Milliárdos terhek a láthatáron: kiderült, ennyibe kerülne az adófizetőknek a Magyarországra kényszerített óriás-migránstábor
Rendkívül súlyos, milliárdos pénzügyi kötelezettségek szakadhatnak a magyar adófizetők nyakába az uniós migrációs paktum kötelező végrehajtása miatt.
Miután Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egyértelművé tette, hogy a paktum alkalmazása és a migránsok befogadása a hazánknak járó uniós források kifizetésének egyik legfőbb feltétele, a háttérben már megindultak a számolások.
Az Ellenpont részletes és átfogó elemzése szerint a brüsszeli kvóták és előírások alapján Magyarországnak egy hatalmas, 7716 fő egyidejű befogadására alkalmas határeljárási kapacitást – a gyakorlatban egy gigantikus migránstábort – kellene kiépítenie.
A nyilvánosan elérhető adatok, valamint a nemzetközi humanitárius szervezetek kötelező szabványai alapján elvégzett kalkulációk szerint a létesítmény puszta felépítése legalább 2,5–3,3 milliárd forint közötti kezdő tőkét igényelne, míg a tábor fenntartásának éves működési költsége a 12,2 milliárd forintot is meghaladná. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a végösszeg ennél jóval magasabb is lehet, mivel az út- és közműfejlesztések, valamint a telekárak pontos infrastrukturális költségei jelenleg még megbecsülhetetlenek.
Különösen pikáns a helyzet politikai vetülete, ugyanis miközben a Tisza Párt a választási kampányban még mereven elutasította a migrációs paktumot, a kormányalakítást követően a kabinet nyilatkozatai egyre rugalmasabb, Brüsszelnek engedő hozzáállásról tanúskodnak, összekötve a migránstábor felépítését a befagyasztott pénzek sorsával.
A Lakmusz tényfeltáró cikke szerint ezzel a kapacitással Magyarország birtokolná a második legnagyobb migrációs bázist a teljes Európai Unióban.
Így áll össze a számla: a sátraktól a szaniterkonténerekig minden tétel az államkasszát terheli
Az Ellenpont az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) és a nemzetközi Sphere Project humanitárius minimumszabályzatának előírásait vette alapul a pontos költségek meghatározásához. Ezen uniós szinten is elvárt normák szerint a fűtési időszakban személyenként legalább 4,5–5,5 négyzetméternyi tiszta lakóteret kell biztosítani, míg egy ötfős migránscsalád részére minimum 17,5 négyzetméteres életteret kötelező fenntartani. A nemzetközi gyakorlatban alkalmazható elhelyezési formák alapján a tábor építési költségei az alábbi fix tételekből tevődnének össze:
- Sátoralapú, sürgősségi elhelyezés: Amennyiben a legolcsóbb, ENSZ-szabvány szerinti ötfős családi sátrakkal oldanák meg az elhelyezést, a 7716 férőhelyhez pontosan 1544 darab sátorra lenne szükség. Darabonként 480 dolláros (mintegy 147 ezer forintos) árral számolva ez a tétel önmagában 227 millió forintot jelentene.
- Moduláris könnyűszerkezetes lakóházak: Ha a tartósabb és magasabb komfortfokozatú konténerházas modellt választják, egy ötfős lakóegység ára megközelíti a 614 ezer forintot. Az 1544 darab ház beszerzési költsége így már 948 millió forintra rúgna.
- Szaniterkonténerek és vizesblokkok: A nemzetközi jog előírja, hogy minden 20 emberre jutnia kell legalább egy vécének és zuhanyzónak. Egy ekkora embertömeg kiszolgálásához szükséges speciális szaniterkonténerek beszerzése 539 millió forintos kiadással járna.
- Bútorzat és fekhelyek: A tábori ágyak megvásárlása – ágynemű és matrac nélkül – 154 millió forintot emésztene fel a költségvetésből.
- Kiszolgáló és biztonsági központok: Az adminisztrációs, beléptetési és egészségügyi csarnoksátrak, valamint a logisztikai raktárak felépítése közel 50 millió forintba kerülne (egyetlen központi egység ára 16 ezer svájci frank, azaz több mint 6,2 millió forint).
- Körbekerítés és közművek: A hatalmas terület biztonságos elkerítése piac áron, úgynevezett NATO-kerítéssel 20 és 40 millió forint közötti összeget követel meg. A víz- és szennyvízhálózat gerincvonalának kiépítése 1,5 milliárd forintot, míg az alapvető villamosenergia-hálózat és a dízelgenerátorok beállítása kezdetben 50 millió forintot vinne el.
- Rejtett és állandó kiadások: évente több mint 12 milliárd forint menne el a tábor fenntartására
A legnagyobb csapást azonban nem az egyszeri építési költségek, hanem a folyamatos, évről évre jelentkező fenntartási és működtetési kiadások mérik a magyar költségvetésre. A 7716 fős kapacitás folyamatos kezelése, élelmezése és őrzése gigantikus apparátust és állandó finanszírozást igényel.
Az éves működtetés legnagyobb számlái az Ellenpont kalkulációi szerint:
| Költségtípus / Ellátási tétel | Éves becsült kiadás (HUF) |
| Migránsok napi étkeztetése és élelmezése | > 7,3 milliárd forint |
| Fegyveres biztonsági szolgálat és őrzés-védelem | > 2,0 milliárd forint |
| Téli fűtési költségek és energiaellátás | > 1,1 milliárd forint |
| Gyógyszerek és egészségügyi ellátás | ~ 926 millió forint |
| Áramellátás (generátorok és hálózat működtetése) | ~ 600 millió forint |
| Ruházat és ágyneműk rendszeres mosatása | > 123 millió forint |
| Víz- és csatornadíj (napi vízfogyasztás után) | > 81 millió forint |
Az összesített adatok alapján a magyar államnak minden egyes évben legalább 12,2 milliárd forintot kellene elkülönítenie csak azért, hogy a Brüsszel által kvóta alapján ideirányított tömegeket ellássa.
Mindez azt jelenti, hogy a kötelező migrációs paktum aláírásával a hazai adófizetők pénzéből nem a magyar családokat, az oktatást vagy az egészségügyet támogatnák, hanem egy külföldről ránk kényszerített menekültügyi infrastruktúra fenntartását finanszíroznák.
