Brüsszeli győzelmi jelentés: Életbe lépett a vitatott migrációs paktum az Európai Néppárt örömére

Életbe lépett az Európai Unió új migrációs paktuma, amely alapjaiban forgatja fel a tagállamok eddigi önálló bevándorláspolitikáját.

A Magyarországon a Tisza Pártot is soraiban tudó Európai Néppárt valóságos sikersztoriként és a határvédelem megerősítéseként ünnepelte a fordulatot. Lena Düpont, a pártcsalád belügyi szóvivője kijelentette, hogy a huszonhétféle különböző nemzeti stratégia kora lejárt, mivel a migráció közös európai kihívás, amelyre most végre egységes válasz született. A hivatalos dicshimnuszokból azonban módszeresen kimarad az a korántsem elhanyagolható tény, hogy a döntési jogkörök túlnyomó része ezzel végérvényesen Brüsszel kezébe kerül.

A kötelező szolidaritási kvóta és a pénzügyi büntetések

Az új szabályozás értelmében a tagországoknak egyetlen központi forgatókönyvhöz kell igazodniuk, és kötelező jelleggel bevezetik a szolidaritási kvóta intézményét. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a migrációs nyomásnak leginkább kitett dél-európai államokból a bevándorlókat automatikusan szétosztják a többi uniós tagállam között. Azok a kormányok, amelyek nem hajlandóak önként részt venni a kötelező elosztásban, súlyos pénzügyi hozzájárulást, lényegében büntetést kötelesek fizetni minden egyes elutasított menedékkérő után. A választási lehetőség így a nemzeti szuverenitás kárára kizárólag a befogadásra vagy a fizetésre szűkül.

Brüsszeli kegy dönti el a krízishelyzetet

Bár a paktum elvileg biztosít mentességet a kvóta alól bizonyos rendkívüli helyzetekben, annak megítélése, hogy mi számít valódi válságnak, kizárólag az Európai Bizottság hatásköre marad. Lengyelország például az ukrán menekültek nagy száma és a fehérorosz határon tapasztalható feszültség miatt idén haladékot kapott, ám ezt a kedvezményt Brüsszel egy év múlva újra felülbírálja. A bírálók szerint emiatt nehéz valódi szolidaritásról beszélni, ráadásul a paktum teljesen figyelmen kívül hagyja a 2015-ös válság tanulságait. Az Angela Merkel nevéhez fűződő egykori befogadási kultúra negatív társadalmi következményeit ugyanis ma már Párizs és Berlin utcáin is világosan látni, és sokan igazságtalannak tartják, hogy a nyugati nagyhatalmak akkori hibáinak árát most a közép-európai államokkal fizettetnék meg.

A magyar ellenállás és a Tisza Párt körüli kérdőjelek

Magyarország, Szlovákia és Lengyelország társadalma és kormánya kezdettől fogva határozottan elutasította a migráció mindegyik formáját, és a fizikai határzárak megerősítésével védekezett az illegális határátlépések ellen. Emiatt a hazai politikai porondon komoly kérdéseket vet fel az új uniós szabályozás, különösen a Tisza Párt szerepvállalása kapcsán. Egyelőre semmilyen hivatalos információ nem látott napvilágot arról, hogy a párt európai parlamenti csatlakozásakor tettek-e bármilyen háttéralkut vagy ígéretet a migrációs paktum magyarországi végrehajtására a befagyasztott uniós források feloldásáért cserébe. Erről a kérdésről egyelőre Magyar Péter és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is mélyen hallgat.