Iványiért tüntettek és gyűjtöttek

Iványi Gáborért, egyházáért és iskoláiért tüntettek ma a fővárosi Blaha Lujza téren. Az „Emberek az emberekért” elnevezésű rendezvényre temérdek neves művészt hívtak meg, akik korábban már videó üzenetekben is buzdítottak a rendezvényen való részvételre.

Az anyagi problémákkal, végrehajtással és inkasszóval küzdő egyház vélhetőleg támogatásból hatalmas színpadot állíttatott, szintén jelentős méretű kivetítővel.

Már a hivatalos, ötórai kezdés előtt sokan ücsörögtek a nemrég felújított Blaha Lujza tér székein, a virágágyások szélén. Az idő szép volt, melegen sütött a nap, és szerencsére a környék infrastruktúrája ideális volt a zömében idősebb nemzedék számára.
A szintén nemrég megújult Corvin áruház aljában levő japán étterem teraszát lezárták a tüntetést VIP tagjainak. Igaz, közülük talán Bródy János fogyasztott egyedül, de nem úgy tűnt, mintha a tulajdonosok elkeseredtek volna – ebben a káoszban a fizető vendég inkább bent keresett asztalt.

A nagy, hatalmas kivetítővel ellátott színpad elé kartonpapírból hajtogatott székeket tettek, hogy azok, akiknek a térbútorokon és a betonágyások szegélyén nem jutott hely, le tudjanak ülni.

Már a gyülekezés alatt felcsendült Máté Péter dala, az „Azért vannak a jóbarátok”, ezután pedig a tüntetés mellett kiálló közéleti szereplők egy-egy rövid videóban mondták el, hogy miért tartják fontosnak az eseményt és miért várják oda az embereket.

Levetítették Halász Judit, Hernádi Judit, Pogány Judit, Kulka János és Lázár Kata rövid videóit is és azt is bejelentették a szervezők, hogy minden, a rendezvény alatt összegyűjtött adományt Iványi Gábor iskolái számára ajánlanak fel.

Kezdésre nagyjából ezer ember gyűlt össze a téren, és a szervezők kis piros mécseseket készítettek egy asztalra a színpad mellett, továbbá egy „Szabadság körei” feliratú táblát is. Bár már hivatalosan elkezdődött a rendezvény, még a Radnóti Színház videója ment a kivetítőn, Erdős Virág Szóljatok című versét szavalták.

Ezek után Józsa Márta, a Klubrádió szerkesztője állt a színpadra, és jelezte, hogy adománygyűjtők dobozzal járnak majd körbe a tömegben.

Ezután Iványi Gábor jelent meg a színpadon, hogy megköszönje a megjelenteknek részvételület.

„Megtisztelő és megható, hogy kiállnak az intézményeinkért” – mondta.

A magyar kormány egyházüldözést folytat – folytatta a megnyitót a lelkész.

Iványi után Mácsai Pál színművész szavalta el a színpadon József Attila sorait „Mért legyek én tisztességes? Kiterítenek úgyis!”, majd Für Anikó szavalt Bereményi Gézától.

Később Lovas Rozi felolvasta egy olyan kisfiú történetet, aki most egy másik iskolába kell, hogy járjon a történtek miatt, és azóta is fél és szorong, és elmondta egy másik, enyhe fogyatékkal élő fiú történetét, aki szintén az egyik bezárt intézményben tanult. Beszéde végén felolvasta az egyik gyermek szavait, aki azt mondta, hogy a szíve szakad meg attól, hogy bezárták a suliját, mert az osztálytársai olyanok, mintha a testvérei lennének.

Nagy Zsolt lépett azonnal a színpadra, aki azzal kezdte, hogy „mindenki Iványi Gábor”. Úgy vélte, ehhez képest nagyon kevesen vannak a téren. Nem elég, hogy az ellenzéki politikusok is cserben hagyták Iványit, és semmilyen áldozatra sem képesek már, a tüntetésen is kevesen vannak. A szájából szó szerint ömlött a szar, ugyanis közölte, „Mi vagyunk a lefosottak”, majd kijelentette, hogy amúgy nem is akart eljönni a tüntetésre, mert úgysem hallják meg a hangjukat. Elmondta még, hogy bár a 21 éves fia már nem is ebben az országban él, de ő maga itt marad Iványi Gáborként. Ezek után kijelentette, hogy „Mindenki maradjon nyugodt, vesztettünk”, és távozott a színpadról.

