Cseh elnök: A NATO-nak határozott fellépéssel kell megmutatnia az erejét Oroszországnak

Határozott, akár aszimmetrikus válaszlépésekre és az erő felvállalására szólította fel a NATO-tagállamokat Petr Pavel.

A cseh államfő a The Guardiannek adott interjújában úgy fogalmazott, hogy a szövetség keleti szárnyán tapasztalható légtérsértések és provokációk miatt a Nyugatnak „meg kell mutatnia a foga fehérjét” Moszkvának. Pavel szerint a szövetségeseknek szükség esetén készen kell állniuk az orosz légieszközök lelövésére is, a gazdasági nyomásgyakorlást pedig addig kell fokozni, amíg Oroszország bele nem megy egy ukrajnai tűzszünetbe.

Digitális ellencsapást és drónok lelövését vizionálja a volt NATO-tábornok

Petr Pavel – aki elnöki tisztsége előtt a NATO Katonai Bizottságának elnöke is volt – kifejtette, hogy a szövetség tagállamai nem maradhatnak tétlenek, miközben az orosz harci repülőgépek rendszeresen végrehajtanak agresszív átrepüléseket a Fekete-tengeren vagy a Balti-tengeren állomásozó szövetséges hadihajók felett. A cseh elnök szerint a diplomáciai tiltakozások ideje lejárt, mivel Moszkva kizárólag a tettekkel alátámasztott erő nyelvéből ért.

Lehetséges és elégséges válaszlépésként Pavel az orosz internetes infrastruktúra és a műholdas szolgáltatások részleges vagy teljes lekapcsolását, valamint az orosz bankok nemzetközi pénzügyi rendszerből való további, drasztikus kiszorítását említette.

„Ha a NATO légterének megsértése a figyelmeztetések ellenére is folytatódik, döntést kell hoznunk arról, hogy lelőjük-e a pilóta nélküli vagy a pilóta által vezetett légi járműveket” – jelentette ki a cseh államfő.

Drónok a balti légtérben: Kölcsönös vádaskodás

Az interjúban a cseh elnök hivatkozott az észtországi, lettországi és litvániai incidensekre, ahol a közelmúltban NATO-vadászgépeknek kellett közbeavatkozniuk. A brit lap ugyanakkor megjegyzi, hogy ezen esetek többségében valójában ukrán drónokról volt szó, amelyek a térségben alkalmazott orosz rádióelektronikai harci eszközök hatására tértek el az eredeti útvonaluktól, és sodródtak át a szövetséges országok területe fölé.

Moszkva ezzel szemben azzal vádolja a balti államokat, hogy közvetlen logisztikai támogatást nyújtanak az Oroszország elleni ukrán dróncsapásokhoz, és területükről indítanak támadásokat. Tallinn, Riga és Vilnius határozottan visszautasította az orosz vádakat. Gitana Nausėda litván elnök külön nyilatkozatban nyomatékosította: Litvánia nem adott és a jövőben sem ad engedélyt az ukrán fegyveres erőknek arra, hogy a légterét oroszországi célpontok támadására használják, és az ország területét harmadik államok nem vehetik igénybe szomszédos országok elleni hadműveletekhez.

A szankciók feloldásának ára a tűzszünet

Petr Pavel kitért a gazdasági szankciók kérdésére is. Meglátása szerint a Nyugatnak nem enyhítenie, hanem szigorítania kell a korlátozásokat. Bár elismerte, hogy Oroszország alapvetően érdekelt lenne a gazdasági szankciók feloldásában és az európai biztonsági architektúra újratárgyalásában, a cseh elnök szerint ezt a lehetőséget mereven össze kell kötni a harci cselekmények azonnali beszüntetésével és az Ukrajnával való érdemi béketárgyalások megkezdésével.