Reagált az MCC Magyar Péter bejelentésére: Ha kell, sima alapítványként működnek tovább
Nem hátrál meg a Mathias Corvinus Collegium (MCC) a miniszterelnök által bejelentett kormányzati offenzíva elől.
Miután Magyar Péter Brüsszelben közölte, hogy a nem egyetemi fenntartású közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekvákat) – köztük az MCC-t – augusztus 31-ig felszámolják, a tehetséggondozó intézmény hivatalos közleményben reagált.
Leszögezték, hogy a jogi forma esetleges megszűnése nem jelenti az oktatási tevékenység végét, szükség esetén visszatérnek a klasszikus alapítványi működéshez.
Harminc év tapasztalata a kekva-rendszer előtt és után
Az MCC a közösségi oldalán közzétett állásfoglalásában emlékeztetett arra, hogy az intézmény nem a közelmúlt politikai terméke, hanem évtizedes múltra visszatekintő oktatási centrum. Mint írták, az MCC már harminc éve foglalkozik tehetséggondozással Magyarországon és a Kárpát-medencében.
A szervezet működésének történeti mérlege a jogi formákat tekintve 24 évig klasszikus, hagyományos közhasznú alapítványként működtek, 6 évig működtek csupán a sokat vitatott közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványi (kekva) formában.
Az intézmény vezetése egyértelművé tette, hogy a parlament döntéseit tudomásul veszik, de a munkát nem hagyják abba:
„Amennyiben az Országgyűlés úgy dönt, hogy a kekva, mint forma, megszűnik, az intézmény alapítványként folytatja tovább tehetséggondozási és oktatási tevékenységét.”
Miért kaptak haladékot az egyetemek?
Magyar Péter brüsszeli, Ursula von der Leyennel közösen tartott tájékoztatóján részletesen is indokolta, miért válik ketté a vagyonkezelő alapítványok sorsa, és miért kaptak az egyetemek 2027. augusztus 31-ig tartó átmeneti időszakot, miközben az MCC-t már idén nyáron felszámolják.
A miniszterelnök indoklása az átmenetről:
„Vannak olyan kekvák, amelyekhez kórházak, klinikák tartoznak, de az egyetem önmagában is egy olyan komplex intézmény, amelynél elengedhetetlenül kell idő arra, hogy a tulajdonosi és működési struktúra jogilag és felelősségteljesen átalakuljon” – fogalmazott Magyar Péter.
Mivel az MCC nem rendelkezik egyetemi háttérrel, a kormányzati menetrend szerint rájuk nem vonatkozik a halasztás. Bár az intézmény a klasszikus alapítványi formába való visszalépéssel próbálja menteni a menthetőt, a legnagyobb kérdés továbbra is a finanszírozás marad. Mivel a kormány nyomására a Mol és a Richter is visszatartja az osztalékokat, az MCC-nek a jogi forma átalakítása mellett a kieső milliárdos bevételek pótlásáról is gondoskodnia kellene, ha fenn akarja tartani a jelenlegi hálózatát.