Egy énekesnő Az árgyélus kismadár című dalt énekelte el, a tömeg boldogan énekelt vele, majd Szalai Kriszta lépett a színpadra. Ő gyerekek szövegeit olvasta fel.

Ezután egy érintett apuka következett, aki a bezárás után egy egyházi iskolába akarta beíratni Zsombor fiát, de állítólag arra hivatkozva utasították el, hogy szektásokat nem vesznek fel. Két napja volt arra, hogy feleségével iskolát találjon a gyermeküknek, és semmiféle állami segítséget nem kaptak. Kiemelte, hogy ők szerencsések voltak, mert találtak intézményt, de sokan nem.
Az édesapa elmondta: két napjuk volt, hogy találjanak a gyereküknek egy iskolát. A felesége sírva küzdött, semmilyen állami segítséget nem kaptak, de végül sikerült találniuk egy intézményt. Sokaknak viszont nem.

Szalai Kriszta ezután a politikusok szüleinek üzent, majd Parti Nagy Lajos olvasott verset a színpadon, A kérdőjel háta című művet.
Pogány Judit következett volna, de nem érezte jól magát, ezrét nem tudott megjelenni, így Bódis Kriszta a saját szövegét olvasta fel a színpadon. „Ne legyenek kétségeitek, mindenkire sor kerül, aki nem engedelmeskedik, aki nem fogja be a száját.” Felsorolta még, hogy szerinte a történelemben hányszor esett meg, hogy elnyomták az igazságot, az embereket, a bátor kiállást, végezetül pedig elszavalta József Attilától a Thomas Mann üdvözlése című verset.

Ezt követően Perintfalvi Rita teológus lépett a színpadra, aki elmondta, hogy Balog Zoltán és Bese Gergő képesek voltak a gyerekbántalmazók mellé állni. Felháborította, hogy „ezek az emberek hirdetik a kereszténységet”. Elmondta, hogy szerint Bese Gergő abban bízott, hogy az igazság mindig azok oldalán áll, akiké a hatalom és ezért Orbán udvari bolondja volt, hiszen ő volt az., aki megáldotta a Karmelitát és a Megafont is, miközben meleg gruppenpartikon élte ki a vágyait.

Mindezeket párhuzamba állítva Iványiék történetével azt mondta, nem meglepetés, hogy 2011-ben Iványi egyházát megfosztották az egyházi státusztól, csak azért, mert nem voltak hajlandóak „lefeküdni az államnak”, és ezért szándékosan adósságcsapdába hajszolták őket, ellehetetlenítve a munkájukat.

Újabb fellépő, Jordán Tamás is visszamondta a szereplést, ugyanis színházi előadáson volt. Videó üzenetet küldött, melyen elszavalta József Attila: Ti jók vagytok mindannyian című versét.

Következett Kepes András követte, aki az iróniáról beszélt, és arról, hogy kormánypropaganda az irónia legnagyobb kincsestára. Közölte, hogy a közoktatás, az akkugyárak és az egészségügy területén is mímelt tudatlanságot lát náluk.

Kepest Bródy János követte a színpadon, és az ENSZ emberi jogok egyetemes nyilatkozatárnak első bekezdését idézte. „A testvéri szellem Iványi Gáborban és egyházában lakozik” – jelentette ki, majd gitározni kezdett, bár a hangosítás befuccsolt. Kisebb technikai tákolás után a rend helyreállt, és bár halkan, de megszólalt a gitár.

Halász Judit a Nem születtem varázslónak című dalát énekelte el, majd Papp János Ady Endrétől az Intés az őrzőkhöz című verset szavalta a színpadon. Őket követte Gerendás Péter, aki gitárral kísérve énekelte el dalát, a La dolce vitát.

Újabb videóüzenet következett, mégpedig Kukorelly Endre szavait játszották be, majd Halász Judit Szabó Lőrinc Imák a gyermekekért című művét adta elő.

Következett Horváth Kristóf előadása, majd Hegedűs D. Géza videó üzenete. Ő Máté evangéliumából idézett.
A fiatalabb nagy örömére színpadra lépett Molnár Áron nOÁr, Lengyel Tamás és Rainer-Micsinyei Nóra társaságában, akik egy kevéssé sikerült kormányinfó paródiát adtak elő.

