Hont András durva kritikája: Évtizedek óta példátlan államosításra készül a kormány

Éles hangvételű elemzést tett közzé közösségi oldalán Hont András publicista a legújabb kormányzati és ellenzéki törvénytervezetek kapcsán.

A véleményvezér szerint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) vagyonának visszavétele olyan precedenst teremthet, amely a teljes magántulajdon biztonságát aláássa Magyarországon. Emellett bírálta a Momentum miniszterelnöki korlátozásra vonatkozó ötletét és a devizahiteleseket érintő legújabb jogi csomagot is.

Einstand és államosítás: Veszélyben a magántulajdon?

A publicista legkomolyabb aggályait a KEKVA-któl visszaszerezni kívánt állami vagyonról szóló tervezet váltotta ki. Hont szerint az asztalra letett javaslat nem jogi finomhangolás, hanem nyers államosítás, amelyre évtizedek óta nem volt példa Magyarországon.

Problémásnak nevezi, hogy a jogszabály egy kalap alá veszi a magánalapítású KEKVA-kat és azokat a vagyonokat is, amelyeket az alapítványok menet közben szereztek meg, és amelyek korábban soha nem voltak állami kézben.

Példaként említi azokat az önkormányzati telkeket, amelyeket campus-építésre kaptak a szervezetek, de a jövőben egyetlen kormánydöntéssel „einstandolhatóvá” válnak.

„Innentől nincs garancia, hogy kétharmaddal kimondják, hogy az egykori állami vagyont (…) »nemzeti vagyonnak« minősítik, és a kormány döntésével a tulajdon az államra száll” – figyelmeztet Hont András.

A publicista szerint ez a lépés beláthatatlan következményekkel járhat. Mivel a magyarok magántulajdonának jelentős része – így a privatizált lakások, üzlethelyiségek vagy földek – egykor állami tulajdonban volt, a mostani törvényi logika alapján a jövőben bármilyen korábbi kedvezményes adásvétel felülírhatóvá és visszavehetővé válhat egy egyszerű parlamenti többséggel.

Avatarok a parlamentben és a Momentum tévútja

Hont András politikai nonszensznek nevezte a Momentum azon felvetését, amely időben korlátozná a miniszterelnöki tisztség betöltését. Véleménye szerint egy parlamentáris demokráciában teljesen lényegtelen, hogy ki hány évig ül a bársonyszékben, az igazi hatalom ugyanis annál van, aki a képviselőjelöltek kiválasztásáról dönt.

Példaként a lengyel Jarosław Kaczyńskit hozta fel, aki pártvezérként úgy irányította a lengyel államot, hogy közben formálisan nem is volt miniszterelnök.

A publicista szerint a valódi probléma a parlamentarizmus kiüresedése. A törvényhozás már nem az autonóm képviselők vitájáról szól. A legutóbbi magyar választások tapasztalatai alapján a pártok tényleges politikusok helyett csupán a központi akaratot végrehajtó „avatarokat” küldenek az egyéni körzetekből az Országházba.

Összetákolt törvények és romló jogbiztonság

A harmadik komoly kritikát a devizahiteles szerződésekből következő eljárások ideiglenes kezeléséről szóló, hirtelen benyújtott törvénytervezet kapta. Hont szerint a javaslat tele van szakmailag értelmetlen megfogalmazásokkal és súlyos ellentmondásokkal.

Külön kiemelte azt a rendelkezést, amely szerint az az árverési vevő, aki a vételárat már szabályosan megfizette, de az ingatlant még nem vehette át, a törvény értelmében mégsem válhat tulajdonossá, ráadásul még a korábban letett előlegét is elveszítheti. Hont András szerint az ilyen kapkodó jogalkotás mindennek nevezhető, csak a jogbiztonság erősítésének nem.