Történelmi áttörés: Először térképezték fel a csikló idegpályáit teljes részletességgel
Miközben a hímvessző ideghálózatát már évtizedekkel ezelőtt hajszálpontosan dokumentálta az orvostudomány, a csikló (clitoris) belső anatómiája egészen mostanáig fehér foltnak számított.
Egy friss, az Amszterdami Egyetemen végzett kutatás azonban örökre megváltoztathatja a női szexuális anatómia megértését: a világon először sikerült háromdimenziós, mikroszkopikus pontosságú térképet készíteni a csikló teljes idegrendszeréről.
A kutatók reményei szerint ez a tanulmány mérföldkő lesz, és elindítja a csiklótudomány (clitoris science) új korszakát.
Lombkoronaszerűen ágaznak el az idegek
Az Amszterdami Egyetem szülészeti és nőgyógyászati tanszékének kutatócsoportja – Dr. Ju Young Lee posztdoktori kutató vezetésével – speciális, nagy felbontású CT-szkennelési eljárást és rendkívül erős röntgensugarakat használt. A vizsgálatot két olyan elhunyt női testen végezték el, akik életükben tudományos célokra ajánlották fel szervezetüket.
A technológia segítségével a kutatók a milliméter ezredrészéig terjedő pontossággal tudták nyomon követni az idegpályákat. A felfedezés megdöntötte a korábbi anatómiai dogmákat:
- A fő érzékelő ideg (DNC): A csikló háti idege (dorsal nerve of the clitoris) a külső részek felé haladva nem elvékonyodik és eltűnik, mint eddig hitték, hanem faszerűen, bonyolult mintázatban ágazik szét.
- Kiterjedtebb hálózat: A hajszálvékony idegágak egészen a csikló fitymájáig (csiklócsuklya) és a felette lévő bőrfelszínig is elérnek.
„Az anatómia ismerete az előfeltétele a funkció megértésének. Most, hogy pontosabb képünk van a felépítéséről, végre elkezdhetünk érdemi kérdéseket feltenni a működéséről, a fiziológiájáról” – nyilatkozta Dr. Ju Young Lee a BBC Science Focusnak.
Életmentő lehet a sebészek számára
A precíz idegtérkép nemcsak elméleti áttörés, hanem a mindennapi orvosi gyakorlatban is hatalmas előrelépést jelent. A sebészek a jövőben ennek a térképnek a segítségével sokkal nagyobb biztonsággal kerülhetik el a kritikus idegek sérülését a kismedencei operációk során.
A kutatók kiemelték, hogy az eredmények közvetlenül hasznosíthatók a szülészeti beavatkozásoknál, a nemi megerősítő műtéteknél, valamint a női nemi szerv megcsonkítása (FGM) utáni rekonstrukciós plasztikai műtéteknél is, megőrizve vagy visszaadva a páciensek szexuális érzékelő képességét.
Hatalmas a tudományos lemaradás
A csiklót mint szervet a történelem során és a modern orvostudományban is méltatlanul elhanyagolták. Bár az utóbbi évek kutatásaiból már kiderült, hogy a csikló valójában legalább kétszer akkora, mint amekkora a hagyományos tankönyvekben szerepel, és az idegsűrűsége akár tizenötszöröse a péniszének, a publikációk száma mégis hatalmas aránytalanságot mutat.
„Hússzor több tudományos cikk született a makkról (penile glans), mint a csikló makkjáról (clitoral glans). Ez hűen tükrözi, milyen kevés figyelmet szenteltünk eddig ennek a szervnek” – mutatott rá Dr. Lee, aki bízik benne, hogy a tanulmányuk lavinát indít el a női egészségügyi kutatásokban.
A kutatók ugyanakkor hozzátették, hogy mivel a vizsgálatot két, menopauzán átesett női testen végezték, a jövőben szélesebb körű vizsgálatokra lesz szükség annak meghatározására, hogy az idegek elrendeződése mennyire variálódik egyénenként vagy a különböző életkorokban.