Bár sokan elfáradtak, és egyre többen zarándokoltak el a környező kávézókba, a pláza mosdójába, még nem volt vége a színpadra lépők sorának.

Galkó Balázs Ady Endre „Enyhe újévi átok” című versét szavalta el, majd Kerékgyártó István olvasta fel Iványi Gábor ügyének monográfiáját.

Színpadra lépett Upor László, aki a CEU és a Wesley-iskolák közötti összefüggésekről tartott rövid beszédet, és kifejtette, hogy véleménye szerint Iványi egyháza, a MET, valamint az Oltalom Alapítvány, de személyesen maga a lelkész is sokat tett a közért, éppen ezért a közszolgák rengeteggel tartoznak nekik.

A beszédek alatt többször kellett kiüríteni az adománygyűjtő ládikát, volt, aki sok tízezer forintot rázott ki a pénztárcájából, épp csak egy kis aprót hagyva benne. A színpadról több alkalommal fel is hívták a figyelmet az adományozás lehetőségére.

Újabb videó üzenet következett, Kiss Judit Ágnes elmondta, hogy Iványi Gábor olyanokra világit rá, akikre nem szeretünk ránézni: a hajléktalanokra, a betegekre, az elesettekre.

Következett Szilvási István, aki arról beszélt, hogy Iványit tizenéves korától ismeri, egy cigánytelepről került hozzá. Elmondta még, hogy Bese Gergőnek nem az a baja, hogy meleg hanem az, hogy álságos, vele ellentétben azonban Iványi mindennel bizonyítja, hogyan kell kereszténynek lenni. Ezek után elénekelt egy cigány dalt, cigány nyelven.

Jött Nagy Bandó András, aki az „Embermese” című művét olvasta fel. Később elmesélte „A szalontüdő” című művének egy jelenetét is, pontosabban azt a részt, melyben egy férfi egy tányérból evett egy hajléktalannal.

Ismét Iványi Gábor jelent meg a színpadon, nagy ováció közepette, és elmondta, mennyire sokat jelent számára, hogy ilyen sokan megjelentek a tüntetésen. Hangsúlyozta, hogy a gyerekekért és az intézményekért állt a színpadra, majd kérte, hogy hogy szeptember 26-án fél kilenckor a Belgrád rakpart előtt is legyenek sokan, mert akkor Széll Bernadettnek kell megjelennie az ügyészség előtt.

Hangsúlyozta ennek fontosságát, ugyanis mint mondta, Donáth Anna és Széll Bernadett is 2–8 év börtönt is kaphatnak, ő maga pedig akár 15 évet is, mégpedig hatóság elleni erőszak miatt. Ezután megköszönte az adományokat, és 93 ezer embernek azt, hogy az adójuk egy százalékát az egyházának ajánlották fel. Kijelentette, hogy ezzel ma ők lennének Magyarország harmadik legnagyobb mértékben támogatott egyháza, ha hozzájutnának a pénzhez.

Hangsúlyozta, hogy ha valaki támogatná őket, akkor a Szalmaszál-alapítvány számlájára kérik a pénzt, mert azon még nincs inkasszó, és így ebből a pénzből tudják támogatni a hajléktalanokat.

Elmondta, hogy véleménye szerint a helyzet drámai, ez mutatja, hol tart az ország azon része, akik az országot irányítják, de szerencsére sok ezer korábbi tanítványuktól már nem vehetik el az érettségijüket, szakmájukat, ezért pedig hálát kell adjon.

A tüntetés zárásaként gyerekek mentek fel a színpadra a szüleikkel, Iványi Gábor pedig meggyújtotta a gyertyákat, végül közösen elénekelték a Himnuszt, amihez az iskola korábbi diákjai is csatlakoztak.

Természetesen nem maradhatott el az ellenzéki tüntetések megszokott „himnusza”, a Pál utcai fiúk című musicalből a „Mi vagyunk a grund” sem.

A rendezvény végének bejelentését követően kis piros mécseseket osztottak ki a tömegben is és tömött sorokban vártak az emberek, hogy a színpad mellé visszavitt adományládába pénzt dobhassanak.

A tüntetésen egyébként sok politikust is látni lehetett, többek között Kunhalmi Ágnest, Hadházy Ákost, Jámbor Andrást, de átszáguldott a téren Tordai Bence is.

Egyáltalán hogyan jutott idáig a MET?

