„Nincs több ingyenélés” – Az amerikai védelmi miniszter hadikiadások növelésére és Kína feltartóztatására szólította fel ázsiai szövetségeseit

„Nincs több ingyenélés” – Az amerikai védelmi miniszter hadikiadások növelésére és Kína feltartóztatására szólította fel ázsiai szövetségeseit

Riadót fújt a Pentagon Kína történelmi léptékű katonai fegyverkezése miatt. Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter a Szingapúrban megrendezett Shangri-La Dialóguson – Ázsia legfontosabb biztonságpolitikai fórumán – kijelentette:

Washington elvárja ázsiai szövetségeseitől, hogy a GDP-jük 3,5 százalékára emeljék védelmi kiadásaikat.

Az amerikai üzenet egyértelmű: Donald Trump adminisztrációja véget vet annak a korszaknak, amelyben Amerika finanszírozta a gazdag nemzetek védelmét.

Kevesebb konferencia, több hadihajó és tengeralattjáró

Hegseth beszédében hangsúlyozta, hogy Kína agresszív regionális terjeszkedése és katonai infrastruktúrájának fejlesztése jogos aggodalomra ad okot. Figyelmeztetett, hogy a Csendes-óceáni térség egyoldalú dominanciája felborítaná a globális erőegyensúlyt.

„Kevesebb Shangri-La, több hadihajó, több tengeralattjáró” – fogalmazott nyers őszinteséggel a Pentagon főnöke, jelezve, hogy a régiónak üres konferenciák helyett valódi védelmi képességekre van szüksége.

„Partnerekre van szükségünk, nem pedig protektorátusokra. Csak akkor beszélhetünk erős szövetségről, ha mindenkinek vásárra áll a bőre. Nincs több ingyenélés.”

Miközben az Egyesült Államok 1500 milliárd dolláros beruházást tervez saját haderejébe, Hegseth dicsérettel illette Dél-Korea, a Fülöp-szigetek, Ausztrália, Szingapúr, Malézia és Thaiföld hozzájárulását, valamint kiemelte Japánt, amely már megkezdte védelmi képességeinek jelentős megerősítését.

Háttérben a Trump–Hszí találkozó: Kettős beszéd Pekinggel és Tajvannal

A kemény követelések ellenére Hegseth meglepően mérsékelt tónust ütött meg az amerikai–kínai kétoldalú kapcsolatok értékelésekor. Elmondása szerint a katonai-diplomáciai csatornák „évek óta nem voltak ilyen jók”, a folyamatos egyeztetések pedig segítenek a feszültség kezelésében. Ezt a Pekingi delegáció részéről Zhou Bo, a Tsinghua Egyetem professzora (nyugalmazott ezredes) is megerősítette, aki a hangnem javulását Donald Trump közelmúltbeli kínai látogatásának tulajdonította.

Ugyanakkor a színfalak mögött komoly bizonytalanság övezi Tajvan helyzetét. Tajpej jelenleg egy mintegy 14 milliárd dollár értékű amerikai fegyvercsomagra vár. Donald Trump elnök a hónap elején Hszí Csin-ping kínai elnökkel folytatott tárgyalásai után úgy nyilatkozott, hogy még nem döntötte el, jóváhagyja-e a fegyverszállításokat.

Hegseth a fórumon megerősítette, hogy a végső szó és a fegyvereladások sorsa közvetlenül Trump elnök és a Kínával fenntartott kapcsolat alakulásától függ.

Készen állnak az Irán elleni csapások újraindítására

A közel-keleti háború kapcsán a védelmi miniszter határozottan visszautasította azokat az aggodalmakat, miszerint az ottani konfliktus elvonná Washington figyelmét az ázsiai-csendes-óceáni térségről. „Képesek vagyunk egyszerre két dologra figyelni” – jelentette ki.

Hegseth világossá tette, hogy bár Washington és Teherán diplomatái jelenleg is tárgyalnak a háború lezárását célzó megállapodásról, az Egyesült Államok azonnal kész újraindítani az Irán elleni katonai csapásokat, ha a diplomácia kudarcot vall. Trump elnök türelmes, de csak olyan „erős alkut” hajlandó aláírni, amely garantálja, hogy Irán soha nem jut nukleáris fegyverhez. Az elnök a napokban hívja össze tanácsadóit a Fehér Házban, hogy meghozza a végleges döntést az iráni békepolitikai javaslatról.

 

 

 

Andrew J. Collins