Agrártámogatás: kit érintene valójában a brüsszeli plafon?

Agrártámogatás: kit érintene valójában a brüsszeli plafon?

A gazdaszervezetek szerint a 2028-tól tervezett uniós agrárreform a kis- és közepes gazdaságokat is sújtaná. A magyar adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a közvetlen agrártámogatás zöme évek óta a legnagyobb kedvezményezettekhez kerül. Egy felső határ elsősorban őket érintené.

Arról pedig, hogy Magyarország alkalmazná-e ezt a plafont, egyik politikai oldal sem beszél.

Mit tervez Brüsszel az agrártámogatással?

Az Európai Bizottság eredeti javaslata a közös agrárpolitikát a felzárkóztatási pénzekkel együtt egyetlen alapba vonta volna össze. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) számítása szerint a javaslat közel 25 százalékkal, mintegy 100 milliárd euróval csökkentette volna az uniós agrárkeretet. A Magosz azt is kiszámolta, hogy már egy 100-120 hektáros gazdaság is abba a sávba kerülhetne, ahol csökkenni kezd a területalapú támogatás.

A soros ír elnökség októberi javaslata az Agroinform szerint megőrizné a gazdák jövedelemtámogatására elkülönített keretet. Az ír tárgyalási dokumentumban 300 ezer eurós felső határ szerepel, a tagállamok önkéntes döntésének lehetőségével, de ezek a pontok még nyitottak. Az Európai Parlament ennél is tovább menne: tavasszal 385 milliárd eurós agrárkeretet szavazott meg a 2028-2034-es időszakra.

Ki mit mond a közös agrárpolitikáról?

A gazdaszervezetek. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magosz petícióját áprilisig több mint 260 ezren írták alá. A két szervezet szerint a kis- és közepes gazdaságokat ellehetetlenítené a források 20-25 százalékos megvonása. Egy korábbi közleményükben azt állították, hogy a Bizottság az elvont pénzből részben Ukrajna csatlakozását finanszírozná. Ez a két szervezet értékelése, nem a Bizottság álláspontja.

A kormány. Magyar Péter a csúcs végén azt mondta, Magyarország csak akkor fogadja el a következő hétéves keretet, ha a közös agrárpolitikára és a felzárkóztatásra szánt pénzből semmit nem vágnak le. A kormányfő a teljes keretről beszélt. Arról, hogy a plafont alkalmazná-e itthon, nem nyilatkozott.

A Fidesz-oldal. A Magyar Nemzet a gazdapetíciót a brüsszeli diktátum elutasításaként mutatta be. A támogatások hazai elosztásáról a lap nem írt.

A Mi Hazánk. A témában friss állásfoglalást a Polkorrekt nem talált.

Mit mutatnak az adatok a kisgazdaságokról?

A K-Monitor évek óta elemzi a nyilvános agrártámogatási adatokat. A Magyar Narancs által közölt elemzés szerint 2019-ben a támogatásra jogosultak egy százaléka, 1768 kedvezményezett kapta a közvetlen támogatások 32 százalékát, összesen 143 milliárd forintot. Ez jogosultanként átlagosan 81 millió forint. A jogosultak 87 százaléka ugyanakkor átlagosan csak 712 ezer forintot kapott.

A HVG a K-Monitor 2022-es adataira hivatkozva azt írta, hogy a rekordösszegű, 1017 milliárd forintos támogatás csaknem 80 százaléka a kedvezményezettek felső tíz százalékához jutott. A kisgazdaságok közben fogynak. Az Agroinform a KSH adataira hivatkozva arról számolt be, hogy 2013 és 2023 között a legkisebb gazdaságok száma 54 százalékkal csökkent. Ma a gazdaságok 1,1 százaléka adja a mezőgazdasági termelési érték 45 százalékát.

A Polkorrekt 2023 utáni, kedvezményezettekre bontott elosztási adatot nem talált. Az eddigi évek mintázata azonban egyöntetű.

Ami kimarad: ki dönt az agrártámogatás plafonjáról?

Ha a 300 ezer eurós felső határ tagállami döntés marad, akkor nem Brüsszel, hanem a magyar kormány mondja ki, korlátozza-e a legnagyobb kedvezményezettek támogatását. Ez a döntés a mostani adatok szerint elsősorban azt a szűk kört érintené, amely ma a közvetlen támogatások harmadát kapja. A kis- és közepes gazdaságok helyzetén inkább az javítana, ha a felszabaduló pénzt hozzájuk csoportosítanák át.

A brüsszeli csúcs körüli kommunikációban ez a kérdés nem hangzott el. A kormány a keret nagyságáról beszél, a gazdaszervezetek a kis gazdák védelméről, a Fidesz-közeli sajtó Brüsszel ellen érvel. Arról, hogy itthon kinek jusson a pénz, senki nem nyilatkozik.

Mit jelent ez vidéken és a városban?

Az agrártámogatás elosztása elsősorban a vidéki térségekben dönti el, kinek marad megélhetése. A Fejér vármegyei területfejlesztési program például leírja, hogy a Mezőföldön a nagytáblás szántóföldi gazdálkodás kevés munkaerőt igényel, ezért a jó termőföld ellenére kevés a helyi munkahely. Ahol a támogatás a nagy szántóföldi gazdaságokhoz koncentrálódik, ott a falu népességmegtartó ereje gyengül.

A városban élőket a támogatások szerkezete közvetve érinti. A NAK és a Magosz szerint a reform a fogyasztóknak is kárt okozna. Ez a két szervezet értékelése, önálló hatásvizsgálatot a Polkorrekt nem talált róla.

Mit jelent ez a hétköznapi embernek?

Egy kis családi gazdaság a 2019-es adatok szerint átlagosan évi 712 ezer forint közvetlen támogatást kapott, a legnagyobbak ennek több mint százszorosát. Egy 300 ezer eurós felső határ a kis gazdát nem érinti. Annál inkább érinti, hogy a kormány a megtakarított pénzt kinek adja tovább: a kis- és közepes gazdaságoknak, a fiatal gazdáknak, vagy visszaosztja a régi rendszerben.

A Polkorrekt véleménye

A gazdák védelme jogos ügy, de a magyar agrártámogatási rendszer legnagyobb igazságtalansága nem Brüsszelből jön. Évek óta a kedvezményezettek felső tíz százaléka viszi a pénz nagy részét, miközben a kisgazdaságok fele eltűnt. Ha a plafon tagállami döntés lesz, a Tisza-kormánynak most kell kimondania, hogy alkalmazza, és a felszabaduló pénzt a kis gazdáknak adja. Aki erről hallgat, az nem a gazdákat, hanem a legnagyobb kedvezményezetteket védi.

Források

Tót György