Vétójog nélkül csatlakozhatnak az új EU-tagállamok

Az Európai Unió vezetése egy olyan radikális reformterven dolgozik, amely a jövőbeli tagállamok számára ideiglenesen korlátozná a vétójog gyakorlását.

A Guardian értesülései szerint a brüsszeli törekvés elsődleges célja az unió döntéshozatali folyamatainak hatékonyabbá tétele, különös tekintettel a közös külpolitikai és biztonsági kérdésekre.

Az Európai Bizottság indoklása szerint a lépésre azért van szükség, hogy elkerüljék azokat a belső blokádokat, amelyek az elmúlt időszakban – különösen a Magyarország és Szlovákia részéről érkező ellenállás következtében -jelentősen hátráltatták az Ukrajnának szánt pénzügyi és katonai támogatások jóváhagyását.

A döntéshozatal hatékonysága és a „másodrendűség” elkerülése

A napvilágra került javaslat értelmében az újonnan csatlakozó országok nem kapnának automatikusan teljes vétójogot az egyhangú döntést igénylő kérdésekben, mint amilyen az adózás vagy a külpolitika.

A korlátozás a csatlakozást követően több éven keresztül maradhatna érvényben, azzal a szigorú kikötéssel, hogy az intézkedésnek időben korlátozottnak kell lennie. A szakértők szerint a terv jogilag rendkívül érzékeny területen mozog, mivel Brüsszelnek egyensúlyoznia kell a döntéshozatali hatékonyság növelése és a „másodrendű” tagállamok kialakulásának elkerülése között.

A modellt várhatóan Montenegró csatlakozási szerződésébe illeszthetik be elsőként, ami később sablonként szolgálhat a többi tagjelölt ország számára.

Éles viták az európai szuverenitásról

A kezdeményezés heves szakmai és politikai vitákat váltott ki az uniós intézményekben. Az egyhangúsági szabályok reformja mellett érvelők, köztük számos német tisztségviselő és korábbi uniós vezető, arra mutatnak rá, hogy a harminchárom tagállam felé közelítő unió képtelen működőképes maradni a régi, kisebb szövetségre tervezett szabályrendszerrel.

Véleményük szerint az egyhangúság követelménye az Unió nemzetközi politikai jelentőségének gyengüléséhez vezet. Ezzel szemben a bírálók a hatalom központosításától tartanak, és azzal vádolják Brüsszelt, hogy az ukrajnai háború okozta biztonsági krízist használja fel a nemzeti szuverenitás csorbítására. Robert Fico szlovák miniszterelnök nyíltan figyelmeztetett: a vétójog eltörlése az Európai Unió alapvető értékeit áshatja alá, és az európai egység végét is jelentheti.