Erről a Telex írt kimerítő összefoglalót. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal még július közepén kezdte el inkasszálni a MET bakszámláit, ami lényegében azt jelenti, hogy azokat lenullázták. Bár Iványi Gábor, a MET elnöke segítséget kért Pintér Sándor belügyminisztertől, nem kapott választ.

A NAV azért lépett így, mert a MET nem fizette be néhány alkalmazottja után a közterheket, valamint nem fizetett be közüzemi számlákat.

Augusztus elején a fővárosi kormányhivatal is vizsgálatot indított „az óvodások és az ellátottak érdekében” a MET intézményei ellen, mivel a közműszolgáltató szerint a MET mint fenntartó huzamosabb ideje nem fizette a számláit, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jelzése szerint pedig jelentős köztartozást halmozott fel.

Augusztus végén aztán törölték a nyilvántartásából Iványiék iskoláit és óvodáit is. A kormányhivatal ezt azzal indokolta, hogy a jelzések alapján arra jutottak, a MET a felhalmozott közüzemi tartozásaival veszélyezteti a gyerekek folyamatos és biztonságos nevelését. Három nappal később hasonlóan járt Iványiék szegedi intézménye is: nem kezdődhetett el a tanév a szegedi Wesley János Óvoda, Általános Iskola és Gimnáziumban sem, miután az intézményt törölte a nyilvántartásból és működési engedélyét is visszavonta a Csongrád-Csanád Vármegyei Kormányhivatal.

Iványi Gábor értelmetlennek és ördöginek nevezte a kormányhivatali döntéséket. Az intézmények bezárása ellen petícióban tiltakoztak az érintettek, amit Sára Botond főispánnak akartak átadni, de végül csak egy biztonsági őrig jutottak, mert mint kiderült: a kormányhivatal a főispánnal együtt elköltözött.

A hajléktalanszállókat, idősotthonokat, iskolákat működtető MET és hozzá tartozó Oltalom Karitatív Egyesület évek óta komoly pénzügyi problémákkal küzd. A tartozásaik miatt a NAV gyakran vont le tőlük pénzt: volt, hogy 130 milliót, máskor 125 milliót. Eközben egyik iskolájukban annyi tanár mondott fel, hogy ellehetetlenült az oktatás.

A MET állítása szerint azért jutottak idáig, mert 2011-ben elvesztették egyházi státuszukat, és emiatt nem kapták meg az egyházaknak járó normatív állami támogatás. A Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság ugyan jogerős ítéletben kötelezte a magyar államot, hogy állítsa vissza az egyházi státuszt, de azt máig nem hajtották végre.

Iványi Gábor következetesen azt kommunikálja, hogy Orbán Viktor személyes bosszúja miatt sanyargatják egyházát. A lelkész szerint azzal érdemelte ki a miniszterelnök bosszúját, hogy rendszeresen kritizálja a kormány politikáját, illetve a neve felmerült mint lehetséges ellenzéki államfőjelölt.

Azért sem könnyű kibogozni az igazságot a MET ügyében, mert Iványi Gábor mostanra a hatalommal való szembenállás szimbólumává vált azok szemében, akik nem szimpatizálnak Orbán Viktorral és a Fidesszel. A MET pénzügyi nehézségei is ebben a narratívában jelennek meg. Nem véletlen, hogy Budapesten és vidéken is az ellenzéki vezetésű önkormányzatok (Fővárosi Önkormányzat, VIII. kerület, Szeged stb.) segítették ki Iványiékat.

Az út, ahol nem volt B terv

2022. február 21-én adóellenőrök lepték el a budapesti Dankó utca 11–13. szám alatt található épületet, amelyben az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) irodái és hajléktalanellátó intézményei működnek. A NAV annyit árult el a razziáról, hogy költségvetési csalás gyanúja miatt indult nyomozás, miután a MET 3 milliárd forintnyi járulékot nem fizetett be a dolgozói után 2015 és 2019 között. Mindez pár hónappal az országgyűlési választás előtt történt, így a NAV akciójából politikai botrány lett. Az összes fontosabb ellenzéki politikus a helyszínre sietett, estére pedig pár száz fős tüntetés szerveződött a Dankó utcába.

