Gigabírság a Blikknek: 25 milliót értek a transznemű nő jogsértő módon közzétett személyes adatai
Rekordösszegű, 25 millió forintos adatvédelmi bírságot szabott ki a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) a Blikk kiadójára.
A hatóság megállapította, hogy a bulvárlap szándékosan és rosszhiszeműen sértette meg az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) előírásait, amikor egy bírósági tudósításban azonosítható módon nyilvánosságra hozta egy transznemű nő személyes adatait és a nemváltás tényét.
Jogalap nélküli szenzációhajhászás
Az ügy még 2024 decemberében kezdődött, amikor a Blikk két cikkben is részletesen beszámolt egy bírósági tárgyalásról. Bár a NAIH határozatában nem vitatta, hogy maga az eljárás közérdeklődésre tarthatott számot, hangsúlyozta, a sajtónak lett volna lehetősége úgy tájékoztatni az olvasókat, hogy közben tiszteletben tartja a magánszférát.
A portál azonban a határozott kérés ellenére, mindenféle jogalap nélkül tette közzé az érintett adatait. A megjelentetett fényképek, a képaláírások és a szövegben szereplő egyéb információk együttesen teljesen azonosíthatóvá tették a nőt a nyilvánosság számára.
Mi minősül különleges adatnak?
A NAIH megerősítette elvi álláspontját: a nem megváltoztatása, valamint az ezzel összefüggésbe hozható információk különleges adatnak minősülnek.
Ez még akkor is igaz, ha az anyakönyvi eljárást nem követte orvosi beavatkozás vagy műtét. A különleges adatok kezelésére és nyilvánosságra hozatalára a jogszabályok rendkívül szigorú korlátokat szabnak meg.
Szándékos és rosszhiszemű eljárás, visszaesőként
A Háttér Társaság jogi segítségével indított eljárásban az is kiderült, hogy az érintett ügyvédje útján kétszer is írásban kérte a Blikket a személyes adatok törlésére. A szerkesztőség azonban a megkeresésekre még csak nem is válaszolt – ezt a mulasztást később a portál is elismerte. A jogsértő cikkeket végül csak azt követően távolították el az oldalról, hogy a hatósági eljárás megindult.
A NAIH a hazai gyakorlatban egyéni ügyekben kiemelkedően magasnak számító, 25 millió forintos büntetést a következő súlyosbító körülményekkel indokolta: a Blikk kiadójának éves árbevétele jelentős, így a bírságnak ehhez mérten kell visszatartó erővel bírnia, valamint a jogsértés szándékos és rosszhiszemű volt.
A lap visszaesőnek számít, mivel a múltban már elmarasztalták hasonló adatvédelmi vétségekért.
Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője a döntést kommentálva kiemelte: a határozat fontos üzenet a médiaszolgáltatóknak, miszerint a közérdeklődés nem mentesít a személyes adatok védelme alól, és a különleges személyes adatokat nem lehet klikkcsalogatóként használni a magasabb olvasottság érdekében.
