Az Egyesült Államok és az EU nagyszabású tervet dolgozott ki Ukrajna újjáépítésére

Az Egyesült Államok és az Európai Unió egy tíz évre szóló átfogó gazdasági és fejlesztési programot készített elő Ukrajna háború utáni helyreállítására, amely akár 800 milliárd dollárnyi köz- és magánforrást is mozgósíthat.

A több tucat oldalas, belső használatra szánt dokumentumot a héten tartott brüsszeli rendkívüli uniós csúcstalálkozón ismertették a tagállami vezetőkkel.

A tervezet hosszú távú finanszírozási stratégiát vázol fel 2040-ig, és külön fejezetet szentel Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozási folyamatának is. A program sorsa azonban szorosan összefügg a háború alakulásával: a megvalósítás feltétele a tartós békemegállapodás és az orosz csapatok kivonása az ukrán területekről.

Több pillérre épülő finanszírozás

A dokumentum szerint az Európai Unió, az Egyesült Államok és nemzetközi pénzügyi intézmények együtt mintegy 500 milliárd dollárnyi beruházást terveznek közvetlen állami források és magántőke bevonásával a következő évtizedben. Az Európai Bizottság ezen felül a 2028 és 2034 közötti költségvetési ciklusban további százmilliárd eurót irányozna elő támogatásokra és beruházási garanciákra, ami becslések szerint több mint kétszázmilliárd eurónyi új fejlesztést indíthat el.

Az amerikai hozzájárulás egy külön létrehozott befektetési alapon keresztül érkezne, amelyet Washington nem pusztán segélyezési eszközként kezel, hanem Ukrajna újjáépítésének hosszú távú gazdasági partneri kereteként. A tervezet az Egyesült Államokat stratégiai befektetőként és a nemzetközi bizalom egyik alappilléreként írja le.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csúcstalálkozót követően úgy fogalmazott: a program már csaknem végleges, és öt fő cél köré szerveződik. Ezek között szerepel a gazdasági termelékenység növelése, Ukrajna uniós piacokba való integrációjának felgyorsítása, a beruházások ösztönzése, a nemzetközi adományozók összehangolása, valamint a kormányzati reformok végrehajtása.

Éles politikai viták

A terv bemutatása komoly politikai hullámokat is keltett. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a csomagot rendkívül élesen bírálta, és azt mondta: a javaslat súlya egy „atombomba erejű mellbevágással” ér fel. Kiemelte, hogy a dokumentum Ukrajna európai uniós csatlakozását már 2027-re vetíti előre, miközben szerinte a következő években további több száz milliárd dolláros katonai kiadások is felmerülhetnek.

A magyar kormányfő jelezte, hogy Budapest ellenzi Ukrajna gyorsított EU-tagságát, és vétót helyezett kilátásba minden olyan költségvetési mechanizmusnál, amely további forrásokat irányítana Kijevnek.

Az ukrán diplomácia vezetője, Andrij Szibiha visszautasította a magyar kritikákat, és közösségi oldalán arra utalt, hogy szerinte a program hosszú távon megerősíti Ukrajna helyzetét, és nem Oroszország érdekeit szolgálja.

Bizonytalan jövő és hatalmas költségek

Az újjáépítési terv egy szélesebb, húsz pontból álló békekezdeményezés része, amelyet Washington közvetítésével próbálnak előmozdítani Kijev és Moszkva között. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a davosi tárgyalásait követően óvatos optimizmussal beszélt a megállapodás esélyeiről, ugyanakkor hangsúlyozta: a részleteknek világosnak és átláthatónak kell lenniük.

A dokumentum becslése szerint Ukrajna a következő évtizedben több mint 300 milliárd dolláros finanszírozási hiánnyal szembesülhet, amelynek jelentős részét az alapvető infrastruktúra újjáépítése, valamint a háborúban megrongálódott lakóingatlanok helyreállítása és a lakosság kompenzálása emésztheti fel.

A javasolt „jóléti terv” így egyszerre ígér gazdasági újraindítást és vet fel komoly politikai kérdéseket az európai és transzatlanti együttműködés jövőjéről.