Diplomáciai vihar Dublin és Tel-Aviv között: részletek az ír elnök testvérének izraeli fogságba eséséről

Komoly nemzetközi és belpolitikai hullámokat vet Írországban az a hétfői katonai akció, amelynek során az izraeli haditengerészet nemzetközi vizeken feltartóztatott egy Gázába tartó segélykonvojt, és őrizetbe vett tizenkét ír állampolgárt.

Az őrizetesek között van Dr. Margaret Connolly aktivista, a tavaly megválasztott független, baloldali ír államfő, Catherine Connolly testvére is. Erről a BBC írt.

Az incidens rendkívül kényes pillanatban érte az ír diplomáciát, és azonnali, határozott politikai reakciókat váltott ki Dublinban.

Különös diplomáciai kontraszt: Az elnök Londonban, a testvére fogságban

Az eset idején Catherine Connolly ír elnök éppen hivatalos, háromnapos diplomáciai látogatáson tartózkodott Angliában, ahol többek között III. Károly királlyal is találkozott. Miközben az államfő a brit-ír kapcsolatok ápolásán dolgozott, Londonban értesült húga elfogásáról.

Az elnök újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy az incidens híre rendkívül felkavaró volt számára. Bár mélyen büszke a testvére humanitárius elkötelezettségére, mint családtag, szörnyen aggódik a biztonságáért és az egészségéért.

Az ír elnöki pozíció alapvetően reprezentatív funkció, a külpolitikai irányvonalat a kormány határozza meg, azonban Catherine Connolly régóta ismert nyíltan palesztinbarát, háborúellenes és az ír semlegességet védelmező politikai nézeteiről.

Mit kell tudni a segélykonvojról?

Az akciót a Global Sumud Flottilla szervezte, amely összesen 60 hajóból állt. A civil aktivisták célja az volt, hogy megtörjék a Gázai övezet izraeli blokádját, és közvetlen humanitárius támogatást juttassanak el a palesztin lakosságnak.

A hajók kizárólag alapvető élelmiszereket, egészségügyi felszereléseket és nagy mennyiségű bébitápszert szállítottak. Az izraeli kommandósok fegyverrel, a nyílt tengeren (nemzetközi vizeken) rohanták meg és vonták ellenőrzés alá a flottilla 10 kulcsfontosságú hajóját, köztük azt is, amelyen az ír állampolgárok tartózkodtak.

Éles bírálatok a dublini parlamentben

Az ír kormány legfelsőbb szinten ítélte el a katonai beavatkozást, illegálisnak nevezve az izraeli fellépést.

Simon Harris miniszterelnök-helyettes (Tánaiste) kijelentette, hogy Izrael fittyet hány a nemzetközi közösség szavára, ezért az Európai Unió szintjén kell szankciókat és jogi lépéseket sürgetni. Helen McEntee külügyminiszter megerősítette, hogy a tel-avivi ír nagykövetség azonnali konzuli védelmet és hozzáférést követel a foglyokhoz.

A dublini parlamentben (Dáil) ugyanakkor az ellenzék keveselli a kormányzati felhördülést. Holly Cairns, a Szociáldemokraták vezetője felszólította a kabinetet, hogy a szokásos elítélő nyilatkozatok helyett léptessen életbe gazdasági és diplomáciai megtorló intézkedéseket.

Szerinte elfogadhatatlan, hogy a civileknek kell az életüket kockáztatniuk a segélyek célba juttatásáért, mert a nemzetközi politika képtelen megállítani a gázai humanitárius katasztrófát.

Az izraeli álláspont

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök mereven elutasítja a bírálatokat. Véleménye szerint a gázai blokád fenntartása elengedhetetlen ahhoz, hogy megakadályozzák a Hamász terrorcsoport újrafegyverkezését.

Az izraeli külügyminisztérium közleménye szerint a flottilla politikai provokáció, mivel az övezetbe a hivatalos szárazföldi átkelőkön keresztül az elmúlt hónapokban több mint 1,5 millió tonna segély jutott be biztonságosan.

A feszültség a következő napokban várhatóan tovább eszkalálódik, ahogy Írország megkísérli diplomáciai úton kikényszeríteni állampolgárai, köztük az elnöki családtag azonnali szabadon bocsátását.