Nem takarhatják el az arcukat az igazságszolgáltatás függetlenségéért tüntető bírák

Szombaton utcára vonulnak a bírák, és a Kossuth térről az Igazságügyi Minisztérium elé vonulnak, ahol a megadott program szerint többen is felszólalnak. Hogyan készülődnek a tüntetésre, milyen előírásoknak kell megfelelniük a résztvevőknek?

Cikkünkben annak is utánanéztünk, hol húzódnak a bírói véleménynyilvánítás határai.

A Magyar Bírói Egyesület február 22-én délután demonstrációt szervez az igazságszolgáltatás függetlenségéért. A demonstráció célja – olvasható az egyesület honlapján –, hogy felhívja mindenki figyelmét a jogállami igazságügyi jogalkotás, a bírói véleménynyilvánítás szabadsága és a hivatáshoz méltó bérezés fontosságára. Tájékoztatójuk szerint minden résztvevőnek a politikai megnyilvánulástól és annak látszatától is tartózkodnia kell, ezért kérik, hogy csak tapssal fejezzék ki egyetértésüket. „Aki a rendezvényt megzavarja, illetve annak céljától eltérő magatartást tanúsít, azt a rendezők a helyszín elhagyására szólítják fel, és a továbbiakban nem részvevője a demonstrációnak” – figyelmeztetnek a szervezők, akiknek az előírása szerint a részvevők (orvosi) maszkot, arcot eltakaró sálat sem viselhetnek.
Alapjogkorlátozó helyzetben

Magyarországon történelmi vívmányként tekintenek arra, hogy a bírák számára szigorúan tilalmazott a politikai tevékenység. Ezt az összeférhetetlenségi szabályt legelőször a bírói hatalomról szóló 1869. évi IV. törvénycikk fogalmazta meg:

A bíró nem lehet tagja valamely politikai vagy munkás-egyletnek, illetőleg gyülekezetnek; nem vehet részt azok gyűléseiben; nem folyhat be sem közvetve, sem közvetlenül azok működéseibe, s nem járulhat az ily egylet vagy gyülekezet határozatához vagy kérvényéhez.

Ami pedig napjainkat illeti, az alkotmányos szabályozás abból indul ki, hogy a bírák már csak a hivatásuk megválasztásával is alapjogkorlátozó helyzetbe kerülnek. Az Alaptörvény szerint egyrészt (XI. cikk) „mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához”, másrészt (26. cikk) „a bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet”.

Arra a kérdésre azonban, hogy mit is takar a politikai tevékenység, sem az Alaptörvény, sem a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény, de még ezek indoklása sem ad olyan konkrét definíciót, amellyel megspórolhatnánk a fogalom értelmezését.

Szántai Orsolya, a Veszprémi Járásbíróság bírája, aki a demonstráció programja szerint az utolsó felszólaló lesz a rendezvényen, a Magyar Bírói Egyesület honlapján megjelent írásában kifejtette, hogy egy bíró nyilvánvalóan nem vehet részt valamely politikai párt, csoport vagy akár független képviselőjelölt programjának a maga teljességében és pártpolitikai alapon való propagálásában, a választói támogatás megszerzése érdekében semmifajta buzdításban. Ez azt is jelenti, hogy

ha a bírói megszólalás az egyes társadalmi jelenségekkel, jogintézményekkel kapcsolatos akár nyilvános véleményalkotás, különösen, ha jogelméleti, nemzetközi összehasonlításból fakadó, szakmai tapasztalatokon nyugvó vagy a bírói hivatás gyakorlásának alapelveivel összefüggő meggyőződésből táplálkozik, az nem eshet a tilalmazott politikai tevékenység körébe.

