bűncselekmények

Biró Ferenc a nyilvánosság előtt határozottan és indulatosan visszautasította az ügyészség által megfogalmazott vádakat. Az Integritás Hatóság elnöke szerint a személye ellen indított eljárás teljes mértékben politikai indíttatású, és a klasszikus koncepciós perek jegyeit viseli magán. Álláspontja szerint a kormányzat részéről tapasztalható ellehetetlenítési kísérlet hátterében az áll, hogy az irányítása alatt álló hatóság a feladatát komolyan véve, ténylegesen és mélyrehatóan fel kívánta tárni a rendszerszintű korrupciógyanús ügyeket.

Az elnök legutóbbi nyilatkozataiban hangsúlyozta, hogy továbbra is feltétlenül bízik a magyar igazságszolgáltatási rendszer függetlenségében, és meggyőződése, hogy a független bíróság előtt be tudja majd bizonyítani ártatlanságát, mivel semmilyen jogsértést nem követett el. Független elemzők ugyanakkor rámutattak, hogy Biró Ferenc hirtelen és intenzív nyilvános megszólalásai mögött egyfajta kommunikációs stratégia is meghúzódhatott, amellyel igyekezett proaktívan megelőzni az ügyészség vádemelésről szóló, vélhetően amúgy is menetrendszerű bejelentését.

Bővülő jogkörök a politikai csatározások árnyékában

A vezető körül kialakult súlyos jogi konfliktus különösen kényes időpontban érte a szervezetet, ugyanis a közelmúltban benyújtott, az uniós források felszabadítását célzó törvénycsomag radikálisan kibővítené az Integritás Hatóság eddigi jogosítványait és ellenőrzési potenciálját. A tervezett szabályozás értelmében a hatóság a jövőben közvetlen és teljes körű hozzáférést kapna a legfontosabb állami nyilvántartásokhoz, és jogkört kapna a hivatalos vagyonnyilatkozatok valóságtartalmának tételes ellenőrzésére is.

A törvénytervezet emellett olyan erős eszközöket adna a szervezet kezébe, amelyekkel közvetlenül beavatkozhatna a megkérdőjelezhető tisztaságú közbeszerzési eljárásokba, és szabálytalanság gyanúja esetén akár ideiglenesen fel is függeszthetné a kifogásolt állami beszerzéseket. Az új jogszabályi keretek között az Integritás Hatóság arra is jogosultságot szerezne, hogy amennyiben az ügyészség egy korrupciós ügyben megszüntetne egy nyomozást vagy elutasítana egy feljelentést, úgy a hatóság bírósági úton, önállóan kezdeményezhetné az eljárás kötelező folytatását. A szervezet jövőbeli hatékonyságát és hitelességét mindenesetre alapjaiban határozza majd meg, hogy a Fővárosi Törvényszék miként dönt az elnök hivatali sorsáról.