Feszültséget kelthet Kínával szemben az amerikai beavatkozás a venezuelai olajexportba

Az Egyesült Államok egyre nagyobb befolyást gyakorol Venezuela olajértékesítésére, ami veszélybe sodorhatja Peking több milliárd dolláros követeléseinek megtérülését, és újabb geopolitikai súrlódásokat idézhet elő a két nagyhatalom között.

A lépés egyben tovább nehezítheti a dél-amerikai ország kísérleteit arra, hogy maga mögött hagyja a korábbi államcsőd következményeit.

Venezuela külföldi tartozásának összege megközelíti a 150 milliárd dollárt, amelynek jelentős része kínai kölcsönökből áll. Ezeket a hiteleket Caracas hosszú éveken át olajszállítmányokkal törlesztette, ám az Egyesült Államok fellépése, valamint Nicolás Maduro elnök közelmúltbeli letartóztatása új helyzetet teremtett. A washingtoni kormányzat közlése szerint a venezuelai olajeladásokból származó bevételeket egy, Katarban vezetett számlára irányítják, amely felett amerikai ellenőrzés érvényesül. Ez a konstrukció jelentős mozgásteret biztosíthat az Egyesült Államoknak abban, hogy eldöntse, mely hitelezők jutnak pénzhez és mikor.

Szupertankerek irányt váltanak

A venezuelai állami olajvállalat, a PDVSA belső iratai szerint az elmúlt öt évben három hatalmas tartályhajó közlekedett rendszeresen Dél-Amerika és Kína között, a 2019-ben létrejött ideiglenes megállapodás alapján kamatfizetésként szállítva nyersolajat. A közelmúltban azonban két tanker, a Xingye és a Thousand Sunny visszafordult, miután az Egyesült Államok által szankcionált ország nem tudta újraindítani a közvetlen exportot fő vásárlója irányába.

Christopher Hodge, a Natixis vezető közgazdásza és az amerikai pénzügyminisztérium egykori tisztviselője szerint már önmagában is rendkívül összetett lett volna meghatározni, hogy a különböző hitelezők milyen sorrendben jogosultak kifizetésre. Úgy fogalmazott: az, hogy most Washington felügyeli az ország pénzügyi be- és kiáramlásait, szinte példátlan a modern gazdaságtörténetben.

A tavalyi adatok szerint Kína maradt Venezuela legfontosabb olajpiaca, naponta mintegy 642 ezer hordót vásárolva, ami az összes kivitel nagyjából háromnegyedének felelt meg.

Kérdésessé válhat az adósságrendezés

A Kínával szembeni venezuelai tartozás pontos nagyságáról eltérő becslések láttak napvilágot. A Société Générale mintegy 10 milliárd dollárra teszi a fennálló összeget, míg a JPMorgan elemzői 13 és 15 milliárd dollár közé sorolják a teljes kötelezettséget. Ezek többsége a China Development Bank által nyújtott, olajfedezethez kötött konstrukciókból származik.

Adósságkezeléssel foglalkozó szakértők arra figyelmeztetnek, hogy egy elmélyülő washingtoni–pekingeni vita alááshatja Caracas törekvéseit az adósságállomány átalakítására, amelyre a 2017-es államcsőd óta próbál megoldást találni. Egyben Kína hajlandóságát is csökkentheti arra, hogy más fejlődő országok adósságrendezési folyamataiban együttműködjön.

Lee Buchheit, a szuverén adósságválságok elismert szakértője szerint a jelenlegi helyzet könnyen háttérbe szoríthatja a korábbi hitelezők követeléseit. Hozzátette: az sem teljesen világos, hogy az amerikai elnök rendelkezik-e jogi felhatalmazással arra, hogy egyoldalúan rangsorolja a kifizetések kedvezményezettjeit.

Diplomáciai hullámverések

Kína külügyminisztériuma január elején élesen bírálta a venezuelai olajbevételek átirányítását, hangsúlyozva, hogy Peking és más országok jogos érdekeit tiszteletben kell tartani.

A Fehér Ház szóvivője ugyanakkor azt közölte, hogy az amerikai vezetés olyan megállapodásra törekszik Venezuelával, amely mindkét ország lakosságának előnyére válhat. Egy amerikai tisztviselő szerint Kína továbbra is vásárolhat venezuelai olajat, ám nem azon az áron, amelyet Washington szerint korábban tisztességtelennek tartott feltételek mellett alkalmaztak.

Elemzők szerint, ha az Egyesült Államok jelentős leírásokra próbálná rákényszeríteni Pekinget, miközben Kína ellenáll, az elhúzódó patthelyzethez vezethet. Ez lassíthatná az adósságátalakítás folyamatát és hátráltathatná Venezuela gazdasági talpra állását is. Buchheit arra figyelmeztetett: Kína egyik legerősebb alkupozíciója az lehet, hogy visszafogja részvételét a jövőbeli nemzetközi adósságrendezési mechanizmusokban mindaddig, amíg nem érzi úgy, hogy venezuelai ügyeiben méltányosan kezelték.