Ezek ugyanis egyéb, az elfogult ítélkezésre utaló konkrét körülmények hiányában – folytatta az érvelést – józan és észszerű gondolkodás mellett nem rengethetik meg a bíró ítélkező tevékenységének pártatlanságába vetett közbizalmat.
Négyoldalú megállapodás az igazságügyi reformhoz kapcsolt béremelésről

Az igazságügyi miniszter, az Országos Bírósági Hivatal (OBH), az Országos Bírói Tanács (OBT) és a Kúria elnöke a tavaly novemberben kötött megállapodásukban a fizetésemelések mellett a hatékonyság növelése érdekében reformokat is rögzítettek. Ennek keretében 2027-ig több lépésben a bírák jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, az egyéb bírósági alkalmazottaké 100 százalékkal emelkedik. A reform részeként a bírói felső korhatárt 70 évre, az alsót 35 évre emelik, a járásbírók a jövőben „mozgóbírók” lesznek, akik kirendelés helyett a törvényszék teljes illetékességi területén dolgoznak, a civil és cégügyszakot közigazgatási hatáskörbe helyezik. Január 15-én az OBT módosította korábbi álláspontját, és tagjai nagy többséggel (tíz igennel, két tartózkodás mellett) megszavazták, hogy kihátrálnak a kormánnyal kötött megállapodásból. Tuzson Bence igazságügyi miniszter erre úgy reagált, hogy a bírói tanács döntése ellenére a kormány továbbra is hatályosnak tekinti a megállapodást.

Túl az ítélkezési tevékenységen

Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke az Indexnek adott interjújában a demonstrációval kapcsolatban hangsúlyozta: „A bírákat bizonyos keretek és korlátok között megilletik az Alaptörvényben nevesített alapvető szabadságjogok, úgymint a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadsága. Ugyanakkor ügydöntő jelentősége van annak, hogy ez a demonstráció politikamentes legyen. A szervezők is politikamentesnek hirdették meg a rendezvényt, amelyen a véleménynyilvánítás a bírói létre korlátozódik.”

Ugyanakkor az OBH elnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy egy sajátos szabályozási hiátus következményeként a bírósági szervezeti, illetve jogállási törvény nem különbözteti meg elég élesen a bírói és a bíró általi, de nem bírói minőségben eljárva vállalt közszereplés határait.

Lapunknak adott interjújában ezt azzal magyarázta, hogy az OBT tagjait ebben a minőségükben eljárva nem illeti meg a bíráknak az ítélkezésnél kijáró fokozott védelem. Ha valaki az OBT tagjaként vagy bíróként

az ítélkezési tevékenységen túl vállal nyilvános szereplést, az olyan kivételes közszereplői státuszt keletkeztet, amelynél már a kritika magasabb szintjét köteles tűrni.

Azzal együtt természetesen – tette hozzá Senyei György –, hogy a kritika ebben az esetben sem lehet az emberi méltóságot sértő.

Február 18-i volt a bejelentés a béremelésről: két év alatt jelentősen nő a bírák és a bírósági alkalmazottak bére

A három lépésből álló, két év alatt megvalósuló bérfejlesztéssel jelentősen nő a bírák, a bírósági titkárok, fogalmazók és más bírósági alkalmazottak bére – mondta az igazságügyi miniszter az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában.

Tuzson Bence közölte: 2027-re a bírák bére 2024-hez képest átlagosan 48 százalékkal fog növekedni, az átlagbér 2 millió 250 ezer forint lesz, ami magasabb, mint az európai uniós átlag. A bírósági titkárok, fogalmazók bére 82 százalékkal, az egyéb bírósági alkalmazottak bére pedig száz százalékkal növekszik.

A miniszter kiemelte: az a legfontosabb, hogy az emberek gyors és méltányos döntésre számíthassanak a bíróságokon is, ezért újfajta gondolkodást kell bevinni a bíróságok életébe.

Fel kell gyorsítani és hatékonyabbá kell tenni az eljárásokat! – mondta.

Ismertette: három munkacsoportot állított fel – a közigazgatási jog, a polgári jog és a büntetőjog területén –, hogy minél gyorsabbak legyenek az eljárások. Ebbe bevonták a bírákat, az ügyvédeket és az ügyészeket is, és egyeztetett valamennyi törvényszék vezetőjével.

A találkozók nyomán megállapodás született az Országos Bírói Tanács (OBT), az Országos Bírósági Hivatal (OBH), a Kúria és az Igazságügyi Minisztérium (IM) között – tette hozzá.

(index.hu és MTI)