Belháború a Tisza-párt háza táján: Összecsapott a radikális és a mérsékelt szárny a tisztogatások miatt
Komoly belső feszültségek és strukturális ellentétek nehezítik a Magyar Péter által vezetett Tisza-kormány működését.
A belső viták gyújtópontját az a kérdés képezi, hogy a kabinetnek milyen tempóban és radikalizmussal kellene leszámolnia az előző Országgyűlés időszakában megválasztott közjogi méltóságokkal, valamint a korábbi kormányzati éra tisztviselőivel.
A kormányon belül jelenleg két, egymással élesen szembenálló platform alakult ki. A radikális szárnyat Ruff Bálint vezeti, aki bármi áron, akár súlyos államigazgatási zavarok kockáztatása mellett is azonnal elmozdítaná a pozíciójukból a korábbi rendszerhez köthető figurákat.
Ezzel szemben a mérsékelt vonalat Tarr Zoltán csoportja képviseli, akik határozottan ellenzik ezt a fajta drasztikus eljárásmódot, mivel meggyőződésük szerint a fejetlen tisztogatás súlyos kormányzati és működési problémákat idézhet elő.
Bár a belső erőviszonyok jelenleg Magyar Péter és Ruff Bálint javára döntötték el a kérdést – így a radikálisabb álláspont érvényesül -, a mérsékeltek egyelőre kénytelenek meghátrálni. Ennek ellenére a háttérben abban bíznak, hogy a gyakorlati tapasztalatok és az idő végül az ő megfontoltabb megközelítésüket fogja igazolni.
Nemzetközi jogi falakba ütközhet Magyar Péter Alaptörvény-módosítása
Magyar Péter június 1-jén harangozta be azt a „nem személyre szabott” Alaptörvény-módosítási tervet, amelynek elsődleges célja több kiemelt közjogi méltóság és állami tisztségviselő elmozdítása a hivatalából. Ez a politikai stratégia azonban könnyen zátonyra futhat az Európa Tanács két kiemelt jogi fóruma, a Velencei Bizottság és a Miniszteri Bizottság előtt folyamatban lévő magyarországi eljárások miatt.
A kormányzati szándéknak komoly nemzetközi jogi akadályai vannak, ugyanis az Európa Tanács Velencei Bizottsága az európai alkotmányos alapértékek mentén vizsgálja és véleményezi az államfő politikai indíttatású eltávolítására irányuló kormányzati törekvéseket. Ezzel párhuzamosan az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága a híres, 2016-os strasbourgi Baka-ügyben született ítélet végrehajtásának felügyelete keretében júniusban értékeli, hogy a magyar kormány biztosított-e megfelelő jogorvoslatot arra az esetre, ha a legfelsőbb bírói vezetők megbízatását idő előtt megszüntetik.
Sulyok Tamás köztársasági elnök megelégelve a politikai nyomásgyakorlást, május 29-én hivatalosan is a Velencei Bizottsághoz fordult.
Az államfő közleménye szerint az eltávolítását követelő, politikai színezetű felszólítások az Alaptörvény alapján értelmezhetetlenek, súlyosan veszélyeztetik a hatályos alkotmányos rendet, valamint hátrányosan érintik az elnöki intézmény legitim működését és tekintélyét.
Bár a Velencei Bizottság állásfoglalásainak nincs közvetlen jogi kötőerejük és formálisan ajánlásnak tekintendők, jelentős politikai súlyuk van, hiszen az uniós szervek a jogállamisági eljárások és országértékelések során kiemelten mérik ezek betartását. Egy esetleges negatív bizottsági vélemény önmagában ugyan nem von el forrásokat, de alapjaiban erősítheti meg az uniós intézmények Magyarországgal szembeni pénzügyi és jogi szankcióinak érvrendszerét.
Kudarcba fulladt a "Sulyok-terv", szétcsúszott a Miniszterelnökség irányítása
A kiszivárgott médiaértesülések szerint a kormányzati gépezetben egyre nagyobb a káosz, a belső koordinációért felelős Ruff Bálint pedig nehezen birkózik meg a feladataival. A hírek szerint a Miniszterelnökség környékén mindennaposak a hangos viták, az irányítás kezd szétcsúszni, és a felsővezetői alkalmasság kérdése is felmerült, mivel Ruff képtelen hat-hét embernél több munkáját összefogni.
A feszültséget tovább fokozza, hogy a Tisza-kormány eredeti tervei teljes kudarcot vallottak, ugyanis Sulyok Tamás államfőt sem Magyar Péter, sem Ruff nem tudta lemondásra kényszeríteni.
Ebbe a lépésbe korábban őszintén bíztak, a sikertelenségért pedig most egymást okolják a felek.
A kapkodás mögött komoly időprés áll, ugyanis a kormány belső köreiben azzal számolnak, hogy legkésőbb jövő nyártól vagy ősztől elkerülhetetlenné válnak a népszerűtlen, Brüsszel által előírt megszorítások és intézkedések, amelyek jelentős politikai kárt okozhatnak a Tiszának. Emiatt szerették volna még az idén radikálisan letudni az úgynevezett "Fidesz-problémát", és őszre az állami szféra teljes "fidesztelenítésével" végezni akartak. Ezt követően újraindították volna a választási kampányt, amely egy nagyszabású „Tavaszi szél országjárással” tetőzött volna be.
Ezt az ütemtervet azonban teljesen keresztülhúzta az a realitás, hogy a kormányzatnak valójában nem volt kidolgozott, működőképes terve a rendszerváltásra, valamint a hatályos Alaptörvény szerinti intézményrendszer és a független állami szervek azonnali felszámolására. Ez a stratégiai botladozás pedig egyre mélyebb belső harcokat generál a kormányzat teljes hálózatában és a Ruff-féle Miniszterelnökség hátországában.