A NAV házkutatásával vált nyilvánvalóvá, hogy valami nagyon nincs rendben a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnél.
Azelőtt is lehetett hallani pénzügyi problémákról: 2020-ban is volt már hír arról, hogy nem tudják fizetni a gázszámlákat, 2021-ben pedig 246 millióra büntette őket a NAV az elmaradt járulékok miatt. A 3 milliárdos járuléktartozás viszont már más szint.
Azóta sem rendeződött a hajléktalanszállókat, idősotthonokat, iskolákat működtető MET és hozzá tartozó Oltalom Karitatív Egyesület helyzete. Szeptemberben segélykérő kiáltványt adtak ki a pénzügyi nehézségek miatt, majd határozatlan idejű demonstrációt hirdettek „intézményeik megvédéséért”.

Sorra jelentek meg az arról szóló hírek, hogy a tartozásaik miatt éppen mennyi pénzt vont el tőlük a NAV: júniusban például 130 milliót, máskor 125 milliót. Eközben egyik iskolájukban annyi tanár mondott fel, hogy ellehetetlenült az oktatás.

Az Index írta meg nyáron, hogy a MET közel 600 milliós közműtartozást halmozott fel, ezért az MVM már azzal fenyegette őket, hogy kikapcsolják náluk a gázt és az áramot. (Ez végül nem történt meg.)

Azért sem könnyű kibogozni az igazságot a MET ügyében, mert Iványi Gábor mostanra a hatalommal való szembenállás szimbólumává vált azok szemében, akik nem szimpatizálnak Orbán Viktorral és a Fidesszel. A MET pénzügyi nehézségei is ebben a narratívában jelennek meg. Nem véletlen, hogy Budapesten és vidéken is az ellenzéki vezetésű önkormányzatok (Fővárosi Önkormányzat, VIII. kerület, Szeged stb.) segítették ki Iványiékat.

Iványi és a MET következetesen azt kommunikálja, hogy önhibájukon kívül kerültek nehéz helyzetbe, a magyar állam miatt halmoztak fel tartozást a NAV-nál és az MVM-nél. Állításuk szerint azért nem tudják kifizetni a tartozásaikat, mert ők sem kapják meg a magyar államtól a nekik járó támogatásokat.

Iványi több helyen is azt nyilatkozta, hogy 10-12 milliárddal tartozik nekik az állam. Ez úgy jöhet össze, hogy az állam nem kötött „közfeladatok ellátására vonatkozó megállapodást” a MET-tel, ezért évek óta nem kapják meg az úgynevezett egyházi kiegészítő támogatást.

Ebből a pénzből közel két évig működhetne a MET. Idén 6 milliárdból gazdálkodhatnak, aminek 50 százalékát az idős- és hajléktalanellátás után járó alapnormatíva teszi ki. Ehhez jönnek még a pályázati források, a magánadományok és az 1 százalékos felajánlások.

Az állam és a MET több mint tíz éve húzódó vitájának középpontjában a MET státusza áll. A MET 2011-ben veszítette el egyházi státuszát az új egyházi törvény nyomán. Hiába mondta ki később a strasbourgi emberi jogi bíróság (EJEB) és az Alkotmánybíróság is, hogy ez jogellenes volt, azóta sem rendezte az állam a MET helyzetét. 2021-ben ugyan visszakapták a technikai számukat, amivel újra megkaphatják az 1 százalékos felajánlásokat az állami kiegészítéssel (1+1 százalék) együtt, viszont jelenleg is bejegyzett egyháznak számítanak, ami nem azonos a korábbi státuszukkal.

Az egész ügy egyik sarkalatos kérdése, hogy jár-e az egyházi kiegészítő támogatás a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek, vagy sem, hiszen Iványiék szerint ez az oka az összes anyagi problémájuknak.

Mindenki tartozik mindenkinek?

Az egyházi többlettámogatás elvesztése azért volt nagy érvágás a MET-nek, mert addig ez tette ki a bevételeik közel 40 százalékát. „2010-ig nem volt semmilyen tartozásunk az állam felé, mert az alapnormatíva, a kiegészítő egyházi támogatás, a különböző pályázati források és a magánadományok együtt 100 százalékban fedezték a kiadásainkat. Akkor sem tudtunk félretenni, mert az általunk nyújtott szolgálatatások jóval költségesebbek, mint amennyi állami támogatást kapunk utánuk” – mondta a Telexnek Ónodi István, a MET és az Oltalom Karitatív Egyesület (OKE) gazdasági igazgatója.

