Vizsgálat indulhat a korábbi kormányzati elit tagjai ellen az eltűnt uniós források miatt

Komoly jogi következményekkel nézhetnek szembe az Orbán-kormány egykori vezető tisztségviselői, amennyiben eljárás indul ellenük a milliárdos tételt kitevő, gyanús körülmények között köddé vált európai uniós támogatások ügyében.

Biró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke a Politico című brüsszeli lapnak adott nyilatkozatában megerősítette, hogy a hatóság asztalán számos olyan bűnügyi akta fekszik, amelyek alapján reális esély mutatkozik a magas rangú politikusok megvádolására.

A szervezet elsődleges célja, hogy az illegálisan külföldre menekített vagyonszereket felkutassa és visszajuttassa a hazai költségvetésbe. Bár a hatóság vezetője konkrét neveket nem említett a miniszterelnök közvetlen környezetéből, a feltárt visszaélések volumene így is rendkívül súlyos képet fest az elmúlt időszak pénzköltéseiről.

Túlárazott közbeszerzések és a gyanús milliárdok útja

Az uniós források biztonságos és jogszerű felhasználását felügyelő hatóság vizsgálatai rávilágítottak egy rendszerszintű problémára, amely szerint mindössze három kiemelt vállalat tarolt a kormányzati áru- és szolgáltatásbeszerzési pályázatokon.

A megkötött szerződések értékeit a gyanú szerint mesterségesen, jelentős mértékben felülértékelték.

Az Integritás Hatóság adatai szerint az állam az elmúlt négy évben megközelítőleg 10 milliárd eurónyi összeget juttatott ennek a szűk vállalkozói körnek, a szóban forgó cégek pontos megnevezését azonban a nemzetközi sajtóban egyelőre nem hozták nyilvánosságra.

Információdömping és az új vezetéssel való együttműködés kérdései

A felügyeleti szerv az évek során hatalmas adatbázist és komoly bizonyítékokat halmozott fel a rendellenes pénzmozgásokról. Biró Ferenc jelezte, hogy a nemrégiben hivatalba lépett Tisza-kormány részéről eddig még nem történt megkeresés a hatóság felé az intézményközi kooperáció részleteit illetően.

Az Integritás Hatóság mindenesetre készen áll az együttműködésre, és a jövőbeli szervezeti keretektől, valamint a vagyonvisszaszerzésre kijelölt ügynökség hatáskörétől függően dönt majd arról, hogy a birtokában lévő terhelő információkat saját hatáskörben kezeli-e, vagy átadja a nyomozó hatóságoknak.