Kínai hadiipari cégeknek minősítette az USA az Alibabát, a Baidut és a BYD-t

Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (Pentagon) hivatalosan is a kínai hadsereget támogató vállalatok feketelistájára helyezte a távol-keleti ország legnagyobb kereskedelmi és technológiai óriásait, köztük az Alibabát, a Baidut és a BYD-t.

A Washington és Peking közötti törékeny gazdasági és diplomáciai közeledést súlyosan veszélyeztető döntés értelmében a Pentagon radikálisan kiterjesztette a listát, amely így a korábbi 134-ről 188-ra duzzadt – írta az Aljazeera. A lépés alig egy hónappal azután történt, hogy Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai vezető Pekingben csúcstalálkozót tartottak a kereskedelmi és technológiai háború enyhítése érdekében.

A listára vétel közvetlen jogi következményeként a megnevezett cégek és a közvetlen irányításuk alá tartozó leányvállalatok a hónap végén életbe lépő szabályok szerint teljesen kizárásra kerülnek az amerikai védelmi minisztériumi és hadiipari közbeszerzésekből.

A Pentagon definíciója szerint kínai katonai vállalatnak minősül minden olyan entitás, amelyet a kínai hadsereg birtokol vagy ellenőriz, illetve amely tevékenységével hozzájárul Peking úgynevezett hadi-civil fúziós stratégiájához. Ez a stratégia a civil szférában elért kutatási és innovációs eredményeket tudatosan csatornázza be a védelmi és katonai fejlesztésekbe. A minősítés alapfeltétele az is, hogy az érintett cégek valamilyen szintű üzleti tevékenységet folytassanak az Egyesült Államok területén.

Gazdasági vörös kód: Amerika leválna a kínai ellátási láncokról

A Pentagon indoklása szerint az e-commerce óriás Alibaba, az internetes keresőpiacot uraló Baidu, valamint az elektromosautó-gyártó BYD az Állami Vagyonfelügyeleti és Adminisztrációs Bizottsággal (SASAC), valamint a Kínai Ipari és Informatikai Minisztériummal fenntartott szoros kapcsolataikon keresztül közvetlenül támogatják a kínai haderő modernizációját. Az amerikai törvényhozás részéről John Moolenaar republikánus képviselő, a Kínai Kommunista Párttal való stratégiai versenyért felelős bizottság elnöke üdvözölte a döntést, és azonnali, még radikálisabb szigorítást követelt. A politikus szerint az érintett cégeket azonnal ki kell vezetni az amerikai tőzsdékről, termékeiket pedig teljes mértékben el kell távolítani a kritikus fontosságú amerikai ellátási láncokból.

A mostani bővítés logikája közvetlenül mintázza a tavalyi intézkedéseket, amikor a WeChat üzenetküldő alkalmazást birtokló Tencent technológiai óriást helyezték listára. Az új szereplők között olyan, alapvetően nem a klasszikus védelmi szektorhoz köthető márkák is feltűnnek, mint a mesterséges intelligenciával és robotikával foglalkozó sencseni RoboSense Technology, valamint a Hangzhou központú Unitree Robotics.

Nemzetközi jogi háború és a szankciók hatékonyságának kritikája

Kína washingtoni nagykövetsége azonnal elítélte a döntést, amelyet diszkriminatívnak és a nemzetbiztonság fogalmának abszurd kiterjesztéseként értékelt. A diplomáciai képviselet szóvivője kijelentette, hogy a külföldön tevékenykedő kínai vállalatok minden esetben szigorúan betartják a fogadó országok törvényeit, és felszólította Washingtant a tisztességes piaci környezet helyreállítására. Az érintett cégek szintén élesen reagáltak.

Az Alibaba közleménye szerint semmilyen alapja nincs a listázásnak, és nem vesznek részt semmilyen katonai fúziós stratégiában, míg a Baidu megalapozatlannak nevezte az amerikai érvelést, és jelezte, hogy minden jogi eszközt igénybe vesznek a határozat megtámadására.

Dennis Wilder, a CIA és a Fehér Ház Nemzeti Biztonsági Tanácsának korábbi Kína-szakértője a döntés kapcsán komoly szkepticizmusának adott hangot a szankciók gyakorlati megvalósíthatóságát illetően. A szakértő rámutatott, hogy az ilyen jellegű, túlságosan széles spektrumú feketelisták a gyakorlatban ritkán működnek. Számos amerikai vállalatnak ugyanis olyan mély és kiterjedt kereskedelmi kapcsolatai vannak ezekkel a kínai óriásokkal, amelyeket nem fognak feladni egészen addig, amíg a civil piacot érintő, valódi és súlyos gazdasági büntetéseket nem kockáztatnak vele. Wilder szerint, hacsak az Egyesült Államok nem hajlandó teljesen és végérvényesen lekapcsolódni a kínai gazdaságról, az ilyen típusú szankciók megmaradnak a puszta politikai demonstráció szintjén.