Ónodi István is azon az állásponton van, hogy az Alkotmánybíróság döntése alapján ez ugyanúgy tartozás, mint a MET tartozása a NAV-nak vagy az MVM-nek. „Ha nem veszik el a státuszunkat, akkor ez a pénz járna nekünk. Akkor ez most tartozás vagy sem?” – mondta. Példaként hozta fel, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is megkapja az egyházi többlettámogatást az állammal kötött megállapodás alapján, holott nem is szerepel a bevett egyházak között.

Nem csak az egyházi kiegészítő támogatást követeli visszamenőleg a MET. Az egyházi státuszuk elvesztésével az egyházaknak járó 1+1 százalékos felajánlásokat sem kapták meg sokáig.

„Óriási tételről van szó, ezzel is előrébb lennénk, ha visszamenőleg megkapnánk.” Ezt bírósági úton próbálják elérni, de még ki kell számolniuk, hogy az elmúlt évek felajánlásai alapján mennyi pénzről lehet szó. Ónodi szimbolikusnak tartja, hogy az 1 százalékos felajánlást megkaphatják, mert szerinte ez is azt támasztja alá, hogy a kiegészítő támogatás is járna nekik.

Korántsem biztos azonban, hogy az egyházi státusz visszaszerzésével a MET automatikusan megkapná az egyházi kiegészítő támogatást. Erre jutott a SzocOkos nevű portálon megjelent, Szubjektív: őszintén az Ivány-ügyről című cikkében Meleg Sándor szociális munkás, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke.

Ebben azt írta, hogy az egyházi törvény szerint az egyházak és az állam együttműködése csupán egy lehetőség. Az állam azzal az egyházzal köt megállapodást, amelyikkel akar, az egyházi státusz önmagában nem kötelezi semmire.

A szakember szerint ebből az következik, hogy az állam pénzügyi-gazdasági értelemben nem tartozik a MET-nek, hiszen megállapodás hiányában nincs olyan pénzügyi kötelezettsége, amit nem teljesített a MET-nek. Meleg Sándor a kérdésünkre elmondta, hogy ezért lehet az, hogy a MET-nek is csak becslései vannak arról, mennyi pénz járna nekik. A jogszabály így fogalmaz:
„A bejegyzett egyházzal az állam határozott időre – legfeljebb 15 évre – megállapodást köthet közcélú tevékenység ellátására, illetve a hitéleti tevékenység támogatására.”

Ez összhangban van azzal az Alaptörvénnyel is, amiben az áll, hogy „az állam és a vallási közösségek a közösségi célok elérése érdekében együttműködhetnek.”

Más kérdés, hogy a kormány a lojálisnak nevezhető egyházakkal minden további nélkül együtt is működik. Elég csak az egyházi hátterű szervezetek térnyerésére gondolni a szociális ellátásban. Joggal sérelmezi az Iványi-féle MET, hogy a kormány (illetve hivatalosan a fideszes többségű Országgyűlés) politikai alapon dönti el, kivel szerződik, és kivel nem. Függetlenül attól, hogy a civil vagy az önkormányzati fenntartókhoz hasonlóan a MET is ugyanolyan feladatokat lát el, mint a kormánynak kedves egyházak, amelyek viszont megkapják ezeket a forrásokat. Meleg Sándor arra is felhívta a figyelmet, hogy a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése után sem járt automatikusan az egyházaknak a kiegészítő támogatás, ami szintén rávilágít arra, hogy a kormány politikai alapon szelektál.

Csak egy utat láttak

A MET gazdasági igazgatója szerint nem láthatták előre, hogy adósságspirálba kerülhetnek, mivel csak 2017-ben vált világossá, hogy nem fogják megkapni a szóban forgó támogatásokat. Ezért sem készítettek B tervet, de a súlyosbodó anyagi problémák ellenére sem merült fel, hogy a kiadásaik csökkentése miatt lemondjanak valamelyik intézményükről. „Hiánypótló tevékenységet végez a MET. A szegedi iskolánkban például integráltan tanítjuk a gyerekeket, akiknek a 80 százaléka sajátos nevelési igényű. Másrészt az állam semmit nem nyerne azzal, ha a MET átadná az intézményeit egy másik fenntartónak. Arra lenne pénz, hogy más működtesse az intézményeinket, de arra nem, hogy a MET tegye meg ezt? A hitvallásunkból is fakad, hogy mi szeretnénk végezni ezeket a feladatokat.”

