Áttörés Brüsszelben: Magyarország feloldotta az ukrán katonai támogatás vétóját

Magyarország hivatalosan is feloldotta korábbi vétóját az Európai Békekeret (EPF) keretében Ukrajnának szánt 6,6 milliárd eurós katonai támogatási csomaggal szemben – írta a KyivPost.

A döntést, amely jelentős elmozdulást jelez a kormány külpolitikájában, a Magyar Péter vezette kabinet a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak rendezésével összefüggésben hozta meg.

A két éve húzódó blokád feloldása mögött intenzív szakértői tárgyalások állnak.

A Magyar Péter miniszterelnök által június elején bejelentett megállapodás értelmében Ukrajna garanciát vállalt a magyar kisebbség oktatási, kulturális és nyelvhasználati jogainak visszaállítására és bővítésére.

A miniszterelnök a nemzeti összetartozás napja kapcsán tett nyilatkozatában hangsúlyozta, a magyar fél elvárja, hogy az ukrán kormány a megállapodás részleteit mielőbb átültesse a jogrendjébe. A megállapodásnak köszönhetően a kárpátaljai diákok újra magyar nyelven tanulhatnak, használhatják anyanyelvüket az iskolai kommunikációban, és a jövőben magyar nyelv és irodalomból is tehetnek érettségi vizsgát.

Zöld utat kapnak az uniós csatlakozási tárgyalások

A vétó feloldása nemcsak a katonai segélyt teszi lehetővé, de elhárította az akadályt Ukrajna EU-s csatlakozási tárgyalásai elől is. Brüsszeli források szerint az Európai Unió még ebben a hónapban kormányközi konferenciát hív össze, hogy hivatalosan is megnyissa az első csatlakozási klasztert, amely a jogállamisági és igazságügyi reformokat foglalja magában.

Bár a 6,6 milliárd eurós csomag megnyitása fontos lépés, a magyar kormány továbbra is óvatos a gyorsított csatlakozással kapcsolatban. Magyar Péter jelezte: Magyarország nem támogatja a kapkodást, és amennyiben Ukrajna a következő 10-15 évben teljesíti a szükséges 33 csatlakozási fejezetet, a végső döntést egy kötelező érvényű népszavazáson a magyar választók fogják meghozni.

Légvédelem: a legfontosabb prioritás

A felszabaduló források kritikus fontosságúak Kijev számára. Az ukrán külügyminisztérium tájékoztatása szerint a támogatást elsősorban a légvédelmi képességek – köztük a Patriot rendszerek és az elfogórakéták – bővítésére kívánják fordítani. Az elmúlt hetekben Oroszország fokozta a ballisztikus rakétatámadásokat, ami miatt az ukrán vezetés számára a légtérvédelem kérdése a túlélést jelenti.