Kiábrándult Tiszás: Óriási szakadék alakult ki a párt és a mozgalom köré szerveződött közösség között

Súlyos belső feszültségekről, válasz nélkül maradt jelzésekről és a közösség kihasználásáról beszélt az ATV-ben Csercsa Balázs. Szerinte egyre nagyobb szakadék tátong a Tisza Párt köré szerveződött támogató közösség és a párt valós működése között, és így nem látja biztosítottnak a valódi rendszerváltást.

Az ATV-ben adott interjúban részletesen indokolta távozását a Tisza Párt környezetéből Csercsa Balázs. Elmondása szerint azért csatlakozott korábban a mozgalomhoz, mert régóta elkötelezett a rendszerváltás ügye mellett, és Magyar Péter megjelenésében kezdetben „egy új szellőt, egy friss erőt” látott a Fidesz rendszerének leváltására. Később azonban – saját megfogalmazása szerint – ebben súlyosan csalódnia kellett.

Csercsa szerint „óriási szakadék” alakult ki a Tisza köré szerveződött, több ezres közösség és maga a párt között.

Úgy fogalmazott:

míg a közösséget hazájukat szerető, őszinte emberek alkotják, addig a mindössze húsz–harminc fős pártvezetés saját érdekei mentén használja fel ezt a bázist.

Hangsúlyozta, ő mindig a közösség erejében hitt, és éppen ezért tartja különösen problematikusnak a párt működését.

A döntés – elmondása szerint – nem hirtelen született meg. Már a nyár folyamán aggályai támadtak amiatt, hogy a Tisza nem abba az irányba halad, amit kifelé kommunikál. Ezeket az aggályokat többször is jelezte a párton belül, e-mailekben és személyes megkeresések során is. Arra a kérdésre, hogy kapott-e választ, egyértelműen úgy felelt: „Nem kaptam választ. Egyetlen esetben sem.”

Tisza Párt: Magyar Péter egykori követője tálalt ki a mozgalom belső viszonyairól

Konkrét példákat is említett: amikor problémákat észlelt, részletesen leírta azokat az érintett kabinettagoknak és pártvezetőknek. Visszajelzés azonban nem érkezett. Csercsa ezt nem egyedi esetnek tartja, szerinte a Tisza-szigetek koordinátorai is rendszeresen arról számolnak be, hogy hiába kérnek támogatást vagy útmutatást, a központ részéről nem kapnak választ. Ezzel szemben, amikor feladat vagy munka van, „nagyon gyorsan kihasználják őket”, és utasításokat adnak.

Az interjúban szóba került az is, hogy megszólalása a nyilvánosság előtt akár árthat a Tiszának és Magyar Péternek egy kampányidőszakban.

Csercsa Balázs elmondta: tisztában van ennek a felelősségével, ugyanakkor erkölcsi kötelességének érzi, hogy az igazság mellett álljon ki. Martin Luther Kinget idézve hangsúlyozta: az élet alapelvei számára a szeretet, az igazság és a szépség.

Szerinte a Tisza közössége ezek mentén szerveződött, a párt viszont megsérti és „megcsalja” ezeket az értékeket, ezzel magát a közösséget is.

A nyilvánosság vállalását azzal indokolta, hogy nem számított ekkora visszhangra, viszont megszólalása után rengeteg támogató üzenetet kapott tiszás szimpatizánsoktól és rendszerváltást akaróktól. Mint mondta, sokan jelezték: az ő nevükben is köszönetet mondanak, amiért ezek a problémák napvilágra kerültek. Csercsa szerint mindez éppen a javítást szolgálná, mert nem látja biztosítottnak, hogy a Tisza hatalomra kerülése valódi rendszerváltást hozna.

Arra a felvetésre, hogy ezt a kritikát Magyar Péter személyéhez köti-e, részben igennel válaszolt, de hangsúlyozta: legalább ilyen súlyos problémának tartja, hogy a párt valós céljai eltérnek attól, amit kifelé kommunikálnak.

Az interjú végén reagált Magyar Péter állításaira is, miszerint munkája kifogásolható volt, illetve hogy a Fidesz részéről állásajánlatot kapott volna.

Ezt határozottan cáfolta, és úgy fogalmazott: az ellene megfogalmazott vádakat nem támasztják alá tények, míg az általa elmondott állításokat dokumentumokkal is igazolni tudja. Egy esetleges jogi eljárást inkább fenyegetésnek tart, szerinte nem lenne a párt érdeke, hogy olyan helyzetet teremtsen, amelyben mindent nyilvánosan alá kellene támasztania.

Visszatekintve arra, hogyan gondolkodott Magyar Péterről a csatlakozáskor, Csercsa elismerte:

már akkor is voltak benne ellenérzések, és olyan ígéretek, amelyeket Magyar Péter nem tartott be.

Ezeket azonban egy ideig elfogadhatónak vélte a rendszerváltás érdekében. Az elmúlt másfél–két év tapasztalatai után viszont – saját szavaival élve – eljutott oda, hogy „ha az igenek igenek, és a nemek nemek, akkor ezekre már nemet kell mondanom.”

(mandiner.hu)