Ónodi szerint ennek a felvetésnek akkor lenne értelme, ha az elmúlt években vettek volna át intézményeket, iskolákat, de nem így van. Hozzátette: a fenntartásukban működő iskolákat sem a MET alapította, sok esetben önkormányzati kérésre vették át azokat.

A 3 milliárdos NAV-os tartozás úgy jött össze, hogy bár az egyházi státusz elvesztése miatt megítélt kártérítésekből (a két kártérítés együtt körülbelül 2,1 milliárd forint volt) rendezni tudták a 2016 végéig összegyűlt tartozásaikat, utána megint elmaradásaik keletkeztek, például a NAV-nál.

„Mindig, minden járulékot befizettünk, amire volt pénzünk” – mondta a MET gazdasági igazgatója. Volt olyan hónap, amikor nem tudták kifizetni a járulékokat, és volt, amikor igen. Rendszeresen jöttek be olyan adományok, amelyek „átbillentettek minket az anyagi nehézségeken”, és ki tudták fizetni az aktuális tartozásaikat. A 3 milliárdos tartozásból mostanra 1,5 milliárd maradt, több mint egymilliárdot törlesztettek az elmúlt egy évben.

A MET-nél most abban bíznak, hogy a magánadományokkal, az önkormányzatoktól kapott támogatásokkal és az 1+1 százalékos felajánlásokkal egy időre megoldódnak a pénzügyi problémáik. Utóbbiból több mint 810 millió forint jött össze, a szeptemberi segélykérő kiáltványuk hatására pedig 180 millió forintnyi magánadomány folyt be hozzájuk. Az is nagy segítségnek számít, hogy átmenetileg a Fővárosi Önkormányzat vállalta magára a szociális intézmények dolgozóinak bérét, amivel havonta több tízmillió forintot spórolnak meg. (Igaz, a főváros döntése csak a budapesti intézményeket érinti.) Hosszú távon persze csak a kiegészítő támogatás visszaszerzése lenne megoldás, mivel abból a több száz milliós közműtartozásukat is rendezni tudnák.

Az adományok nem megoldás, csak haladék

Jóval borúsabban látja a MET helyzetét Meleg Sándor. A szakember szerint irreális volt azzal számolniuk, hogy meghátrálásra kényszeríthetik a kormányt, és talán egyszer megkapják az elmaradt, megítélésük szerint nekik járó támogatásokat. Nem lett volna szabad erre alapozni az intézmények működtetését, vészforgatókönyvet kellett volna kidolgozniuk, mondta. Főleg, mivel a magas alapkamat miatt évente akár százmillióval is nőhet a MET adóssága.

A rászorulók szempontjából még a fenntartóváltás is jobb megoldás, mint ha végül bezárják az intézményeket, és nem is lenne példa nélküli. Az iskolák esetében még egyszerűbb lenne megvalósítani a fenntartóváltást, mert az államnak kötelessége lenne átvenni azokat. Meleg Sándor szerint már hallani pletykákat arról, hogy az egyik, a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló egyházi hátterű szervezet veheti át a MET intézményeit.

A fenntartóváltás lehetőségét a Belügyminisztérium is felvetette abban a kemény hangvételű közleményben, amiben arról írtak, hogy Iványi Gábor „visszataszító és aljas” módon saját személyes harcához használja a rászorulókat.

Meleg Sándor is csak találgatni tud, milyen okok vezettek a csődközeli helyzethez. Még a szociális szféra alulfinanszírozottsága mellett sem szükségszerű, ami a MET-tel történt, nem tud jelenleg olyan civil fenntartóról, amelyik hasonló helyzetben lenne – mondta. Elképzelhetőnek tartja, hogy azok a szegényeket segítő programok (például ételosztás) vitték a pénzt, amelyek után nem járt állami támogatás, csakhogy a MET gazdálkodásáról nem érhetők el nyilvános adatok. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a hivatalos adatokban nem látszik az Iványiék által emlegetett 20 ezer ellátott, mondta.

A rendelkezésre álló pénzügyi adatok alapján Meleg Sándor összességében reménytelennek látja a MET helyzetét. Cikkében ezt úgy fogalmazta meg, hogy a magánadományok és az önkormányzatok felajánlásai egy ideig elodázhatják a csődöt, de az adósságok nagysága miatt hosszú távon fenntarthatatlan a MET működése. „Nem lehet százmilliós volumenű lyukakat közadakozással és szponzorációval lefedni.”