Nem kér a reformból a közjegyzői kamara: Éles ellenállás fogadja a Tisza-kormány terveit

Komoly szakmai és politikai feszültség körvonalazódik az igazságszolgáltatásban, miután a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) nyíltan szembehelyezkedett a Tisza-kormány átalakítási szándékaival.

Magyar Péter kabinetje a radikális reformok jegyében megnyirbálná a közjegyzők hatásköreit, ám a szakmai szervezet szerint a tervezett lépések nemcsak a rendszert borítanák fel, de az adófizetőknek is súlyos milliárdokba kerülnének.

Olcsóbb eljárások és piaci verseny: Ezt tervezi a kormány

A kormányváltás után négy hónappal bemutatott, 240 oldalas „A Működő és emberséges Magyarország alapjai” című kormányprogram az igazságszolgáltatás teljes spektrumát átrajzolná. A dokumentum a bírák és ügyészek bérrendezése mellett a közjegyzői hálózatot is alapjaiban bolygatná meg.

A kormány legfőbb célkitűzései a területen:

• A feladatok kiszervezése: Egyes közjegyzői hatásköröket a bíróságokhoz, másokat a kormányhivatalokhoz telepítenének át.
• Díjcsökkentés: Felső korlátot vezetnének be a közjegyzői tevékenység díjazására az olcsóbb ügyintézés érdekében.
• A létszámstop eltörlése: Megszüntetnék a közjegyzőségek számának jelenlegi korlátozását, hogy piaci versenyt teremtsenek.

A kamara szerint az adófizetők innák meg a levét

A MOKK vezetése már személyesen is egyeztetett Görög Márta igazságügyi miniszterrel, és az Index megkeresésére egyértelművé tette: nem értenek egyet a hatáskörök elvonásával. A kamara emlékeztetett, hogy a közjegyzők magasan képzett, 10–20 éves tapasztalattal rendelkező, teljes anyagi felelősséggel tartozó jogászok, akik évente egymillió ügyben tehermentesítik a bíróságokat – ráadásul mindezt állami támogatás nélkül teszik.

A szervezet szerint a feladatok bíróságokhoz és kormányhivatalokhoz helyezése katasztrofális következményekkel járna, mivel ezek a szervek már most is túlterheltek, a hivatalokban ráadásul gyakran nem is jogászok intézik az ügyeket.

Az állam számára jelentős többletköltséggel járna a feladatok átvétele: új munkatársakat kellene felvenni és képezni, ki kellene építeni a rendszereket, ráadásul az államnak kellene állnia a számlát az esetleges műhibák utáni kártérítésekért is. A közjegyző személyes anyagi érdekeltsége a gyors ügyintézés kulcsa, ami az állami szférában hiányzik.

A díjak maximálása kapcsán a kamara rámutatott egy erős ellentmondásra: a közjegyzői díjakat jelenleg is miniszteri rendelet maximalizálja, és azok már most is jóval alacsonyabbak, mint a bírósági illetékek.

Példa a költségek alakulására (egy 50 millió forintos hagyatéki ügy esetén):

• Elsőfokú bírósági illeték: A 2025-ös emelések után 2 789 500 Ft (a korábbi 1,5 milliós plafon eltörlése óta).
• Közjegyzői eljárási díj: Mindössze 160 000 – 200 000 Ft között mozog (készkiadásoktól függően).

Elnéptelenedő vidék: Újabb szolgáltatás tűnhet el

A MOKK a létszámkorlátozás eltörlését és a székhelyek számának növelését is veszélyes iránynak tartja. Jelenleg az országban 313 közjegyzői székhely és 494 közjegyzőhelyettes működik. Mivel a 2000-es évek óta a közjegyzői okiratok száma 60%-kal, a hitelesítéseké pedig 75%-kal csökkent, az irodák jelentős része már most is a túlélésért küzd.

A kamara figyelmeztet: ha teljesen szabaddá teszik a piacot, a vidéki régiókban a hivatalok nem fognak tudni megélni az alacsony ügyforgalomból. Ez azt eredményezné, hogy a kisboltok, a bankfiókok és a posták után a közjegyzői szolgáltatások is eltűnnének a kistelepülésekről, ami tovább rontaná a vidéki lakosság esélyegyenlőségét.