Bűnbarlang a Teréz körúton: politika, maffia és rendőrségi védelmi háló Budapest éjszakájában

Budapesten – bár a törvény elvileg mindenkire egyformán érvényes – az éjszakai életben továbbra is léteznek olyan szereplők, akik láthatóan különleges bánásmódban részesülnek. Egy több mint harminc éve működő illegális bordélyház bezárása olyan összefüggésekre mutat rá, amelyek politikai, rendőrségi és szervezett bűnözői körök kapcsolatát feltételezik.

A lezárás hátterében a rendelkezésre álló információk alapján nem a közrend védelme, hanem üzleti érdekek és konkurenciaharc állhatott.

​A Teréz körúti bordélyház: három évtized védettsége

A Teréz körút 47. alatt működő prostitúciós hely több mint 30 éven át szinte érinthetetlen volt. A budapesti éjszakában „Öregként” ismert tulajdonos a korábbi „lányos házak” szisztematikus felszámolása után kvázi egyeduralkodóvá vált.

Az elmúlt harminc évben a budapesti „lányos házak” többségét fokozatosan felszámolták vagy átalakították, a Teréz körúti bordély azonban zavartalanul működött tovább. A hely fennmaradásának egyik legfontosabb pillére a taxis hálózat volt: a sofőrök a vendégek odaszállítása után 5–20 ezer forintos jutalékot kaptak, ami folyamatos és kiszámítható forgalmat biztosított. Ez a jutalékos rendszer a bezárás előtti időszakra gyakorlatilag a főváros utolsó, még működő ilyen típusú hálózatává vált.

A bordélyház már 2017-ben is szerepelt a sajtóban, a tevékenység törvénytelensége nyilvánvaló volt, mégsem történt érdemi hatósági lépés. A helyet csak 2025-ben zárták be – nyolc évvel az első nyilvánosságra került tényfeltárás után.

A források szerint a bezárás valódi oka nem jogi, hanem pénzügyi és politikai jellegű lehetett:

• a tulajdonos nem tudta előteremteni az elvárt védelmi pénzt, vagy
• olyan kompromittáló információk birtokába került magas rangú rendőri, ügyészi és bírói körökről (köztük tábornokokról és nyomozókról), amelyek különösen érzékenyek a kiskorúakat érintő szexuális bűncselekmények aktuális ügyei miatt.

A VI. és VII. kerület „megtisztítása” és az üzleti érdekháló

A rendelkezésre álló anyag összefüggéseket jelez a VI. kerület vezetése, többek között Soproni Tamás polgármester és bizonyos szórakozóhelyek, a gyakorlatban illegális bordélyházak engedélyezési gyakorlata között.

A Teréz körúti helyet korábban egy-egy napra záratták csak be, majd újra kinyithatott. A 2025-ös, véglegesnek szánt akció hátterében a források szerint az áll, hogy az „Öreg” már nem volt fizetőképes, miközben 30 év alatt olyan információkra tett szert, amelyek veszélyessé tették.

A nightclubok védelmi rendszere – két kiemelt példa

Érdekes ellentmondás, hogy miközben a kisebb illegális szereplőket gyorsan felszámolják, néhány nagyobb, kiemelt szórakozóhely gyakorlatilag teljes védelmet élvez – sok esetben a hatóságok aktív közreműködésével. Íme csak két példa a sok közül:

Instant (Akácfa utca, VII. kerület)

Bizonyított intézkedés: a BRFK kérésére 21:00–06:00 között megtiltották az utcai behajtást.
Tény: a rendőrség a mai napig nem adott magyarázatot az intézkedés okára.

A források állításai szerint:

• a forgalomkorlátozás arra irányult, hogy a VII. kerület egyik kiemelt konkurens helye „egyenlő működési feltételeket” kapjon
• a védelemről a libanoni származású, Ahmed, Sherif és Mezsgyi néven ismert bűnöző testvérek által vezetett csoport gondoskodik,
• engedélyezési ügyekben Niedermüller Péter neve merül fel, noha a védelmet ellátó hálózat múltjához emberrablás, csődbűntettek és védelmi pénzek szedése kapcsolódik.

További állítás: a hely rendszeresen ad otthont olyan antifa zenekarok rendezvényeinek, amelyeket több országban – köztük amerikai és magyar szervezetek által – szélsőségesnek vagy terrorista kötődésűnek minősítettek. Ennek ellenére a hely ellen nem indult eljárás.

Libanoni hátterű biztonsági csoportok szerepe a budapesti éjszakában

Az elmúlt években feltűnően megerősödött azoknak a biztonsági szolgálatoknak a jelenléte a budapesti éjszakában, amelyek mögött közel-keleti, főként libanoni hátterű szereplők állnak. Jelenlétük nem hivatalos iratokból derül ki, hanem a szórakozóhelyek környékén folyamatosan ismétlődő mintázatokból: ugyanazok az emberek, ugyanazoknál a helyeknél, a hagyományos ajtónállói szerepnél jóval nagyobb informális befolyással. Több tulajdonos szerint nemcsak a rend fenntartásában vesznek részt, hanem a háttérkapcsolatok alakításában is, ami időnként a hatóságokkal való érintkezésekre is kihat.

A libanoni kötődésű csoportok működése éppen rejtettségük miatt nehezen dokumentálható, mégis sokan úgy tartják, hogy ezek a szereplők egy éveken át épülő, informális hálózat részét alkotják. A város éjszakai életének belső köreiben közhelynek számít, hogy jelenlétük nem elszigetelt jelenség, hanem mára a belvárosi szórakozóhelyek mindennapi működésének egyik meghatározó, bár a felszínen alig észrevehető összetevője lett.

Szimpla Kert (Kazinczy utca, VII. kerület)

Bizonyított tény: a teljes utcát sétálóutcává nyilvánították, a behajtás kizárólag külön engedéllyel lehetséges.

A források interpretációja szerint az intézkedés az utca eladását jelentette a szórakozóhely számára, amely évek óta kérte a forgalom korlátozását.

További állítások:

• a védelmet a Turekhoz köthető őrző-védő cég látja el, élén „Josh” nevű éjszakai szereplővel,
• a hely magas külföldi forgalma miatt kimagasló bevételt termel, így kiemelkedő védelmi pénzeket képes fizetni,
• a lezárt utcák miatt a területen zavartalanul működnek a zsebtolvajok, drogterjesztők („kristály”), valamint szervezett etnikai bűnözői csoportok.

A források szerint a belső kör, amely politikai támogatást élvez, érinthetetlen, miközben legalább a környező utcákban a rendőrség próbál rendfenntartást végezni.

Turek árnyéka a budapesti éjszakában

A budapesti éjszakai élet egyik legismertebb, ugyanakkor legrejtélyesebb alakja a „Turek” néven emlegetett férfi, akinek neve először a kilencvenes évek végének egyik legsúlyosabb maffialeszámolásában bukkant fel. A hatóságok szerint köze lehetett a Döcher György ellen 1999-ben elkövetett kivégzéshez, amelyet egy budapesti vendéglőben hajtottak végre gépfegyverekkel. Az ügy hosszú ideig megoldatlan maradt, majd új tanúvallomások alapján ismét előkerült Turek neve, és a dunaszerdahelyi tíz halálos áldozatot követelő mészárlással is összefüggésbe hozták. Bár a vádak szerint a két bűncselekmény egymásra épülhetett, Turek mindent tagad, és az ellene szóló vallomásokat ellentmondásosnak, megbízhatatlannak tartja.

A férfi körül az elmúlt évtizedekben sajátos mítosz alakult ki. Bár hivatalos dokumentumok alig említik, az éjszakában sokan úgy vélik, hogy kapcsolatai messze túlmutatnak a régi ügyeken, és szerepet játszhat több kerület vendéglátóhelyeinek védelmi rendszerében is. Bár ezekre sincs közvetlen bizonyíték, több bennfentes szerint Turek neve rendszeresen felmerül olyan körökben, ahol szórakozóhelyek, biztonsági szolgálatok és hatósági szereplők érdekei találkoznak.

Az ellene zajló eljárás még nem zárult le, ám a róla szóló sajtóanyagok és a háttérbeszélgetések alapján egy olyan figura képe rajzolódik ki, aki évtizedeken át maradt rejtve a felszín alatt, miközben neve időről időre felbukkan a budapesti alvilág legnagyobb ügyeiben.

A rendszer működése: védelmi pénzek és a Kocsmaprogram

Amint arról már korábban is írtunk, a VII. kerületben csak azok a szórakozóhelyek maradhatnak nyitva éjfél után, amelyek csatlakoznak a Kocsmaprogramhoz és megfizetik annak díját. Azok a nightclubok, amelyek nem fizetnek, vagy nem tudnak fizetni, rövid időn belül bezárásra kerülnek, vagy eleve meg sem kapják az engedélyt.

További bizonyított elem, hogy a fővárosban továbbra is működnek olyan nightclubok, ahol elvileg sztriptíztánc, a gyakorlatban rejtett prostitúció folyik, holott ezt rendelet tiltja. Különösen érdekes a mostanában oly sok vihart kavaró Szőlő utcai balhé kapcsán, hogy azért ezeken a helyeken is megfordulnak a színpadon és a táncrudak mellett intézetis lányok, ahogy korábban az Öreg bordélyában sem volt ritka, hogy éppen szökésben levő intézetisek ott keresték meg a betevőt. Ennek ellenére komoly beruházások indultak (1000–1200 millió forintos építési költségekkel), például a Dob utcában – ahol a források szerint a polgármesternek, Niedermüller Péternek is van ingatlana.

​Fényképekkel bizonyítjuk azt, hogy a rendőrség elállja hétvégén az utat, hogy ne is tudjanak bemenni az autók és ne is tudják zavarni azokat az embereket, akiket szórakozni hív az adott szórakozóhely. Az, hogy a rendőrség és a közterületes csapat magától megy oda, és zárja le, nem tartjuk túl életszerűnek, sokkal valószínűbb, hogy a polgármester és stábja, vagy a szórakozóhely rendeli meg a lezárást.

Informátoraink szerint a polgármester és a hozzá köthető körök együttműködnek a maffiahálózattal, amelynek működését a havonta beszedett, 5–10 millió forintos védelmi pénzek tartják fenn.

​Következő cikk: A pénzmosás hálózata

A következő részben az V. kerületben működő pénzmosási rendszert mutatjuk be, amely a védelmi pénzből származó összegeket tisztára mossa (részben a taxis szolgáltatásokon keresztül), érintve a Széchenyi teret, a Keleti és Nyugati pályaudvarokat, a Széchenyi Fürdőt és az Erzsébet teret is. Sőt, folytatjuk majd azzal, hogyan tette érdekeltté a maffia rendőrök, bírók, ügyészek, közhivatalnok sorát kiskorú lányok felhasználásával.